Hol fekszik Macaristan?

Fodor Gábor turkológus, történész hosszabb időt, nyolc évet töltött Isztambulban, ahol a Liszt Intézetet, vagyis a magyar kulturális központot vezette. Kétszeresen, történészként és intézményvezetőként is indokolt tehát, hogy nála érdeklődjünk arról, a mai török társadalomban hogyan ágyazódott be a mohácsi csata emléke, illetve egyáltalán, a török nemzeti emlékezet számontartja-e a törökök nagy diadalát?

A történész elmondta, hogy tanulmányt is írt szerzőtársával közösen Mohács szerepéről a török történetírásban, s ennek során nyilvánvalóvá vált számára, hogy Mohács témája nem igazán érinti meg a mai törököket. Általánosságban annyit tudnak Magyarországról és az oszmán hódoltság időszakáról, hogy az a legfényesebb korszakuk része, amely során Hódító Mehmedtől Szulejmán szultánon át egészen az 1600-as évek végéig a birodalom fénykoráról lehet beszélni.

Ennek megfelelően ezt a korszakot pozitív fényben mutatják be a török iskolákban. Felfogásuk szerint a magyarországi török hódoltság ténylegesen a békés egymás mellett élés időszakát jelentette – mondta Fodor Gábor hozzáfűzve, hogy a 19. század végétől, amikor a török társadalomban is felbukkan a nemzeti kérdés, a magyarok már egy messzire szakadt török népként jelennek meg, s hogy a velük való együttélés kölcsönösen jó volt mindkét félnek. A magyar felfogás persze gyökeresen ellentétes ezzel – jegyzi meg a turkológus.

1920-tól a tananyag része Mohács

A mohácsi csata, illetve a nagy győzelem tényét ismerik a törökök, de többet nem. Ennél jóval kiemelkedőbben foglalkoznak más harci eseményekkel, például Konstantinápoly meghódításával, amire május 29-én emlékeztek Isztambulban. Ezen kívül nagyobb vereségekről is meg szoktak emlékezni, illetve az egyes első világháborús frontokról. Ezek sokkal kiemelkedőbben szerepelnek a török közbeszédben, mint Mohács – állapítja meg beszélgetőpartnerünk.
Annak ellenére, hogy a maga korában a mohácsi csatát a török történetírók hatalmas, világraszóló győzelemként ünnepelték a Bécs és Róma felé irányuló oszmán igények egyik döntő ütközetében. Ez aztán az idő múlásával egyre inkább a háttérbe szorult. Az oktatási tananyagba 1920-ban került be, de egy oldalnál nem nagyobb terjedelemben, a mondhatni szokásos „Szulejmán szultán Mohácsnál legyőzte a magyar hadakat” stílusban. Mostanság jelenik meg egy-egy olyan munka, amely kifejezetten Moháccsal foglalkozik, ami azért is érdekes, mert a korábbi időszakot tekintve – egy két pamfletet leszámítva – Törökországban nem volt olyan komolyabb szakmai mű, amely a csatával foglalkozna. Most beszélhetünk csak fordulatról, amit vélhetően a kerek évforduló is befolyásolt – magyarázta a turkológus, Fodor Gábor. (A török szemléletváltozásról beszélgetést találnak lapunk 35. számában, amelyben a szemléletváltást megnyitó Ferdun M. Emecen török történésszel beszélgettünk).

Folytatás

Forrás: ma7.sk