2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 3

A Cop31-házigazda Törökország óriási naperőműve ellenére is ragaszkodik a szénhez

Kép forrása: www.pexels.com

Miközben Törökország az ENSZ klímacsúcsának megrendezésére készül, egy bíráló az ország klímacéljait és politikáit „kritikusan elégtelennek” nevezi.

Napelemek sorai húzódnak végig a közép-törökországi Konya tartomány hatalmas vidékén, a napfényt villamos energiává alakítva, és segítve ezzel Türkiye-t, a közelgő ENSZ-klímacsúcs házigazdáját abban, hogy reflektorfénybe állítsa a megújuló energia bővítésére irányuló erőfeszítéseit.

Ennek ellenére az éghajlatváltozás elleni határozott fellépés hívei szerint Türkiye tisztább energiára vonatkozó ambíciói éles ellentétben állnak azzal, hogy az ország továbbra is a szénre támaszkodik.

A kampányolók azt is állítják, hogy az országnak nincsenek konkrét tervei arra, hogy eltávolodjon a fosszilis tüzelőanyagoktól, például az olajtól, a gáztól és a széntől, amelyek elégetésekor üvegházhatású gázok szabadulnak fel, felmelegítve a bolygót.

Türkiye energiaügyi minisztériuma szerint a szén maradt az ország legnagyobb villamosenergia-forrása tavaly, a termelés 33 százalékát adva. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nap- és szélenergia részesedése az áramtermelésben csaknem 23 százalék volt.

Türkiye egyik legnagyobb európai naperőművével rendelkezik

A Konyában található Karapinar város ad otthont a Kalyon Karapınar YEKA-1 Solar Power Plant naperőműnek, amely több mint hárommillió napelempanellel büszkélkedhet, egy 2600 futballpályányi területnek megfelelő felszínen.

Az erőmű 2023 óta üzemel, és Burak Dogru erőműigazgató szerint évente elegendő áramot termel ahhoz, hogy az ország villamosenergia-igényének mintegy 0,7 százalékát fedezze.

„Évente megközelítőleg 1,75 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzünk meg” mondta Dogru az Associated Pressnek, amit szerinte az bizonyít, hogy Türkiye gazdaságát és energiaszektorát tisztább energiaforrások felé irányítja.

Folytatás

Forrás: hu.euronews.com

A türk államok nagy dobásra készülnek, száz közös projektet indítanának

Új fejezet nyílhat Üzbegisztán gazdasági diplomáciájában a törökországi tárgyalások eredményeként. Shavkat Mirzijojev ankarai látogatásán a két ország vezetői új együttműködési megállapodásokat írtak alá, és olyan beruházásokról tárgyaltak, amelyek a kereskedelmi forgalmat is jelentősen növelhetik.

Komil Rashidov professzor, az Üzbég Köztársaság elnöke mellett működő Jogalkotási és Jogi Politikai Intézet gazdasági jogalkotással foglalkozó részlegének vezetője a Dunyo hírügynökségnek értékelte a tárgyalások eredményeit. Szerinte az üzbég külpolitika következetes végrehajtása, valamint a két- és többoldalú egyeztetések eredményessége összhangban áll az ország alkotmányos külpolitikai alapelveivel.

Rashidov úgy látja, hogy az „célkitűzés–cselekvés–eredmény” elvére épülő gazdasági diplomácia egyre kézzelfoghatóbb tartalommal telik meg. Ennek egyik fontos példája a törökországi látogatás, amelynek során Mirzijojev és a török vezetés a politikai, diplomáciai, kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok további erősítéséről tárgyalt.

Ötmilliárd dolláros kereskedelmi célt tűztek ki folytatás

Több ember meghalt egy ámokfutó lövöldöző támadásaiban Törökországban

Nyolc ember halt meg csütörtökön egy ámokfutó lövöldöző támadásaiban három nyugat-törökországi faluban.

A támadások Afyonkarahasir tartomány Ihsaniye járásában történtek. Az NTV török televízió jelentése szerint a támadó sörétes puskával három nőt lőtt agyon Ihsaniye településen csütörtök este félúton a főváros, Ankara és Izmir tengerparti város között. A férfi ezután egy piros együléses autóval elhajtott, és Kiyir faluban is megölt három nőt, majd egy harmadik településen két másikat, majd elmenekült.

A két utolsó áldozatra sebesülten találtak rá Yukaritandir faluban egy úton. Kórházba szállították őket, de már nem tudtak segíteni rajtuk.

A gyanúsított után nagy erőkkel megindult a kutatás Kutahya, Eskisehir és Afyonkarahasir tartományokban.

Forrás és folytatás

Fotoğraf: tiredtraveller: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/yozgat-ta-turk-polis-gecidi-38376905/

Száz ókori műtárgyat szerzett vissza Törökország az Egyesült Államokból

A török kulturális minisztérium 100 darab, az ország területéről évtizedekkel ezelőtt illegálisan kicsempészett ókori műtárgy hivatalos visszaszolgáltatását jelentette be az Egyesült Államokból: a leleteket Isztambulban, a Régészeti Múzeumban mutatták be a nagyközönségnek 2026 novemberében. A repatriált gyűjtemény a bronzkorból származó edényektől és fegyverektől egészen a római császárkor monumentális szobraiig terjed, amelyeket amerikai köz- és magángyűjteményekből sikerült visszaszerezni.

Az ünnepélyes átadáson Mehmet Nuri Ersoy kulturális és turisztikai miniszter hangsúlyozta, hogy a tárgyak visszaszerzésének célja nem a múzeumi vitrinek feltöltése, hanem a történelmi kontextus helyreállítása.

İstanbul Arkeoloji Müzeleri

A repatriált anyag egyik legjelentősebb csoportját az észak-törökországi Tokat tartományból, a horoztepei régészeti lelőhelyről származó negyven bronzkori műtárgy alkotja. Ezek a Kr. e. 2300 és 2000 közötti időszakra datált ceremoniális hangszerek, fegyverek és fémedények a kora bronzkori Anatólia fejlett fémműves hagyományait tükrözik.A repatriált anyag egyik legjelentősebb csoportját az észak-törökországi Tokat tartományból, a horoztepei régészeti lelőhelyről származó negyven bronzkori műtárgy alkotja. Ezek a Kr. e. 2300 és 2000 közötti időszakra datált ceremoniális hangszerek, fegyverek és fémedények a kora bronzkori Anatólia fejlett fémműves hagyományait tükrözik.

Forrás és folytatás

A findzsától a handzsárig

Kép forrása: www.pexels.com

Település: Budapest
Helyszín: BTM Vármúzeum (1014 Budapest, Szent György tér 2.)
Időpont: november 15. 15:00–éjfél
Regisztráció: nincs (részletek)

Sudár Balázs és Papp Adrienn, a korszak kiváló ismerői tartanak előadást a BTM Vármúzeum Gótikus termében a török hódítók mindennapjairól. Az előadásokat követően egy finom török kávét is elkortyolhatnak a résztvevők a történeti pop up kávéházban.
https://fidelio.hu/vizual/torok-kavehaz-a-prostitucio-tortenete-es-megelevenedo-gotikus-szobrok-a-muzeumok-oszi-fesztivaljan-186244.html

Forrás: fidelio.hu

Török chipsóriás épít gyárat Magyarországon

Kép forrása: www.pexels.com

Jövő augusztusban a tervek szerint elindul a termelés az új orosházi chipsgyárban, az első évben 40 ezer tonna burgonya- és legfeljebb tízezer tonna kukoricachipset állítanak elő – nyilatkozta az MTI-nek a török Dogus Cay vállalkozás igazgatótanácsának tagja kedden Orosházán.

Özkan Tunc elmondta, jelenleg zajlik az egykori orosházi Guardian gyár átalakításának a tervezése, néhány héten belül szeretnék véglegesíteni a terveket. A termelés reményeik szerint 2027 augusztusában kezdődik, akkor 150-200 munkavállalót terveznek alkalmazni, ami két év alatt eléri a végleges, 440-es számot.

Hozzátette, a gyáron belül raktárat is kialakítanak, 25 ezer tonna burgonyát tudnak majd hűtött körülmények között raktározni.

Özkan Tunc elmondta, még nem kötöttek szerződést egyetlen termelővel sem, egyelőre fórumokat tartanak, december-januárban szeretnék a tényleges partnerszerződéseket is elindítani. Véleménye szerint lesznek beszállítóik Békés megyéből, ám hangsúlyozta, Magyarország minden területéről szeretnének szerződött partnert találni, számukra „nem probléma, nem költséges” az sem, ha 200-400 kilométerről kell beszállítani az árut a gyárba.

Kérdésre válaszolva kifejtette, szükség esetén segíthetik a partnereiket az öntözési infrastruktúra kialakításában, Törökországban is van erre példa, de az öntözéstámogatást, a vízjogi engedélyek megadását elsősorban a magyar kormánynak kell elvégeznie.

Mint mondta, nem zárja ki, hogy Békés megyéből egyelőre inkább kukoricabeszállító partnereket találnak, de reményei szerint a gazdálkodók idővel meglátják a potenciált az ipari burgonya termesztésében, és akkor többen fognak áttérni arra.

Folytatás

Forrás: piacesprofit.hu

A török hadiipar gúzsba kötheti a görög diplomáciát

Kép forrása: facebook

A török fegyverkezés nemzetközi diplomáciai befolyást teremt

Törökország korábban nagyrészt külföldi fegyverbeszerzésekre támaszkodott, de mára a nemzetközi hadiipari piac egyik fontos szereplőjévé vált. A fejlődés mögött hosszú távú állami beruházások, a hazai gyártókapacitások bővítése és a technológiai önállóságra való törekvés áll.

Ankara a fegyverexport és a nemzetközi hadiipari együttműködések révén egyre több országot kapcsol saját védelmi iparához. Ez azonban közvetett módon Görögország diplomáciai mozgásterét is korlátozhatja.

A török hadiipar fejlődését jól mutatják az exportadatok. A védelmi és repülőgépipari kivitel 2025-ben elérte a 10,05 milliárd dollárt, ami mintegy 48 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

A bővülés 2026-ban is folytatódott. Haluk Görgün, a török védelmi ipari elnökség vezetőjének november 3-i közlése szerint az ágazat exportja az év első tíz hónapjában elérte a 8,05 milliárd dollárt, ami 21 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Különösen figyelemre méltó az októberi teljesítmény: a kivitel egyetlen hónap alatt 1,14 milliárd dollárt tett ki, 61 százalékkal meghaladva a tavaly októberi értéket.

Az elmúlt tizenkét hónap összesített exportja már 11,36 milliárd dollárra emelkedett. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a török hadiipar nem csupán a hazai fegyveres erők ellátásában, hanem a nemzetközi piacon is egyre jelentősebb szerepet tölt be.

Hadiipari óriások

A török védelmi ipari elnökség vezetője, Haluk Görgün korábbi közlése szerint az ágazat 2026-ban 15 milliárd dollár értékben kötött új szerződéseket, és az év végére 20 milliárd dolláros szerződésállomány elérését tűzte ki célul. Fontos különbség azonban, hogy ezek az adatok a belföldi és exportmegrendeléseket egyaránt tartalmazzák, tehát nem azonosak a tényleges fegyverkivitellel.

A Brussels Signal október 26-án megjelent elemzése szerint a fejlődésben meghatározó szerepet játszanak olyan vállalatok, mint a Baykar, az ASELSAN, a Turkish Aerospace Industries, a ROKETSAN, az STM és az Otokar.

Ezek a cégek már nem csupán a török hadsereg igényeit szolgálják ki, hanem egyre több külföldi megrendelésért versenyeznek. Termékeik között pilóta nélküli repülőgépek, rakétarendszerek, légvédelmi eszközök, páncélozott járművek és hadihajók is megtalálhatók.

A Reuters korábbi elemzései is rámutattak a török fegyverexport gyors növekedésére. A török gyártók egyik versenyelőnye, hogy a nyugati rendszereknél gyakran kedvezőbb áron, rövidebb szállítási határidővel és a megrendelők igényeihez igazított megoldásokkal tudnak jelentkezni.

Ankara számára azonban a fegyverexport már nem kizárólag gazdasági kérdés. A hosszú távú megrendelések, a technológiai együttműködések és a közös fejlesztések révén olyan nemzetközi kapcsolatrendszer épül ki, amelynek politikai jelentősége is egyre nagyobb.

Törökország Európát is kiszemelte

Folytatás

Forrás: magyarhirlap.hu

Dőlnek a dominók a török legfelsőbb pénzügyi körökben, elképesztő bűnszervezetet lepleztek le

Kép forrása: commons.wikimedia.org

A török pénzpiaci folyamatokat manipuláló bűnszervezetet leplezett le a török rendőrség – jelentette be kedden a török igazságügyminiszter.

Akin Gürlek az NTV magántelevíziónak nyilatkozva elmondta hogy a szeptemberben indított, eredetileg csak egy többmilliárd dolláros befektetési alapot érintő csalási ügyben nyomozó rendőrök egy olyan „kiterjedt bűnszervezetet” tártak fel, amely a török pénzügyi piacok legfelsőbb szintjeire is beszivárgott.

Hozzátette, hogy tőzsdei csalásnál többről van szó az ügyben, mert a piaci szereplőkön túlmenően egy olyan bűnszervezet körvonalai rajzolódtak ki, amely a pénzügyi bürokrácia legfelsőbb szintjéig is elér. Elmondása szerint a pénzügyi folyamatokat irányító személyek egy „kartellt” formálva olyan korrupciós rendszert építettek ki, amely „egyes részvények manipulálásával igyekezett elszívni a likviditást, hogy így próbálja magához ragadni a piac feletti irányítást”; a folyamatot pedig azzal leplezte, hogy hatástalanította a pénzügyi ellenőrző mechanizmusokat.

A miniszter kiemelte, hogy a nyomozók 433 gyanúsított ügyében vizsgálódnak. A török rendőrség szeptember közepén indított széles körű nyomozást az ügyben, amelynek részeként őrizetbe vette Enes Ergünt, az isztambuli értéktőzsde elnökét, „bűncselekmények elkövetése céljából létrehozott szervezetben való tagság, és korrupció” gyanújával.

A gyanú szerint a pénzpiaci manipulációk csaknem félmillió befektető megtakarításait érinthették, és a közvéleményt azóta is élénken foglalkoztatja, kik lehettek a csalások haszonélvezői.

Folytatás

Forrás: privatbankar.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow