2026. november 21.
Türkinfo Blog Oldal 35

A világpremierrel együtt hozzánk is megérkezik egy török drámasorozat utolsó évada

Kép forrása: sorozatwiki.hu

A Zeytin Agaci (Another Self) egy török drámasorozat, amelynek 1. évada 2022-ben debütált a Netflixen. A 2. szezon 2024-ben került fel a platformra. A streaming szolgáltatás hazai előfizetőinek már a premierkor elérhetővé váltak az etapok. A széria nálunk az Egy másik énem címet kapta. A 8 részes 3. és egyben utolsó évad június 24-én, most szerdán debütál a Netflixen, és egyből megtekinthetővé válik Magyarországon is. A produkció alkotója Nuran Evren Sit, akinek a nevéhez olyan népszerű sorozatok fűződnek, mint a Sebzett szív, az Atiye ajándéka és A bosszú.

A történet szerint három barát egy tengerparti városba érkezik, ahol kapcsolatba kerülnek spirituális énjükkel, és hirtelen szembesülnek családjuk múltbéli, feldolgozatlan traumáival. A folytatásban a barátnők visszatérnek Ayvalıkba, ahol újabb sorsfordító döntések várnak rájuk. Ada teljesen tiszta lappal akarja újraindítani az életét, de terveit alaposan felborítja egy hirtelen felbukkanó, múltbéli kapcsolat, amely teljesen új irányba tereli a sorsát. Sevgi komoly belső őrlődésen megy keresztül, és bátorságot gyűjt ahhoz, hogy teljesen átértékelje a családról és az anyaságról szőtt korábbi álmait. Leyla saját párkapcsolati válságával küzd, miközben megpróbálja tisztázni a jövőjét.

A három főszereplőt továbbra is Tuba Büyüküstün (Piszkos pénz, tiszta szerelem, Egy ellopott élet), Boncuk Yilmaz (Sila, Çukur) és Seda Bakan (A csodadoktor, Ölj meg, ha mersz, drágám!) alakítják, míg a mellékszerepekben olyan színészek láthatók, mint Serkan Altunorak (A hatalom ára, A házasság buktatói), Murat Boz (Hé tesó, merre visz az utad?, Ölj meg, ha mersz, drágám!), Firat Tanis (Isztambuli menyasszony, A klub) és Riza Kocaoglu (A csapda, Ezel).

Forrás: sorozatwiki.hu

Török sajkák jártak a Balatonon, ahol most lángost eszel, egykor véres rajtaütések voltak

Forrás: illusztráció

Volt idő, amikor az északi partról nem a naplementét figyelték, hanem rettegéssel néztek a víz felé: a Balatonon nem turisták jártak, hanem foglyokat és zsákmányt kereső portyázók. Az oszmán hódítás idején a tó térsége végvidékké vált: az északi parton a magyar végvárak, a déli oldalon pedig török kézen lévő erősségek néztek farkasszemet egymással. Váltságdíjért hurcoltak el embereket a Balaton partjáról az oszmán portyázók.

A magyar tenger a török háborúk idején kiemelt szerepet játszott a királyi Magyarország védelmében. A tó adottságai miatt ez érthető is volt: a Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, vagyis a vízi mozgásnak komoly katonai jelentősége volt. Ahol ma vitorlások és jachtok ringanak, ott egykor ágyús sajkák jártak a Balatonon. A török fosztogatásokkal szemben elszánt végvári vitézek állták a sarat, aki nem riadtak meg egy kis zsákmányszerzéstől sem.

A Balaton volt a határ, a jég pedig téli országút

A törökök már 1555-ben hadihajókat engedtek a Balatonra, a magyar oldalon pedig hamarosan szintén megjelentek a naszádok és sajkák. Ezeket nem egyszerűen helyben építették:
Egyes hajókat a mai Németország területéről hoztak, a Dunán Bécsig vagy Győrig úsztatták, majd szekereken vitték tovább a Balatonhoz.

Mai ésszel szinte elképzelhetetlen, hogy hadihajókat szárazföldön utaztassanak egészen a vízpartig, de a végvári világban ez is része volt a katonai logisztikának. A Balatonra készült hajók keskeny, alacsony építésű vízi egységek voltak. Nagyjából húsz méter hosszú, három méter széles bárkák, amelyek a balatoni hullámzást ugyan nem viselték jól, de gyors portyákra, csapatmozgatásra és tűztámogatásra éppen alkalmasak voltak. Az orrukban és tatjukban ágyú is állhatott, vagyis a Balaton vizén nemcsak evezők csaptak zajt, hanem a nehézfegyverek is megszólaltak.

Folytatás

Forrás: www.veol.hu

Nemzetközi emberi jogi díjat kapott Iványi Gábor

Kép forrása: facebook – Iványi Gábor hivatalos oldala

A török emberi jogi aktivistáról, Ebru Timtikről elnevezett elismerést vehette át a metodista lelkész.

A nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján Iványi Gábor vehette át a török emberi jogi aktivistáról elnevezett nemzetközi elismerést, az Ebru Timtik-díjat június 18-án Budapesten – tették közzé Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, valamint az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke hivatalos Facebook-oldalán.

„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki. Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára. Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett. Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett” – olvasható a zsűri indoklásában.

Mint kiemelték, az egyház- és egyesületvezető ellen indított büntetőeljárás nemcsak egyetlen személy üldözésére vonatkozik. Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük – fűzték hozzá.

A díj névadója, Ebru Timtik török ügyvédnő a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogért folytatott éhségsztrájkja miatt vesztette életét 2020-ban, 42 évesen. Az aktivista a jogállamiságért és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférésért folytatott küzdelem egyik nemzetközi szimbólumává vált.

Forrás: nepszava.hu

Trump váratlan gesztust tesz a törököknek – szembemegy az USA korábbi politikájával

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A Trump-adminisztráció a kongresszusi ellenvetések dacára is kész több tucat repülőgép-hajtóművet eladni Törökországnak. A több száz millió dollár értékű ügylet fontos gesztus Ankara felé a jövő hónapban esedékes törökországi NATO-csúcstalálkozó előtt – közölte a Reutersszel négy, a részleteket ismerő forrás. A lépés azért is jelentős, mert az amerikai kormány évekig blokkolta, hogy a török hadsereg USA-ban gyártott vadászgépeket vásárolhasson.

A General Electric által gyártott hajtóművekkel Törökország első saját fejlesztésű vadászgépét, a Kaant szerelik majd fel. A 2016-ban indított nagyszabású projekt a NATO-tagállam hadiipari önállósodási törekvéseinek kulcsfontosságú eleme. A lap egyik forrása szerint a teljes csomag értéke meghaladja a 700 millió dollárt.

A török–amerikai kapcsolatok Donald Trump elnöksége alatt kifejezetten barátian alakulnak, az elnök rendszeresen méltatja Recep Tayyip Erdoğan török államfőt, annak ellenére is, hogy egy ponton az elcsalt választásokról való tudását emlegette egy közös sajtótájékoztatón.

A kétoldalú viszonyt ugyanakkor régóta terheli, hogy Washington kizárta Törökországot az F-35-ös ötödik generációs vadászgép-programból, és szankciókat vezetett be ellene. Ennek oka, hogy Ankara orosz gyártmányú Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket vásárolt, amelyeket az Egyesült Államok komoly biztonsági kockázatnak tart.

Szakértők szerint a hajtóművek értékesítése – bár Ankarában üdvözlik a döntést – messze elmarad Törökország fő céljától, vagyis az F-35-ös programba való visszatéréstől. Gönül Tol, a washingtoni Middle East Institute török programért felelős igazgatója szerint az igazi próbatételt ez jelentené, az amerikai jogszabályok értelmében ugyanis Törökország mindaddig nem csatlakozhat újra a programhoz, amíg birtokolja vagy üzemelteti az orosz Sz-400-as rendszert.

Folytatás

Forrás: www.portfolio.hu

Itt a cseresznyeszezon!

Itt a cseresznyeszezon, és vele együtt megérkeztek a piacok legviccesebb árusai is. Bal oldali tábla: „Ha ennek a Kingnek van párja a piacon, mi abbahagyjuk ezt a munkát!” (King egy népszerű, nagy szemű cseresznyefajta neve.) Jobb oldali tábla: „Ezt a minőséget még Müge Anlı sem találná meg!” (Müge Anlı egy ismert török televíziós műsorvezető, aki eltűnt emberek és rejtélyes ügyek felkutatásáról híres.)

A török hódoltság kora elevenedett meg Nyíregyházán

Kép forrása: magyarnemzet.hu

Páncélba zárt történelem – interaktív utazás a török hódoltság korába. Ez volt a címe a Kállay Gyűjtemény programjának, sokakat vonzott az idén is a Múzeumok Éjszakája Nyíregyházán is.

Látványos harci bemutatók, tűzzsonglőrök, középkori fegyverek és páncélok, interaktív programok és izgalmas élmények várták az érdeklődőket szombaton este Nyíregyházán, a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programon. Családoknak, történelemrajongóknak és élménykeresőknek egyaránt különleges kikapcsolódást biztosított a Kállay Gyűjteményben megtartott rendezvény.

Sokakat vonzott a Múzeumok Éjszakája Nyíregyházán

Volt tűzzsonglőrködés, harci bemutató, páncélkiállítás és íjászati bemutató is. Nézze meg a rendezvényen készült fényképeket a Szon.hu fotógalériájában!

Forrás és videó: magyarnemzet.hu

Lebukott a kormány: már a cenzúrát is bevetették egy júliusi csúcstalálkozó előtt

Kép forrása: www.pxfuel.com

Beindult a kíméletlen cenzúra Törökországban, ahol egy kereső alkalmazás kiszúrta, hogy bizonyos weboldalakat, sőt, egy újságcikket is központilag blokkoltak az online felületeken. Erdoganék készülnek és nem bízzák a véletlenre: a két hét múlva esedékes NATO-csúcstalálkozó miatt betiltották a koncerteket is, de a kóbor kutyák sem ússzák meg.

Körülbelül két héttel az ankarai NATO-csúcs előtt Törökországban blokkolták a nemzetközi találkozót kritizáló weboldalakat – fedezte fel az „Engelli Web” portál, amely nyomon követi az internetes címek blokkolását. Kiderítették: az egyik központi bíróság rendeli el a korlátozásokat, nemzetbiztonsági és közrendi okokra hivatkozva, például olyan webcímek, online petíciók esetén is, mint a „NatoDefol”, azaz „NATO-n kívüli”.

Az észak-amerikai és európai országok politikai és katonai szövetségét nyíltan bíráló oldalakhoz Törökország területéről jelenleg nem lehet hozzáférni – erősítette meg a Welt.

Idézik az egyik letiltott cikket, amely azért eshetett áldozatul a cenzúrának, mert szóvá tette, hogy az utak sürgős javításait csak a csúcstalálkozó vetületében, például az új repülőtérhez vezető útvonal mentén végzik el, amit Recep Tayyip Erdogan elnök egy hete nyitott meg a polgári forgalom előtt.

Ám a július eleji NATO-csúcstalálkozó alatt Ankara lakosai – 40 ezer külön kirendelt rendőr figyelme mellett – számos további korlátozással szembesülnek. Például már most betiltották a koncerteket és egyéb rendezvényeket, míg a köztisztviselőket egy hétre szabadságra küldték, a vizsgákat elhalasztották.

Sajtóértesülések szerint az ankarai rendőrkapitányság arra is utasította a városvezetést, hogy a csúcstalálkozó előtt szedjék össze a kóbor kutyákat, ezzel végrehajtva egy erősen kritizált törvényt.

Forrás: www.economnx.hu

Egy ritka növényfajnak köszönhetően alig olvad a világ egyik legkülönlegesebb fagyija

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A török dondurma már első pillantásra is más, mint bármelyik fagylalt, amit Európában megszoktunk. Nyúlik, szinte rágós az állaga, nem olvad el percek alatt a nyári hőségben, így olyan látványos mutatványokra ad lehetőséget, melyek turisták millióit szórakoztatják Isztambul utcáin. Kevesen tudják azonban, hogy a különleges desszert titka egy ritka orchideafajban rejlik, melynek fennmaradása ma már komoly veszélyben van.

A legtöbb turista először az isztambuli fagylaltárusoknál találkozik a dondurmával. A hagyományos viseletbe öltözött árusok hosszú fémrudakkal forgatják, nyújtják és emelgetik a fagylaltot, miközben tréfás mozdulatokkal újra és újra kicsúsztatják a tölcsért a vásárlók kezéből. Azt azonban már csak nagyon kevesen tudják, hogy a hűsítő finomság gyökerei a Dél-Törökországban található Kahramanmaraş régióig nyúlnak vissza.

A fagylalt különleges állagát a salep nevű alapanyag adja, melyet egy vadon élő orchidea, a Dactylorhiza romana gumójából készítenek. A salepben található glükomannán nevű molekula rendkívüli vízmegkötő képességgel rendelkezik: saját tömegének akár kétszázszorosát is képes megkötni vízből.

Folytatás

Forrás: roadster.hu

Gule Dustum Gulmedim

16,474FansLike
639FollowersFollow