![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Meddig éltek a régi szolnoki városrészek nevei? A település régi ábrázolásának csak néhány épülete ismerhető fel a mostani városképben.Tabán, Pletykafalu, vagy ahogy szolnokiasan mondták: Szepcsik-telep és társai. Elnevezések, melyeket Szolnok városrészeiként emlegetünk, de soknak már a múlt ködébe vész az eredete, története. Aztán akadnak olyanok is, melyek léteztek ugyan valamikor, de már legfeljebb történészek, levéltárosok, meg régi papírosok iránt érdeklődő egerek tudnak róluk valamit, mert kikoptak a használatból. A Katonaváros, Kamaraváros már régen eltűnt, ma más elnevezések osztoznak a területén, máshol meg új értelmet nyert az egykori szó.
A sajnálatosan korán elhunyt Vincze László számbavétele szerint 1980-ban Szolnokon az alábbi elnevezések éltek, melyek néhány kivétellel ma is megtalálhatóak a városban. A Zagyván túl Vosztok, vagy Tallinn, Alcsi, a Tiszán túl Tiszaliget, Szandaszőlős, Kertváros, a Tiszán innen Tabán, Széchenyi-lakótelep, Pletykafalu, Partoskápolna, MÁV-telep, Cukorgyári lakótelep, TVM-lakótelep. Közülük Szanda neve a legrégebbi, már 1075-ben felbukkan, utána jön Alcsi 1222-ből, majd ezt követi a Tabán, melynek neve török eredetű. Eredeti formája tabakháne, vagyis tímártelep.
Ennek a sok vizet kívánó mesterségnek a művelői telepedtek le a Zagyva mellé, s ugyan már régen eltűntek, de a név a középkor óta őrzi emléküket. Utána némi csend, majd a 18. században bukkan fel a Partoskápolna, az eredetileg Isten szolgálata helyett sokkal harciasabb hivatalt betöltő hely. Távoli dombján ugyanis valaha lőpormalom állt, ami azért volt olyan messze, hogy ha levegőbe röpülne, minél kevesebb embert üssön agyon. A mai Tabánt, Ady Endre utat, Kossuth utca, Ságvári körút közötti területet felölelő Katonaváros keresztelője 1550 körül lehetett, az Újváros, Ferencváros a 18. században, Szent János város a 19. században keletkezhetett. A két utóbbi a területén álló kápolnákról kapta a nevét. A Katonavárosnál egyértelmű, hogy kik lakták, a várhoz tartozó segédcsapatoktól kezdve a későbbi félkatonai szervezet, a milícia tanyája volt ez a hely. A tőle délre levő Kamaraváros meg már a török utáni békésebb idők emléke, amikor Szolnok jó része a Kamara fennhatósága alá került.
2013-03-17
