2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 4

Bir Dalda Iki Kiraz

Női labdarúgó Nemzetek Ligája: Szlovéniával, Törökországgal és Koszovóval egy csoportban a magyarok

A magyar női labdarúgó-válogatott Szlovéniával, Törökországgal és Koszovóval került egy csoportba a Nemzetek Ligája következő kiírásában.

A magyar női labdarúgó-válogatott Szlovéniával, Törökországgal és Koszovóval került azonos négyesbe a Nemzetek Ligája következő kiírásában. Nemzeti csapatunk a B-divízióba jutott vissza a közelmúltban, a sorozat következő találkozóit jövő tavasszal rendezik.

Az 54 UEFA-tagország együttesei közül 16-an szerepelnek az A- és a B-divízióban is, míg a C-divíziót 22 válogatott alkotja.

Forrás

MLSZ – Magyar Labdarúgó Szövetség Facebook oldala

Az asszaszinok elevenednek meg egy AI által generált történelmi sorozatban

Az Amazonhoz tartozó Prime Video streamingszolgáltató globális kínálatában mutatta be a Surlar (Várfalak) című történelmi minisorozatot, amely a világ első, nagyrészt mesterséges intelligencia által generált televíziós drámája. A 2026. augusztus 12-én megjelent, két tizenöt perces epizódból álló széria az Alamút várához kötődő középkori legendakört dolgozza fel új, kísérleti technológiák alkalmazásával.

A produkciót a három Nemzetközi Emmy-díjjal is elismert török Ay Yapim stúdió szingapúri székhelyű, kifejezetten az AI-technológiákra specializálódott leányvállalata, az AI Yapim készítette. A történelmi forgatókönyvet az El Turco című sorozaton már korábban is együtt dolgozó Kerem Deren és Cisil Hazal Tenim írta meg. A Hagia Labs technológiai vállalattal közös fejlesztés több mint egy évet vett igénybe; a Webrazzi török informatikai portál információi szerint az első epizódot még jelenetenkénti inpainting (képi kiegészítő) technikával hozták létre, míg a második résznél már fejlettebb generatív AI-eszközöket alkalmaztak.

Forrás és részletek

Hogy milyen lesz a jövőben Magyarország időjárása? Anatólia klímája egy kiváló előkép

Kép forrása: www.pexels.com

Ha azt akarjuk megtudni, milyen lesz Magyarország éghajlata hamarosan, vigyázó szemünket Anatóliára, Belső-Törökországra kell vetnünk Nagy Balázs, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a klímaváltozás föld alatti hatásait vizsgáló kutató szerint. Interjúnkból kiderül, mi várható a Dunán, mikor fognak a budai lakásokban is hörögni a csapok, lesznek-e magyar eukaliptuszerdők, és milyen bajokat hoz az aszály és a felmelegedés az andoki vagy a börzsönyi talajban.
Az elmúlt hetekben a Duna vízállása többször is történelmi mélypontra süllyedt. Mire számíthatunk, meddig süllyed még?

Az régebben is előfordult, hogy a Dunán az Ínség-szikla ősszel néha előbukkant, mert októberben vagy novemberben alacsony volt a Duna vízszintje. Most viszont már szinte hónapok óta látható az Ínség-szikla, sőt, már idén tavasszal is kibukkant! És ha belegondolunk, a január is jellemzően egy száraz hónap.
Ha eleve vízhiánnyal indulunk neki a télnek, akkor milyen lesz a következő évi helyzet?

Erre a súlyos kérdésre majd jövő tavasszal lehet válaszolni, különösen, ha a téli csapadék sem lesz jelentős.
Mik a lehetőségeink? Mi a jó, és mi a rossz verzió?

A jó forgatókönyv az, ha akár méterekkel megemelkedik a vízszint. Ha a klímánk sajátosságait nézzük, akkor akár az is benne van, hogy a hirtelen, intenzív csapadék miatt árvízi helyzet alakul ki. Ez jellemzi a kontinentális klímát: viszonylag hirtelen jöhetnek árvízi állapotok, és lehetnek nagyon alacsony vízszintek is. Ha a Dunára gondolunk, azért itt tisztességes vízszint-ingadozások vannak. Most nagyon kicsi a víz, de lehet akár tíz méterrel nagyobb is.

Már alig emlékszem, mikor volt legutóbb a Dunán nagyobb árvíz…

A 2013. június eleji áradás után több mint tíz évig nem volt komolyabb árvíz a Dunán. Aztán az elmúlt két évben háromszor is nagy vizünk volt. Tehát ezek a jelenségek epizodikusan, hirtelen és hónapokra előre tekintve előrejelezhetetlenül jönnek.

Egyáltalán nem lehet előre látni, hogy mozog a víz?

Folytatás

Forrás: teley.hu

„Még csak tini!” – Kiverte a biztosítékot a török sikersorozat szerelmespárja közti nagy korkülönbség

Kép forrása. sorozatwiki.hu

Máig tart a török tévésorozatok hazai diadalmenete, a Magyarországon szeptemberben indult Egy éjszaka meséje a hazai közönséget is meghódította. A TV2-n futó szappanopera két főhősét, Burak Denizt és Su Burcu Yazgı Coşkunt a magyar nézők már korábbról ismerhetik.

A török sorozatoktól megszokott módon az Egy éjszaka meséje is egy családi bonyodalmakkal terhes szerelem történetét meséli el. A főhős a karizmatikus rendőrtiszt, Mahir Yılmaz, aki a gyerekkorában megölt apja gyilkosainak nyomát kutatja. A női főszereplő pedig egy, a hagyományait őrző családból származó romantikus lelkű, fiatal lány, Canfeza Kilimci. Utóbbi szerepében a szépséges színésznő, Su Burcu Yazgı Coşkun tündököl, míg a rendőrt Burak Deniz alakítja.

Az érzelmes szappanoperát Törökországban két éve tűzte műsorára egy ottani televíziócsatorna, és kezdetben nagy vitát generált a két főszereplő közötti jelentős korkülönbség – a közösségi oldalakon ádáz kommentcsata zajlott emiatt. Hiszen a színésznő a sorozat bemutatásakor még csupán 19 éves volt, míg a filmbeli szerelmét alakító Burak már 33.

De hiszen ez a lány még csak egy tini – írta valaki. Aztán a sorozat hamar nagyon sikeressé vált, és végül mindenki a pár szerelmének drukkolt.

Burak Deniz a Netflixet is meghódította

Magyarországon ősz elején kezdték vetíteni a hazájában díjnyertes sorozatot, de a két színész eddig sem volt ismeretlen a hazai tévénézők körében. A ma már 35 éves Burak Denizt láthatták Az én kis családom, Az éjszaka királynője vagy a Hayat – Tiéd a szívem című sorozatokban, de A kígyók úrnője című Netflix-szériában is.

A jóképű színész Isztambulban született, és már gimnazistaként színészleckéket vett. Tizenöt éve kezdett filmezni, és hamar főszerepeket osztottak rá. Burak szerelmi élete mindig kedvelt témája a török pletykalapoknak: korábban három évig élt együtt modell alkatú, 180 cm magas kolléganőjével, Büşra Develivel, akivel a Hazug csajok társasága című sorozat török változatában játszottak együtt. 2018-as szakításuk körül féltékenységi drámákról lehetett hallani.

A színész később összejött egy valódi modellel, a szőke Didem Soydannal, de a szerelem csak két évig tartott, 2022-ben elváltak az útjaik.

Folytatás

Forrás: story.hu

Ebben az országban szentként tisztelik a macskákat: így él tovább Mohamed próféta legendája

Kép forrása: www.pexels.com

Törökországban a macskák nem kóbor állatok, hanem a mindennapi élet tiszteletreméltó polgárai. Isztambul macskái szabadon sétálnak be az éttermekbe, mecsetekbe és üzletekbe, az ott élők pedig csodálattal és gondoskodással veszik őket körül. Ennek a különleges, évszázadokra visszanyúló kapcsolatnak a gyökerei a vallásban, a történelemben és a török kultúra legmélyebb rétegeiben rejlenek.

Ha valaki Isztambul utcáit járja, hamar szembesül azzal, hogy a macskák itt nem megtűrt kóbor állatok. Csendes méltósággal foglalják el a kávézók legkényelmesebb bársonyszékeit, a szőnyegeket a fűszerbazárokban vagy éppen a mecsetek imafülkéinek közeli részeit. Nem hívatlan vendégek: a törökök „Isten vendégeiként” tekintenek rájuk, és szinte szentként tisztelik őket.
Mohamed próféta kedvence és a szétszakított köntös legendája

A macskák iránti mély tisztelet gyökere az iszlám hagyományokban rejlik. A vallási tanítások szerint a macska rituálisan tiszta állat – ellentétben sok más élőlénnyel –, ezért bemehet a lakásokba és a mecsetekbe is.

A hagyomány szerint maga Mohamed próféta is rajongásig szerette a macskákat. A leghíresebb legenda kedvenc cicájáról, Muezzáról szól. Egyszer, amikor a próféta imádkozni indult, észrevette, hogy a macska a köpenye ujján alszik.

Ahelyett, hogy felébresztette volna a kedvencét, egyszerűen levágta a ruhája ujját, csakhogy az állat békésen pihenhessen tovább. Egy másik történet szerint a próféta úgy tartott tanítást, hogy közben egy macska pihent az ölében.

Az iszlám kultúrában a macskák bántalmazása súlyos bűnnek számít, míg az etetésük és védelmük az egyik legnemesebb jócselekedet. Egy jól ismert török mondás úgy tartja: Ha megölsz egy macskát, építened kell egy mecsetet, hogy Allah megbocsásson.

Ez a szemlélet napjainkban is élénken él a török mindennapokban. Sokan Isten nevét (bismillah) suttogva adnak ételt a kóbor macskáknak.
Az Oszmán Birodalomtól a bronzszoborig

A macskák iránti gondoskodás nem új keletű: már az Oszmán Birodalom idején külön alapítványokat (vakıf) hoztak létre a tehetős polgárok, amelyek kifejezetten az utcai állatok etetését és gyógyítását finanszírozták. A kereskedőhajókon a macskák nemcsak a kártevőket irtották, hanem a szerencse és a jólét szimbólumai is voltak.

Folytatás

Forrás: divany.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow