2026. november 21.
Türkinfo Blog Oldal 1438

Villantak a pengék Szolnokon

Reneszánszát éli a hagyományos magyar harcművészet. Nemrégen hazai íjász döntötte meg a nyilazás nyolcszáz éves rekordját, s már egyre többen művelik a szinte elfeledett szablyavívást is. Az utóbbinak Szolnokon is akadnak követői.
Dobbannak a lépések a terem padlóján. Rövid, pattanó vezényszavakra mozdul a csapat, akár sima edzésen is lehetnénk, ha nem forogna minden kézben a régi időket idéző hajlott penge. Őseink fegyverei, szablyák suhognak a levegőben.

– Fontos különbség a sportvívás és a katonai vívás között, hogy az utóbbinál az egész testet támadják. Ráadásul a csatákban sem első vérre ment a küzdelem, élet-halál kérdése volt a győzelem – igazít el bennünket a két harcmodor különbségéről Békési István ötödik fokozatú kung-fu mester, a Szolnokon egy éve alakult szablyavívó iskola oktatója. Ezt a régi harcmodort Máday Norbert fegyvergyűjtő és kung-fu-mester élesztette fel Magyarországon, általa jutott el Szolnokra is a sportág. – Tőle sajátítottam el a magyar katonai szablyavívás alapjait, míg végül másfél év után, tavaly októberben magam is
elkezdhettem tanítani – folytatja István a történetet. Ezzel párhuzamosan mi is tovább tanuljuk annak a régi magyar könnyűlovas szablyának a használatát, amit hetente háromszor oktattak a Ludovikán. Erről, a Borsody László őrnagy és Keresztessy József nevével fémjelzett alapról indultak egykor azok a katonatisztek is, akik később olimpiai bajnokok lettek sportvívásban.

Részletek

2013-04-22

Ennél menőbb bazár nincs a világon

Az isztambuli Nagy Bazár a törökországi kiruccanások izgalmas és kihagyhatatlan látványossága. A városrész méretű piacon mindent meg lehet kapni, amit nem, azt elővarázsolják.

A napi háromszáz­ezer látogató által az isztambuli Nagy Bazár kontinensünk leglátogatottabb látványossága.

Magyar turisták számára is kedvelt úti cél. Itthonról fapados repülőgépjáratokkal a legegyszerűbb eljutni a városba, vonattal, Budapestről, szófiai átszállással 33 óra alatt lehet odaérni.

Részletek

2013-04-22

Dzsámi, mecset, minaret – Török kori emlékeink

OLYMPUS DIGITAL CAMERAAmikor 1521-ben elfoglalták a törökök délvidéki várainkat, megnyílt az út Magyarország felé. Az 1526-os mohácsi vészt követően Buda elfoglalása volt 1541-ben a következő súlyos magyar veszteség. Buda mellett több jelentős várost is elfoglaltak ebben és az azt követő években.

Eger várát 1552-ben támadták meg, török-kori történelmünk legdicsőségesebb csatája, majd ezt követte a kőszegi vár sikeres ellenállása.
Eger városát csak 50 évvel később sikerült elfoglalni a törököknek.

Az ország három részre szakadt, a középső rész török fennhatóság alatt állt. Sok-sok építészeti kincsünket tönkre tettek, de építkeztek is és az élet ment tovább.

Részletek fotókkal

2013-04-16

Önkéntesen kötelező

cikkek_51873A székelység számára kín és teher volt a határvédelem, amelyet a keletről érkező török-tatár támadások, a pestisjárvány és a csempészet ellen hoztak létre.

A Habsburg Birodalom déli és keleti határvonala az Adriai-tenger partjától egészen Erdélyig húzódott. Mivel az állandó rendes katonai erő fenntartása nagyon igénybe vette volna az állami kincstárat, a határőrség vonalait helyi csoportokból alakították ki.

A Habsburgok összesen öt határőrvidék részt hoztak létre: a Horvát -, a Szlavón-, a Tisza-Marosi-, a Bánsági- és az Erdélyi határőrvidéket. A Horvát határőrvidék a 17. században jött létre és nyolc ezredből állt. Ezt követte a Szlavón határőrvidék, amely három ezredből állt. A harmadik az a Tisza-Marosi határőrvidék volt, amely 1700-1750 között alakult. A következő a Bánsági határőrvidék, amely 1779-1873 között jött létre, amely négy ezredből állt. A legutolsó az erdélyi határőrvidék volt, amelyet a 18. században állítottak fel. Erdélyben, pontosabban a székelyek körében nehezen, véráldozattal sikerült csak felállíttatni a határőrezredeket.

Részletek

2013-04-13

Az oszmán tengeri birodalom

kep.php16. század végére megváltozik az Oszmán Birodalom képe, gyakorlatilag egész Észak-Afrikára kiterjeszti a hatalmát, illetve Egyiptom és Szíria területére is; a kontinensen pedig Közép-Európa az a térség, ahol sikerült előrenyomulnia. Hatalmas vízterületeket hódított meg, a hangsúly ennélfogva áttevődött a vízi hadviselésre.

Az Oszmán Birodalom a 16. század végétől kezdve nem egy kifejezetten szárazföldi hatalom, hosszan tengerpart övezte, hatalmas vízfelület felett uralkodott. Természetesen egy ütőképes tengeri flotta nélkül ezt nem tudta volna megtenni. A területek megtartása érdekében több kisebb flottaközpontot is felállítottak, így Isztambulban, Gallipoliban, később Egyiptomban, majd a szíriai területeken is. A központokhoz általában 2-10, maximum 30-40 hajóból álló kisebb egységek tartoztak, amely feladatai közé tartozott az őrjáratozás, utánpótlás, a kereskedelmi és zarándok útvonalak védelme.

A korszak hajóiról és a hajózásról Fekete Bálint (ELTE BTK) tartott előadást a Magyar-Török Baráti Társaság rendezvényén.

Részletek

2013-04-11

Oszmán-török építészeti emlékek Magyarországon

pecscami2Bár települések pusztultak, néptelenedtek el, és szinte állandósult a háborús állapot, a Magyarország nagy területét érintő török hódoltság (1526-1686) idejére mégsem tekinthetünk úgy, mint csupán a pusztulás időszakára. A korszak végén a népességszám (4 millió) kicsivel meghaladta az 1526 előttit. Mohamedán vallási és kulturális központok alakultak ki. A körülbelül 50-80 ezer főnyi itt tartózkodó oszmán-törökség mindennapi, kulturális és vallási életéhez kötődően pedig számos újfajta épülettípus létesült hazákban.

Az ekkor létrehozott építmények között a legjelentősebbek a mohamedán vallás hívői számára létrehozott imaházak, a dzsámik voltak. Ezek egyik típusára, a kívül nyolcszögű, belül kör alakú, kupolával fedett típusra a legszebb példa a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija. A dzsámik másik típusa téglalap alapú, sátortetővel fedett, ilyen a szigetvári Szulejmán-dzsámi. A dzsámik építészeti rangját a melléjük épített minaretek száma jelezte, az isztambuli Kék mecsethez például 6 minaret tartozik. Hazánkban az imahelyek egy minarettel épültek, ezekből a rekonstrukcióknak köszönhetően eredeti formájában összesen három -a pécsi, az egri és az érdi- látható ma. Szintén vallási épülettípus a hazánkban mindössze két helyen (Pécsett és Budapesten) fennmaradt türbe, a kupolás, nyolcszögletű sírkápolna, amelyet magas rangú vezetők, illetve a szultán sírja fölé emeltek.

A világi rendeltetésű építmények közül Magyarországon a legjelentősebbek a fürdők voltak. Ezek egy része természetes forrásokra épült termálfürdő, másik része gőzfürdő volt. A fürdőknek azon túl, hogy rituális és egészségügyi jelentőségük volt, a társadalmi élet fontos színhelyei is voltak, továbbá stabil bevételi forrást jelentettek és nem utolsó sorban nagyban növelték alapítójuk népszerűségét. A legszorgalmasabb fürdőépíttető Szokollu Musztafa volt, akinek nevéhez tizenhat ilyen létesítmény fűződik, például a budapesti Rudas és a Császár fürdő is.

A magyarországi török hódoltság kezdetével tehát a települések sziluettje gyorsan megváltozott, de amilyen gyorsan lezajlott ez a változás, olyan gyorsan alakult vissza a városok képe a főváros, Buda 1868. évi visszafoglalása után. A 17. század végétől kezdődő újjáépítések, majd a 19. századi intenzív városrendezések során sok, a török hódoltság korából származó építmény végleg eltűnt, szerencsére még így is számos építészeti emlék tekinthető meg Magyarország területén ma is, ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket.

További építészeti emlékek

2013-04-09

A Habsburg-installáció erdélyi következményei

Nagyvárad- Szerda este az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia Erdély a magyar történelemben modulja keretében Kovács Kiss Gyöngy, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztő-helyettese tartott előadást A Habsburg-berendezkedés Erdélyben címmel az Ady líceumban.
Bevezetőjében Kovács Kiss Gyöngy PhD, romániai magyar történész, a kolozsvári Korunk főszerkesztő-helyettese arra hívta fel a figyelmet: a 17. század végi európai változások csodát műveltek Ausztriával. I. Lipót alatt a Habsburg birodalom igencsak megerősödött, magába foglalt több olyan területet, melyek korábban török fennhatóság alá tartoztak. Az 1699-es karlócai béke következtében „a klasszikus Európa kontinentális dimenziókat nyert”, és a nemzetközi politikai rendszer változásainak betudhatóan a Habsburg birodalom nagyhatalommá, Európa egyik legszámottevőbb tényezőjévé vált. Területi növekedés és integráció jellemezte, ami azzal járt együtt, hogy a politikai és gazdasági struktúrák, a közigazgatási-, törvénykezési-, pénzügyi- és katonai intézményrendszerek a központi hatalom érdekeinek kiszolgálóivá váltak. A Bethlen Miklós által I. Lipótnál kieszközölt Diploma Leopoldinumnak betudhatóan az Erdélyi fejedelemség a Habsburg-uralom alá került. Erre a dokumentumra aztán 150 éven keresztül úgy tekintettek, mint egy alkotmányra, de elmondható róla, hogy noha elméletileg biztosítania kellett volna a rendek jogait és kiváltságait, a gyakorlatban Erdély a folyamatos integráció tárgya és célpontja, a Habsburg birodalom létrejöttének, kiteljesedésének és megerősödésének a színhelye volt. A Rákóczi-szabadságharc nem tudta megakadályozni, csak lassítani a beilleszkedési folyamatot. 1711-tól aztán a Habsburg birodalom végképp nem akarta egyenrangú félként kezelni az erdélyi rendeket: arra hivatkozva, hogy kompromitálódtak, Erdélyt meghódított területnek tekintette. A Habsburg-uralom megszilárdulása Erdélyben ugyanakkor az abszolutizmus jegyében történt, és ez meghatározta a fejedelemség további sorsát. Pozitív elemként elmondható viszont, hogy ennek köszönhetően Bécsen keresztül megnyílt a kapu a nyugat-európai értékrendszer- a kultúra, művészet és tudomány- beáramlásának, de a Habsburg-installáció ballasztja is éreztette hatását, úgymint a vallási intolerancia, a főparancsnoki brutalitás és a mérhetetlen adóteher.

Részletek

2013-04-04

1968-ban mutatták be az első színes magyar tv-filmet

mtva_2012_large.w160A Fekete István ifjúsági regényéből készült A koppányi aga testamentuma című alkotást Zsurzs Éva rendezte, s a forgatókönyvet is ő írta Bencsik Imrével.
Az operatőr Czabarka György, a zeneszerző Petrovics Emil volt. A főbb szerepeket Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Szirtes Ádám, Benkő Gyula, Bodrogi Gyula és Benkő Péter játszották. A történelmi mű a török hódoltság idején, 1586-ban játszódik. Főhőse egy magyar végvári vitéz, akinek apját Oglu aga, a koppányi vár ura egy párviadalban megölte. László megfogadja, hogy bosszút áll apja halálán.

A Magyar Televízió 1957 februárjában indult fekete-fehér kísérleti adása után egy évtizedet kellett várni arra, hogy Magyarországon is elkezdődjenek a színes tévés próbálkozások. 1966-ban így készült el Bartók: A csodálatos mandarin című balettjének felvétele, s az Orion gyár is ekkor mutatta be a színes adás vételére alkalmas készülékét, a Coloriont. A színes technika alkalmazása a tévénél próbajelleggel 1967-ben indult, s miután 1968. április 4-én bemutatták a Koppányi agát, 1969 márciusától a televízió 2. programja keretében megkezdődött a színes kísérleti adás is, eleinte szerdánként 18 és 21 óra között.

Részletek

2013-04-04

A török jelenlét pozitívum volt Erdélynek

torok222Nagyvárad – Szerdán este az Ady Endre Középiskolában az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított Szacsvay Akadémia Erdély a magyar történelemben modulja keretében dr. Gebei Sándor egri egyetemi tanár, a MTA doktora tartott előadást az 1657-1711 közötti Erdélyi Fejedelemségről.

Előadása kezdetén dr. Gebei Sándor kijelentette: előfordulhat, hogy sokak számára újdonságnak számító információk is elhangzanak majd, melyek lehet, hogy nem mindenkinek fognak tetszeni, de ez így van rendjén, hiszen a tudományos nézetek nem feltétlenül azonosak a közgondolkodással, a történelemkutatás pedig dinamikusan fejlődik, s egyik jellemvonása, hogy vitára késztet. Megjegyezte: nem ért egyet azzal az állásponttal, hogy az Erdélyi Fejedelemség hanyatlása 1660-1711 közé tehető, hiszen bizonyos szempontok alapján akár kronológiai viszonyítási pontnak tekinthető az 1526-os mohácsi csata vagy Buda 1541-es eleste is, ezért ő inkább úgy gondolja, hogy a Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség kora újkorának határai 1521 és 1718, vagyis ezen időszak Nándorfehérvár elestétől Temesvár felszabadításig tartott. Megítélésében tehát 1660 inkább következménye volt az előbb felsorolt eseményeknek, legfőképpen pedig II. Rákóczi György kudarccal zárult lengyelországi hadjáratának, melynek súlyos hatásai voltak. Az, hogy a fejedelem foggal-körömmel ragaszkodott a hatalmához Sztambul akarata ellenére, és nem vállalta a sikertelenségéért a felelősséget, öt évig tartó testvérháborút, valamint török büntetőhadjáratot eredményezett, egy olyan periódust, melyben fejedelmek és ellenfejedelmek (II. Rákóczi György/Barcsai Ákos/Kemény János/Apafi Mihály) váltották egymást Erdélyben.

Részletek

2013-03-21

16,474FansLike
639FollowersFollow