2026. november 21.
Türkinfo Blog Oldal 1444

Gül tatlısı (Rózsa édesség) – Szegedi Ági

Isztambul 429Hozzávalók: (mércének 3 dl-es vizes poharat használtam)

½ csomag margarin (12,5 dkg)
½ pohár joghurt
½ pohár búzadara
½ pohár étolaj
1 egész tojás
1 cs sütőpor
1 cs vaníliás cukor
Piros ételfesték
Reszelt citromhéj
Liszt, amennyit felvesz (kb. 5 pohárnyi)
mogyoró
A sziruphoz 1 pohár cukor, 2 pohár víz, citromlé, rózsavíz

Először a szirupot készítjük el. A vizet a cukorral felforraljuk, pár percig együtt forraljuk. Kihűtjük, kevés citromlével és rózsavízzel ízesítjük.

A tésztához a szobahőmérsékletű margarint kikeverjük a tojással, vaníliás cukorral, reszelt citromhéjjal, étolajjal. Hozzáadjuk a joghurtot és a grízt, majd megszínezzük néhány csepp ételfestékkel. Apránként beleszórjuk a sütőporral elkevert lisztet, összeállítjuk tésztává. Kis időre hűtőbe tesszük. Azalatt kissé megpirítjuk a mogyorót, ledörzsöljük a hártyáját, amennyire sikerül. A tésztát gyúródeszkán kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk, pogácsaszaggatóval korongokat szaggatunk belőle.

A kimaradt tésztát összegyúrjuk, ismét kiszaggatjuk, mindaddig, amíg tart. A korongokat ötösével egymásra fektetjük úgy, hogy a széleik kissé fedjék egymást, össze is nyomkodjuk őket. Az első korong felső és alsó szélére teszünk egy-egy szem mogyorót, majd az egészet feltekerjük. Éles késsel kettévágjuk középen, ezáltal 2 db rózsát kapunk. A szirmok szélét kissé kihajtogatjuk. A rózsákat margarinnal kikent tepsibe tesszük, előmelegített sütőben kb. 170°C-on sütjük.

Ne várjuk meg, míg megpirul, annál előbb vegyük ki. Mélyebb tálra téve őket még melegen locsoljuk meg a sziruppal, hagyjunk időt nekik, míg megszívják magukat.Gül tatlisi 1.

Afiyet olsun!

2013-11-12
Szegedi Ági /Turkinfó

Házi készítésű török tarhana (levesbe való)

tarhanaA téli hónapok leginkább kedvelt török levese a tarhana. A kész levest általában nyáron készítik elő, télen pedig fogyasztják. Vannak, akik a kenyér beledarabolására esküsznek, mint például Magyarországon a tojásleves, és megpirított kenyérdarabkákkal együtt főzik meg. Úgy beszélik, akár egy egész napon át jóllakott marad az ember a leves után. Tápértékekben gazdag a tarhana : fehérje, szénhidrátok és C-vitamin.

Hozzávalók:

5 db paradicsom
5 db zöldpaprika
5 db pirospaprika
1 teáskanál paradicsompüré
2 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
½ (fél) kg joghurt
1 teáskanál só
1 teáskanál menta
3 pohár búzadara
elegendő liszt (több mint 3 pohár)
½ (fél) pohár olaj

Elkészítés:
A paradicsomot, paprikákat, hagymát robotgéppel apróra törjük és egy tálba öntjük. A fél pohár olajjal együtt addig főzzük, amíg a levét fel nem veszi. Miután kihűlt, hozzáadjuk a búzadarát, joghurtot, lisztet és a fűszereket, majd addig gyúrjuk, míg egy lágy tésztát nem kapunk. Fedővel letakart edényben 2-3 napig hagyjuk pihenni/erjedni. A 2-3 nap eltelte után szépen felduzzadt tésztát kapunk. Dió nagyságú tésztadarabokat szaggatunk és laposra összenyomva, egymás mellé egy tiszta konyharuhára vagy lisztezett tepsibe rakjuk. Így szárítjuk teljes megszilárdulásig. (Van, aki napon szárítja, de a nap elveszi a szép narancssárgás színét, így elég csak a levegőn szárítani).
Ha kezd szilárdulni, még kisebb darabokra lehet tördelni, hogy később még egyszerűbb legyen porítani. A porítást akár kézzel, akár robotgéppel is megtehetjük, a lényeg hogy a tarhanánk nagyon apró, szinte már-már liszt állagú legyen. A porítás után még 1-2 napig szárítjuk. Ezután befőttes üvegbe vagy száraz, tiszta konyharuhába tekerve tároljuk.

2013-09-27
Nushe/turkinfo

Török zöldségleves (Sebze Çorbası)

TÖRÖK ZÖLDSÉGLEVES (Sebze Çorbası)sebze-çorbası

Hozzávalók:

2 sárgarépa
4 burgonya
5 nyers káposztalevél
1 zellergumó
2 póréhagyma
1 hagyma
1 csokor petrezselyemzöldje
5 dkg rizs
2 evőkanál paradicsompüré
5 dkg vaj
2 l húslé
1 jókora csokor friss kapor
1 kávéskanál só

Az apróra vágott zöldségeket a petrezselyemzölddel kb. 5 percig vajon pároljuk. Felöntjük a húslével, megsózzuk, belerakjuk a kockára vágott burgonyát, felszeletelt káposztát, póréhagymát, rizst. Közepes lángon lassú tűzön főzzük készre, tálaláskor megszórjuk az apróra vágott friss kaporral.

2013-09-21
Necil Togay: A TÖRÖK KONYHA

Şeftali soslu muhallebi, azaz Őszibarackszószos puding

Hozzávalók:seftali_muhallebi

1 liter tej
3 púpozott evőkanál liszt
6 ek. kristálycukor
1 cs. vaníliás cukor
1 cs. damla sakızı (az Égei-tenger mentén honos sakız fa különleges ízű gyantája)

A szószhoz:

2 db nagy őszibarack
2 ek. porcukor

Elkészítés:

Egy edényben összekeverjük a tejet, lisztet és a kristálycukrot. Közepes lángon, állandó kevergetés mellett (akár habverőt használva) puding állagúra főzzük.

Amikor megfőtt, adjuk hozzá a damla sakızit és a vaníliás cukrot, keverjük el jó alaposan. Mikor a puding forrni kezd, a lángot a legkisebb fokozatra vesszük és így főzzük tovább még 1-2 percen keresztül. A meleg pudingot tiszta és száraz poharakba öntjük, de 1-1,5 ujjnyi helyet hagyunk a tetején a barackszósznak. Szobahőmérsékletűre hagyjuk hűlni.

Elkészítjük a szószt :

Az őszibarackok alapos mosása után megtisztítjuk a héjától őket, majd nagy lyukú reszelőn lereszeljük. A lereszelt gyümölcshöz hozzáadjuk a porcukrot. Egy kis edényben kis lángon főzzük, amíg a saját levét el nem veszti. Miután levettük a tűzről, hagyjuk kihűlni. A kihűlt pudingra öntjük a szószt.

Afiyet Olsun!

2013-09-15
Nushe/turkinfo

Török muszaka

musakaMuszakát – görög rakott padlizsánt jó pár évvel ezelőtt készítettem először. Annyira ízlett az étel, amit a Magyar Konyha receptje alapján főztem, hogy akkoriban hetente ettük. Aztán meghívtam egyik barátunkat ebédre, természetesen muszakára és finoman szólva nem arattam nagy sikert. „Alattomosan támad”-mondta, miközben lassan eszegette az ételt és látszott, hogy keres benne valamit, amit semmiképpen sem szeretne megenni. Később kiderült, hogy a rozmaring az ellenség, aminek én nagyon szeretem az ízét, úgyhogy bőven szórtam belőle a krumplira. A kudarc egy időre kedvemet szegte, úgyhogy az étel kikerült a repertoáromból.
Néhány év múlva eltöltöttünk egy hetet Krétán, ahol újra felbukkant a muszaka. Nem ízlett. Sem a hotel svédasztalánál, sem a vendéglőben, ahol tettünk még egy próbát. Egyszerűen ízetlen volt.

A múlt héten aztán egy vendégségben, ahol pasticciót-görög tésztafelfújtat- kaptunk, megoldódott a rejtély. Ízetlen a besamel, amit használnak és a húst is sokkal erősebben kell fűszerezni ahhoz,hogy a magyar ízlésnek megfeleljen.
Közben megtaláltam a Magyar Konyhás receptet az egyik szakácskönyvemben (Hargitai György : A príma szakács nagykönyve) és kiderült, hogy amit én muszaka címen főzök, nem görög étel. Hanem török. A török konyha nagy kedvencem, de muszakának hírét még nem hallottam ott és a net-en keresgélve sem bukkantam semmire. De a recept jó. Aki meg …

Folytatás

Forrás: http://csicseriborsobablencse.blogspot.hu

Paradicsom leves török módra (Domates Çorbası)

domatesParadicsom leves török módra (Domates Çorbası)

Hozzávalók:

5 db érett paradicsom vagy 3-4 db paradicsom és 1 evő k. paradicsompüré
3 evő k. liszt
elegendő víz vagy hús leve
2 evő k. margarin vagy teavaj
elegendő só és feketebors
ízlés szerint száraz menta

Elkészítés:

Lereszeljük a megtisztított paradicsomokat. A margarint felolvasztjuk, a lisztet felmelegítjük. A lereszelt paradicsomot főzzük egy kicsit, úgy hogy azért maradjon leve. Hozzáadjuk a paradicsompürét,1-2 percig együtt főzzük. Felöntjük a vízzel vagy a hús levével, hozzáadjuk a fűszereket is. Így főzzük egy pár percig. Miután besűrűsödött egy kicsit, levesszük a tűzről és leszűrjük egy fém szűrővel. A recept ajánl még egy kevés száraz mentát a fűszerekhez adni.

Leszűrve, melegen tálalható. Afiyet Olsun!

Not.: Ha valaki szereti a tésztát benne, egy kevés cérnametéltet adhat hozzá. Van aki tejet is rak bele egy keveset, de az a színét világosítja.

2013-08-28
Nushe/turkinfo

Bethlen Gábor és a lippai vitézek

Lippa vára és városa. 1697-ben készítette Marsigli tábornok mérnöki kara. A várat a karlóczai békekötés határozata értelmében lerombolták.

A tizenöt éves háborúban erdélyi kézre került Lippa és Borosjenő várának feladása megszakította annak a várrendszernek a folyamatosságát amely addig a Belgrád, Temesvár, Lippa, Jenő és Gyula vonalon a törököknek felvonulási területet biztosított a magyar királyság ellen és a hódoltság keleti határát is kijelölte. A két vár visszaadására már több erdélyi fejedelem ígéretet tett a töröknek, ám 1616 tavaszán még mindig az erdélyiek kezén voltak. Ez rontotta Bethlen Gábor hitelét a Fényes Porta előtt (a törökök egyik feltétele volt fejedelemségének megerősítése fejében), és nem kockáztatott. Mindenáron vissza kellett adnia legalább Lippát a temesvári basának.

“..ha módom volna megtartásában, minden úton azt követném, de nekem módon annak se tartásában, se halasztásában nincsen, mert ha lelkemet kiokádnám a török előtt, akkor se engedné..”

1614-szeptemberében Lippának csak az alsó része, a város volt Bethlen kezén, a várban levő őrség nem függött tőle és megtagadta a kivonulást, Homonnai Györgytől várva segítséget (állítólag Khlesl bíbornok, a császár minisztere, Homonnai útján megvesztegette a vár őrségét, hogy fegyveres ellenállással hiusítsák meg az átadást). Bethlen októberben kilenc ágyút hozatott Váradról Lippa alá. A várat az őrség feladta.

(A gyulafehérvári káptalan aktáiban jelenik meg a következő bejegyzés:

“Anno 1614 die 16 Oct.illrmi dni principis G.Bethlen nígy falkonyokot.17. ejusdem mensis két jó falkonyokat vonsznak ki Lippát hogy meglőjjük, és az Maroson által vonszák Váradgya felé. 23 Oct. esmét három falkonyokot visznek urunk után. 29 Oct. bemegyen Lippába urunk, egy ember halála nélkül, megadván.” )

A rácok az alsó városba be is bocsátották a török sereget, de megérkezett Ibrahim csausz a fermánnal mely szerint Konstantinápolyban nagyvezír cserére került sor és a vár átadását elhalasztották. (emlékiratában Toldalagi Mihály saját magát nevezi meg értelmi szerzőként) míg a fejedelem megköti a békét II. Mátyással.

Bethlen Váradon várta az alkudozást, a császár és Bécs nem tartotta sem valószínűnek, hogy kiegyezés jöjjön létre a fejedelemmel, és titokban Bethlen megtámadását vagy önként való lemondását szerette volna elérni. II.Mátyásnak meg kellett egyeznie a törökkel, de ennek egy útja volt, előbb tárgyalnia kellett Bethlennel. A bécsi központi szervek irányítása alatt működő consilium hungaricum 1615 január 28-án a tárgyalások folytatása mellett döntött, mivel a császár Linzben kötelezettséget vállalt erre nézve, és a kormány Galgócot jelölte ki az alkudozások helyéül (Nagyszombatban a töröknek sok kémje volt). Mátyás csak szóbeli tárgyalásokat engedélyezett.

“Az traktátust penig az mi illeti, bizonyosan írhatom Nagyságodnak, hogy mivel ű felsége parancsolatja ez volt. hogy semmit ad papirum ne írjunk, hanem csak verbaliter tractáltassék a dolog.” (Czobor Mihály levele Bécsből apósához Thurzó Györgyhöz, 1615 május 16.)

Végül a kiegyezés létrejött. A király elismerte Erdély fejedelemválasztó jogát, Bethlen pedig Erdélynek a magyar koronához való tartozását. (A szerződés titkos pontja volt miszerint Erdély különállása addig tart, amíg Buda s Eger török kézen van). Az erdélyi követek Nagyszombaton várakoztak míg Mátyás a szerződést május 15-én ratifikálta, és ezzel a Porta és Bécs közötti feszült viszonyt kissé enyhítette. A békeokmányt Sarmasági Zsigmond postán hozta magával Gyulafehérvárra és Bethlen azonnal érvényesítette. Másnap ugyancsak postán küldi vissza Nagyszombatba.

“Kegyelmes uram, ezt akarám Ngodnak értésére adnom: ezen órában érkezék Erdélyből Sarmasági uram postája; kevés ideig nálam mulatván, az mint értem ő kegyelmétűl, Szombatba lőtt vegzéseket minden résziben confirmálta az vajda és Erdélyország. Egyébb híreket nem beszél hanem minden rendek szép békességbe vadnak és hasónlóképen örülnek az jó békességnek” (Abafy Miklós tokaji kapitány levele a nádorhoz,1615 május 25.)

Bethlen dísznyerge.Vörös bársony és hímzett bőr (török műhely) Kolozsvári múzeum.

Bethlen továbbra is fenyegetett helyzetben volt. Mátyás és Khlesl nem nyugodtak bele Bethlen fejedelemségébe, keresztül szerették volna vinni a megbuktatását. Lippa áttadásának elhúzódása miatt Ali budai basa is mindent megtett, hogy a fejedelmet megbuktassa, több trónkövetelőt biztatott, a portánál ügyének felkarolásán pedig Skender (a volt szerdár) szorgoskodott. 1616 február végén hazaérkezett Bethlen konstantinápolyi követe Toldalagi Mihály a bizonysággal: Lippát át kell adni.

Részletek

2012-05-11

Visegrád a török időkben

Amikor az Országgyűlés 1492-ben a fellegvárat a mindenkori koronaőrökre bízta, annak sorsa elvált a palota és az alsó vár sorsától. Kikerült a király birtokából, míg az alsó vár és a palota a király udvarbírájának, a budai udvarbírónak a irányítása alatt maradt.

A mohácsi csata után Perényi Péter, az akkori koronaőr a Szent Koronával együtt elhagyta az erődöt, amelyet az ide menekült környékbeliek és a márianosztrai pálosok védtek meg a töröktől. Ezek után Zápolya János kezére került.

A két király, Ferdinánd és Zápolya egymás elleni harcai idején a vár többször is gazdát cserélt. 1527-ben Ferdinánd döntőnek szánt támadást indított Zápolya ellen, és a visegrádi várat Nádasdy Tamás vissza is fogalta a számára. A Szent Koronát pedig Perényi Péter adta át önként, miután átállt Ferdinánd oldalára. 1532 tavaszán Zápolya János ostromolta a várat. Kozár Miklós várnagy át is adta János királynak, az alsó várat azonban egy ideig tartották még Ferdinánd spanyol zsoldosai, mígnem júniusban ők is megfutamodtak.

1532-ben Zápolya János és Habsburg Ferdinánd Visegrádon kötötték meg a fegyverszünetet. Az ekkor aláírt szerződésben először ismerték el az ország kettéosztottságának a tényét. János király halála után, 1540 őszén Leonhard Fels, Ferdinánd hadvezére Buda visszafoglalására indult, és útközben ostrom alá fogta Visegrád várát is októberben. Az alsó várat tíznapos küzdelem után sikerült is elfoglaniuk, majd Buda sikertelen ostroma után visszatértek Visegrádra, és ekkor már a fellegvárat is bevették, illetve a várkapitányoktól átvették azt. Az árulónak nevezett főkatonákat aztán Fráter György, Zápolya országrészének a kormányzója elfogatta, és a budai Csonka-toronyba záratta.

Miután a török 1541-ben csellel elfoglalta Budát, a környező erősségek ellen indult. 1543-ban Esztergom került a kezükre. 1544-ben Mehmed budai pasa Visegrádot kezdte ostromolni. Ágyúikkal sikerült ledönteniük az alsó vár lakótornyának a déli sarkát, a védők feladták a reménytelen küzdelmet. A fellegvár őrsége Amadé Péter veztésével kitartott addig, amíg az ivóvizük el nem fogyott. Felmentő sereg hiányában a szabad elvonulás reményében végül ők is megadták magukat. A törökök azonban nem tartották a szavukat, és az őrség nagy részét lemészárolták, a sebesülteket, köztük Amadét is, fogolyként Isztambulba hurcolták.

Visegrád fél évszázadra török kézre került, török végvárrá vált. Nem állították helyre a romos falakat, csak beköltöztek közéjük. A kis török kori település az alsó vár falai között és mellette alakult ki. Lakói főként katonák és a hozzátartozóik. Az alsó vár külső és belső részén számos hevenyészett, paticsfalból készült házat emeltek.

A török hódoltság alatti metszetek itt is és a városban is mecseteket mutatnak. A romos alsó vár védelmi szerepe megszűnt, a továbbiakban az ostromok már csak a fellegvárra vonatkoznak.

A török kori lakosság változatos kerámiaművészetet hozott magával a régészeti leletek tanúsága szerint. Készítettek finomabb fajanszedényeket is. Az ekkor meghonosodott pipázásnak is vannak emlékei. Rézművességük fejlett volt.

Részletek

2012-05-08

Limonádé török módra

A limonádé nagyon népszerű nyári hűsítő ital Törökországban, nincs olyan kávézó, ahol ne kínálnák a saját, házi készítésű verziójukat. Nem árulok el meglepetést, ha azt mondom, hogy az ő receptjeik általában meglehetősen édesek. Ha van kedvetek kísérletezni, íme egy elkészítési mód, a cukorral viszont óvatosan bánjatok 🙂

Fotó: Alberto Sanchez / Pixabay

Hozzávalók:

4 citrom lereszelt héja
2 pohár víz
1 pohár cukor
4-5 friss mentaág (el is hagyható)

A vizet, cukrot és reszelt citromhéjat egy edényben addig melegítem, amíg a cukor maradéktalanul fel nem oldódik. Az edényt a tűzről levéve beleteszem a kézzel kicsit összemorzsolt mentalevelet, majd fedővel lefedve megvárom, hogy lehűljön.

3 pohár hideg víz
1 pohár jég
4 citrom leve

A kihűlt limonádé esszenciát a fentiekkel felengedem, kancsóba töltöm és szervírozom.

Afiyet olsun!

2013-08-09
K. Tengeri Dalma

Törökbarát magyarok – Balkáni krízis 1878

Mivel magyarázható, hogy a másfél százados török uralmat megélt, valamikor az oszmán birodalommal szemben a kereszténység védőbástyájának számító, s a köztudatban ezt máig őrző Magyarország liberalizmusra és nemzeti függetlenségre oly érzékeny társadalma a közismerten önmagát túlélt, despotikus török birodalom mellé állt érzelmeivel?

A magyar társadalom – ha közvéleményként fogadjuk el a kor sajtóját és levelezésanyagát – nem támogatta a Habsburg Monarchia hódító politikáját, s mereven ellenezte Bosznia-Hercegovina elfoglalását. De nem támogatta tevőlegesen a balkáni népek felszabadító mozgalmait sem. Ugyanakkor nem is lehetett semleges a szomszédságában végbemenő nagy átalakulások kérdésében. A legszembetűnőbb a sajtóban bőven található törökbarát eszmefuttatás, a néhány utcai szimpátiamegmozdulás és a sok politikai szónoklat. Hogy bőségesen találunk a Balkán ún. kisnépei mellett is szimpátiahangokat, még nem teszi letagadhatatlan történelmi ténnyé, hogy az akkori magyar közvélemény egészében törökbarát volt.

A szélesebb magyar közvélemény magatartását a liberális nacionalizmus határozta meg, melynek azonban kifelé kizárólag defenzív jellege érvényesült. A magyar nemzettudatból 1867-ben sem tűnt el az osztrákellenesség, csak később sorvadt bizalmatlansággá, féltékeny rivalizálássá. Az oroszellenesség 1849 óta áthatotta a közvéleményt. Oroszországban, nemcsak a magyarországi szláv népek potenciális szövetségesét látták, hanem – az európai progresszió táborának általános felfogásához hasonlóan – az európai reakció agresszív főerejét is. A 70-es években liberális alapon jelentkezett a poroszellenesség is, elsősorban a tisztelve félt Bismarck politikai rendszerével szembeni ellenszenv miatt.

A 70-es évek a magyar nemzettudat változó, átmeneti állapotát tükrözik. A közvélemény elfogadta az 1867-es kiegyezést, de elégedetlen volt vele, nagyobb mértékű önállóságot kívánt. Igényelte a nagyhatalmi helyzetet, de nem vállalta a vele járó konzekvenciákat: a hadseregnövelést, a terjeszkedést. Defenzív maradt, nyugodt évtizedekre áhítozva az ún. magyar nemzeti állam kiépítése, megszilárdítása számára.

Az expanzió-ellenességnek sokrétű okai voltak. A terjeszkedés a dinasztiát erősíti, amit nem kívántak; erősíti a nemzetek feletti hadsereget is, amitől kifejezetten féltek, mert benne érezték az új berendezkedés fő ellenségét. Az újabb szláv területek bekapcsolásában rengeteg veszély forrását látták. Egyfelől gyengítheti a német és magyar hegemóniát, erősíti a már amúgy is nagyszámú szláv elemet, s újraéleszti a nemzeti mozgalmakat a birodalmon belül. Másfelől újabb közös ügyet teremt Ausztria és Magyarország között, miközben a kormány és az ellenzék egyaránt arra törekedett, hogy a már meglévő közös ügyek számát csökkentse. Végül pedig vételen bonyodalmakkal fenyegetett az a vita – amely más nagyhatalmaknál nem fordulhatott elő –, hogy kihez is csatoljanak új területeket: Ausztriához vagy pedig Magyarországhoz?

Részletek

2012-04-21
Szerző: Szász Zoltán

16,474FansLike
639FollowersFollow