2026. november 21.
Türkinfo Blog Oldal 1439

Elnevezések, melyek eredete már a múlt ködébe veszett

196389_multMeddig éltek a régi szolnoki városrészek nevei? A település régi ábrázolásának csak néhány épülete ismerhető fel a mostani városképben.Tabán, Pletykafalu, vagy ahogy szolnokiasan mondták: Szepcsik-telep és társai. Elnevezések, melyeket Szolnok városrészeiként emlegetünk, de soknak már a múlt ködébe vész az eredete, története. Aztán akadnak olyanok is, melyek léteztek ugyan valamikor, de már legfeljebb történészek, levéltárosok, meg régi papírosok iránt érdeklődő egerek tudnak róluk valamit, mert kikoptak a használatból. A Katonaváros, Kamaraváros már régen eltűnt, ma más elnevezések osztoznak a területén, máshol meg új értelmet nyert az egykori szó.

A sajnálatosan korán elhunyt Vincze László számbavétele szerint 1980-ban Szolnokon az alábbi elnevezések éltek, melyek néhány kivétellel ma is megtalálhatóak a városban. A Zagyván túl Vosztok, vagy Tallinn, Alcsi, a Tiszán túl Tiszaliget, Szandaszőlős, Kertváros, a Tiszán innen Tabán, Széchenyi-lakótelep, Pletykafalu, Partoskápolna, MÁV-telep, Cukorgyári lakótelep, TVM-lakótelep. Közülük Szanda neve a legrégebbi, már 1075-ben felbukkan, utána jön Alcsi 1222-ből, majd ezt követi a Tabán, melynek neve török eredetű. Eredeti formája tabakháne, vagyis tímártelep.

Ennek a sok vizet kívánó mesterségnek a művelői telepedtek le a Zagyva mellé, s ugyan már régen eltűntek, de a név a középkor óta őrzi emléküket. Utána némi csend, majd a 18. században bukkan fel a Partoskápolna, az eredetileg Isten szolgálata helyett sokkal harciasabb hivatalt betöltő hely. Távoli dombján ugyanis valaha lőpormalom állt, ami azért volt olyan messze, hogy ha levegőbe röpülne, minél kevesebb embert üssön agyon. A mai Tabánt, Ady Endre utat, Kossuth utca, Ságvári körút közötti területet felölelő Katonaváros keresztelője 1550 körül lehetett, az Újváros, Ferencváros a 18. században, Szent János város a 19. században keletkezhetett. A két utóbbi a területén álló kápolnákról kapta a nevét. A Katonavárosnál egyértelmű, hogy kik lakták, a várhoz tartozó segédcsapatoktól kezdve a későbbi félkatonai szervezet, a milícia tanyája volt ez a hely. A tőle délre levő Kamaraváros meg már a török utáni békésebb idők emléke, amikor Szolnok jó része a Kamara fennhatósága alá került.

Részletek

2013-03-17

Kossuth és a magyar emigráció török földön

kossuthSZÖLLŐSY FERENC
A MAGYAR EMIGRÁCIÓ TAGJA
(FÜGGELÉK: ÚTIRAJZOK)
Lipcse, 1870.
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Szőllősy Ferenc (1796-1854) Kossuth elnöki titkára volt. Kolozsvári diákként katonának állt. Később kivándorolt Törökországba, ahol 1829-ben tiszti rangban harcolt az oroszok ellen. 1835-ben ő szervezte meg Albániában a csendőrséget. Hazatért Erdélybe, ahol perbe fogták, de fölmentették, és Zimonyba küldték keleti tolmácsnak. Az összes fontosabb keleti nyelveket ismerte, összesen 14 nyelven beszélt. 1848-ban a Batthyány-kormány Bukarestbe küldte, később Kossuth titkáraként teljesített szolgálatot. A szabadságharc bukása után Törökországba menekült. 1853-ban Máltán és Franciaországon keresztül hazatért. Kossuthról utóbb gyalázkodó iratot adott ki. Állítólag ő árulta el a császári kormányzatnak a magyar korona rejtekhelyét.

ELŐSZÓ

Több éve már, hogy e könyv sajtó alá volt szánva. S hogy mégis csak ma lép közönség elé, annak egyik oka nemcsak a sajtó, de egyúttal a politikai viszonyokkal is szorosan összefügg.
Míg a magyar nemzet az absolutismus nyomása alatt nyögött, igazságtalanság leendett oly adatokat közrebocsátani, melyek ellenében, minden egyebet mellőzve, teljes lehetetlen lett volna az önvédelem.
Ma nem úgy áll többé a dolog. A helyzet javult, s támadás visszaverésére egyenlő fegyverekkel rendelkezik a hazában mindenki.
A történeti igazság nagyérdeke követeli tehát, hogy a jelen munka gazdag adatai ne lappangjanak tovább is elrejtve, hanem nyilvánosságra juttatván lehetségessé váljék így a hozzászólás azoknak, kiket a nagy részben új és ismeretlen tények egyik-másika közvetlenül érint. Valószínű, hogy a cáfolatok vagy fölvilágosítások nem is fognak elmaradni, s ha ezáltal a magyar szabadságharc gyászos befejezését követő események tisztába hozatni s történeti bizonyossággal megállapíttatni fognak, teljesen elérte, mit elérni remélt és óhajtott

a névtelen kiadó.

A tanulmány folytatása

2013-03-15

A bíró kényelmes bűnbak, de le kéne szokni erről a hozzáállásról

Még halálos fenyegetéseket is kapott Cüneyt Çakır török játékvezető, aki a Manchester United-Real Madrid Bajnokok Ligája-nyolcaddöntőn ki merte állítani Luis Nanit, a hazaiak szélsőjét. A bírót a célkeresztbe állító kultúrát ideje lenne felszámoln

Az, hogy Sir Alex Ferguson nem jelent meg a sajtótájékoztatón, valahol érthető. Még az is, hogy a United játékosainak kiadták ukázba, hogy a sajtó képviselőinek egy szót se. Lehet vitatni, hogy ez-e a leghatékonyabb, legelegánsabb PR-módszer a válságkezelésre – nem, messze nem az -, de legalább nem szítja tovább az indulatokat.

Indulatok meg aztán voltak bőven, és most nem arra célzunk, hogy egy vicces kedvű drukker még a rendőrséget is kihívta, mondván, Nani kiállítása bűntény volt. A játékosok is, Ferguson is kishíján felrobbantak, látható volt: a skótról köztudomású, megszállottja a Bajnokok Ligájának – ő maga ismerte ezt be már önéletrajzi könyvében is -, és biztos, hogy pokolian fájt neki, hogy egy ilyen nemes ellenféllel szemben, mint a Real Madrid, így vérzik el csapata, amely 150 percig rendkívül okosan futballozott, és előnyös helyzetbe küzdötte magát.

Részletek

2013-03-08

A Habsburgok maguknak szabadították fel hazánkat

12o-jo-scan-fffffFelszabadítás és eltulajdonítás, avagy hogyan rendezkedett be a Habsburg-ház Magyarországon a 17–18. század fordulóján?
Magyarország és a magyar etnikum kifosztása, értékes állami javak idegeneknek adományozása nem új keletű, hosszú évszázadok óta tartó törekvése ellenségeinknek. Az első privatizációs részvénytársaságot, 1688-ban Habsburg I. Lipót regnálása alatt állították fel. Az Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio) a célból jött létre, hogy a töröktől visszafoglalt országrésznyi területeket, a régi magyar nemesi földbirtokokat a Habsburg-udvar saját híveinek és hitelezőinek juttassa

Részletek

2013-03-08

Gyulát tartották legtovább védői a törökök támadása során

2508111121045235_gyulai_var_kicsiA fürdővárosi önkormányzat és Gyulai Várszínház közös drámapályázata ismét ráirányította a figyelmet a 16. század egyik, magyar szempontból jelentős csatájára

Valamennyi hazai végvár közül Gyulát tartották legtovább védői a törökök támadása során 1566-ban. A fürdővárosi önkormányzat és Gyulai Várszínház közös drámapályázata ismét ráirányította a figyelmet a 16. század egyik, magyar szempontból jelentős csatájára, és egy fontos történelmi félreértés tisztázásában is segíthet.

— Gyula az 1400-as évek végén hazánk tíz-tizenkét legjelentősebb mezővárosának egyike volt. A 16. század elején a 2500-3000 lélekszámú település számos kiváltságot kapott Mátyás királytól, illetve később Corvin Jánostól — jellemezte a korszakot lapunk kérdésére dr. Erdész Ádám.

A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója elmondta, a virágzó fejlődésnek az vetett véget, hogy a térség a török-magyar hadszíntér centrumába került, s a helyzetet csak súlyosbította, hogy 1552-ben elesett Temesvár. Innentől bármikor várható volt, hogy az oszmán hadak Gyula ellen vonulnak majd.

A várat később a Habsburg uralkodó ismét a felügyelete alá vonta, s azt a jobbágyok robotjának árán meg is erősítették. A kapitányi tisztséget az a Kerecsényi László töltötte be, aki korábban már több alkalommal kitűnt a török elleni csatározásokban.

Az oszmán hadak Magyarországra érkezésük után kétfelé váltak 1566-ban, az egyik sereg Szigetvár ellen vonult II. Szulejmán vezetésével, míg a másik sereg Pertev pasa irányításával Gyula felé indult. A településen 1500 magyar, szerb, horvát végvári vitéz, illetve 600 német puskás nézett farkasszemet a törökök 30-40 ezerre tehető haderejével. A lakosság nagy része ismerve az ellenfél kegyetlenségét, elmenekült.

Részletek

2013-02-23

Vörös (vagy Arany) Alma: a muszlim világhódítás próféciája

iszlam_mecsetA Kizil Elma (Vörös vagy Arany Alma) eszméjének eredetét már a kortársak előtt is homály fedte. A pécsi születésű török történetíró, Ibrahim Pecsevi (1572–1650) azt írta: „Annak a mondásnak az eredete, hogy az iszlám népe az aranyalmáig fog hódítani, szolgáljon nemes tudomásul, hogy a nép száján elterjedt: az iszlám népe bizonyára az aranyalmáig fog hódítani. De ennek a mondásnak eredete és oka nem ismeretes.”

Miközben Európa lassacskán teljesen elfelejti saját történelmét – amely a negyedik századtól kezdve egybeesik a kereszténység történelmével –, az iszlám nagy gonddal őrzi saját múltbeli hagyományait. Olyannyira, hogy világértelmezésük kereteit – a Korán mellett – saját históriájuk sok száz évvel azelőtti eseményei határozzák meg. Míg Európában a „keresztes háborúk kora” legfeljebb bebiflázandó érettségi anyagnak számít, az iszlám világban az utolsó utcagyerek is tudja, hogy a „keresztesek” alatt a nyugati világot kell értenie, amelynek két meghatározó vallása a zsidóság és a kereszténység, fő hatalma pedig az „Új Róma”, amely az Egyesült Államokat és az Egyesült Európát foglalja magában.

Az egymást követő világbirodalmak sorát kétezer-ötszáz évvel ezelőtt Dániel könyve rögzítette a Bibliában, végérvényes módon: az „arany fejet” (vagyis az Újbabilóni Birodalmat) követte az „ezüst mell” (a méd–perzsa királyság), a „bronz derék” (a görög–makedón világbirodalom), majd végül a „vas lábak”, vagyis Róma. Ez utóbbiról mind az ó-, mind az újszövetségi próféciák mint a „végidők birodalmáról” emlékeznek meg. Az Imperium Romanum fénykorában három kontinensre terjesztette ki uralmát: Európa nagy részére (északon a Rajna és a Duna vonaláig), Ázsia egy kisebb területére (a Kaukázusig és az Eufráteszig), valamint Észak-Afrika termékeny tengerparti övezetére a Szaharáig. A belső problémák és a népvándorlások viharai következtében a 395-től hivatalosan is kettéosztott Római Birodalom nyugati része az 5. század végére elbukott. Nem véletlen, hogy a Dániel könyvében szereplő „vas lábak” folytatásaként megjelenő „vas és cserép” lábfejeket Szent Ágoston a Nyugatrómai Birodalom helyén alakult barbár államalakulatokkal azonosította. Gótok, vizigótok, szvévek, vandálok, szászok, frankok – számtalan barbár eredetű, ugyanakkor már túlnyomórészt kereszténnyé vált törzs foglalta el a nyugati és afrikai területeket, miközben a szintén krisztianizált Keletrómai Birodalom sikerrel állt ellen a népvándorlásoknak. Egészen az iszlám hódításig.

Részletek

2013-02-23

Kelet és nyugat zenéi a Magyar Rádió Márványtermében

A 2006-ban alakult Tanini Trió február 22-én ad koncertet a Magyar Rádió Márványtermében. Az előadáson nem csak török szerzők művei, hanem klasszikusok (mint Csajkovszkij Diótörőjéből egy részlet, valamint Bach Ave Maria című műremeke) is felcsendülnek

A zenekar tagjai zongorán, kanunon és neyen játszanak. A ney egy sumér eredetű nádfurulya, amely az idő folyamán nem sokat változott. Előbbi pedig a Magyarországon is jól ismert cimbalomnak egy távoli rokona, egy citera-típusú hangszer.

A trió számos országban megfordult, felléptek már Olaszországban, Németországban, Bulgáriában, valamint Európán kívül, az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Kanadában is játszottak már. Eddig két albumuk jelent meg, Érintések és Érintések II címmel.

Részletek

2013-02-18

Keleti csodaszer: a török tea – és annak jótékony hatásai

toroktea-d000015DFf1453fb83880A mediterrán ország híres a teázási szertartásairól, ami igencsak nagy szerepet játszik az ottani emberek életében. Mégis, vajon miben különbözik a török tea a többi ország teaválasztékától?
Önmagában véve egy igen erős fekete teáról beszélünk, amit a nap bármely napszakában bátran fogyaszthatunk, mégis több egy egyszerű teánál. Mint azt már tudjuk, a teaféléknek sok jótékony hatásai vannak, béltisztító, vizelethajtó, nyugtató, stb.

Lássuk hát milyen hasonló és milyen eltérő hatásai vannak ennek a fekete teának!

Részletek

2013-02-15

Utoljára magyar király mondatott le pápát

20130211-luxemburgi-zsigmond-arckepe-albrech-durer3Zsigmond magyar és német király volt a történelemben eddig az utolsó, aki el tudta érni, hogy egyszerre három pápát is letegyenek, s köztük a római pápa, XII. Gergely is lemondjon. Helyettük egy negyediket választottak meg. XVI. Benedek pápa lemondásáig ők voltak az utolsók, akik idő előtt távoztak a pápai trónusról.

A XV. század elején Zsigmond magyar és német király legfőbb törekvése az volt, hogy az egyházi szervezet egységét megteremtse, vagyis az 1378 óta tartó egyházszakadást felszámolja. 1378-an még az olasz és a francia párt választott magának pápákat, ezt 1409-ben követte a pisai zsinat, amely egy harmadik egyházfő megválasztásával próbálta megoldani a problémát – ám ez csak tovább bonyolította a helyzetet.

Forrás: Wikipedia Commons

Zsigmond (fent) zseniális diplomáciai képességeit Mályusz Elemér történész dicséri a Zsigmond király uralma Magyarországon című könyvében. Az uralkodó az európai hatalmak között egyensúlyozva, de a német és a magyar királyi korona tekintélyével a háta mögött lépett fel a különböző érdekcsoportok ellen.

Részletek

2013-02-12

Hiba volt hozzámennem Arafathoz

3869676_44832e3f3cddd37a475532305a6809d9_wmTöbbször is megpróbálta elhagyni Jasszer Arafatot volt felesége, aki, ha tudta volna, milyen lesz a házassága a palesztin vezetővel, soha nem egyezik bele, írja a Guardian. Ezt maga Suha Arafat, az elhunyt vezető özvegye mondta el a Sabah nevű török lapnak, hozzátéve, hogy a házasság nagy hiba volt, amit nagyon megbánt.

A pár 1990-ben titokban házasodott össze Tunéziában. Akkor Suha még csak 27 éves volt, Arafat viszont már hatvanegy. A lányuk, Zahwa öt évvel később született meg. A keresztényből muszlimmá vált Suhát figyelmeztette anyja, hogy a házasságnak rossz vége lesz, de a lány akkor még nem hitt neki. „Nagy vezető volt, de magányos voltam”, mondta.

Részletek

2013-02-10

16,474FansLike
639FollowersFollow