![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Rákóczi 350 – Emlékezés II. Rákóczi Ferencre Isztambulban
Magyarország isztambuli Főkonzulátusa és az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából unikális emléknapot szervezett. Március 25-én délután szentmise és koncert volt a Szent Benedek-templomban (a Saint Benoît Fransiz Lisesiben) a fejedelem emlékére. A magyarok számára ezen a szent helyen nyugodtak az 1906. évi kassai újratemetésükig: herceg II. Rákóczi Ferenc fejedelem; a fejedelem édesanyja, gróf Zrínyi Ilona; a fejedelem fia, Rákóczi József, San Carló márkija, Munkács hercege és Bercsényi Miklósné gróf Csáky Krisztina földi maradványai. A szép számmal megjelenő közönséget, a szent misét celebráló atyákat és a fellépő művészeket Keller László főkonzul köszöntötte.
Először a Török–Magyar Barátság Kórus M. Ece Özçelik Ergin karnagy dirigálásával népdalokat adott elő nagy sikerrel, talán a legnagyobb sikere a jókedvűen előadott Túrót eszik a cigány népdalnak volt.
Ez után következett a szentmise II. Rákóczi Ferenc emlékére. A szentmisét celebrálták: Dr. Kiss-Rigó László, szeged–csanádi megyéspüspök és Budai Anton, az isztambul-sariyeri Szűz Mária-templom plébánosa. Ezt követően a templomban lévő, a valaha ott nyugvó magyar történelmi személyekre emlékeztető márványtáblánál elhelyezték a kegyelet virágait.
Az emlékműsor második részének helyszíne a Főkonzulátus és a Liszt Intézet épületegyüttese volt, este 19 órakor. Keller László főkonzul köszöntötte a részt vevőket. A főkonzul gondolat ébresztő bevezetője után Mészáros Kálmán, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa A török-magyar kapcsolatok II. Rákóczi Ferenc korában címmel tartott vetített képes előadást. Rámutatott, hogy éppen a 350 évvel ezelőtt született nagy magyar szabadsághős életében állt be gyökeres fordulat a kép nép kapcsolatában. A gyermek Rákóczi idején érte el legnagyobb kiterjedését a magyarországi oszmán hódítás, és fiatal felnőttként a fejedelem már a teljesen felszabadult Magyar Királyság és Erdély területén vívhatta szabadságküzdelmét a Habsburg uralkodók ellen. 1703 és 1711 között III. Ahmed szultán éppen a karlócai béke (1699) miatt nem nyújthatott neki segítséget, de az 1716 és1718 közötti Habsburg-török háború idején meghívta Rákóczit, hogy győzelem esetén birtokba vehesse Erdély őt megillető trónját. Az újabb oszmán vereség és a pozsareváci béke (1718) ezt az elképzelést megakadályozta, Rákóczi és kísérete azonban az Oszmán Birodalomban, Rodostóban (ma Tekirdağ) lelt menedékre, megnyitva ezzel a jelentős magyar politikai emigrációk sorát.
Az előadást követően Keller László főkonzul díszoklevelet nyújtott át Mészáros Kálmánnak a Rákóczi-szabadságharc eseményei kutatásában több évtizeden át kifejtett tudományos munkásságának elismeréseként.
Ezt követően került sor a II. Rákóczi Ferenc élete és Rodostói emigrációja című kötet ősbemutatójára. A könyv szerkesztője, F. Tóth Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának emeritus szakmai főtanácsadója bevezetőként ismertette hogyan is alakult ki a magyar és török kétnyelvű könyvek kiadásának sorozata.
Elmondta, hogy elsőként a Csok Jasa! A török küldöttség látogatásának emlékkönyve című 1877-ben megjelent könyv fakszimile kiadását jelentették meg az Oszmán Birodalom megalakulásának 700. és a magyar államiság 1000. évfordulójára való emlékezés jegyében. A kiadást erkölcsileg és anyagilag is támogatta: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Ender Arat, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma államtitkára. Ezt követően jöttek sorban az Oszmán Birodalomban menedékjogot kapott a magyar történelmi személyek életét bemutató kötetek. Thököly Imre, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Kmety György, Guyon Richárd biográfiája és természetesen a Thököly-, a Rákóczi- és a Kossuth-emigráció kiemelkedő személyeiről. A könyvkiadói tevékenységet – a magyar közintézmények mellett – anyagilag támogatta Ender Arat nagykövet és Erdoğan Erken Magyarország rodostói tiszteletbeli konzulja is. Erre tekintettel adományozott az említetteknek egy-egy Rákóczi-portréját ábrázoló bronzplakettet Györfi Sándor Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész. A jelen lévő Ender Aratnak a plakettet F. Tóth Tibor adta át, Erdoğan Erken betegsége miatt a plakettet lánya, Didem Erken zeneművész professzor vette át.
A II. Rákóczi Ferenc élete és rodostói emigrációja című kötettel kapcsolatban F. Tóth Tibor elmondta, hogy annak szerzői tudományos fokozattal rendelkező személyek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és doktorai. A kötet egyben második kiadása a már korábban megjelent II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja című kötetnek, s emellett két tanulmányt is közöl R. Várkonyi Ágnes és Köpeczi Béla tollából, melyek először a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapjában, a Magyar Tudomány című folyóirat 2006/10 számában jelentek meg.
A szerkesztő a könyvet Hóvári János történész, turkológus, a törökországi magyar emigrációk szenvedélyes kutatója emlékére ajánlotta.
Sipos Áron, a Liszt Intézet igazgatója és Kovács Gergő, a Liszt Intézet munkatársa az előadókat kitűnően tolmácsolták.
A kötet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, a Teleki László Alapítvány gondozásában jelent meg, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. és II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évi évfordulója emlékére.
Sándorfy Aladár
Ez az ország beelőzte Európát az energiatárolási versenyben
Törökország hatalmas előnyre tett szert az energiatároló kapacitások kiépítésében, maga mögé utasítva a nagy európai gazdaságokat. A török stratégia a megújulók terjedésének gyorsítása mellett komoly leckét ad a versenyképességért küzdő kontinensünknek.
A globális energiaátmenet egyre inkább a tárolókapacitások kiépítéséről szól. A The Guardian brit napilap által a napokban ismertetett anyag az Ember elnevezésű klímakutató intézet adatai alapján érdekes trendekre hívja fel a figyelmet. A cikk rámutat, hogy Törökország 2022 óta több mint 33 gigawatt akkumulátorkapacitást hagyott jóvá a hálózata számára. Ez a szám különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy a hagyományosan éllovasnak számító uniós tagállamoknak, mint Németországnak és Olaszországnak jelenleg csupán 12 és 13 gigawatt tervezett és működő kapacitásuk van.
Az iráni konfliktus nyomán kialakult olajválság, valamint a zöldtechnológiák áresése olyan ösztönzőket teremtett, amelyeket Ankara láthatóan gyorsabban ki tudott használni, mint a bürokratikus európai döntéshozatal.
Szabályozási hátszél
A törökországi beruházások fellendülése egy célzott állami beavatkozásnak, méghozzá 2022-es országos szabályozásnak köszönhető, amely előnyös hálózati hozzáférést biztosít az olyan megújuló beruházásoknak, amelyeket azonos mértékű energiatárolóval párosítanak. Ez az előírás azonnali befektetési jelzést küldött a piacnak. Az eddig benyújtott 221 gigawattnyi tárolási igényből már 33 gigawattot jóváhagytak, ami az ország szél- és napenergia-kapacitásának 83 százalékai.
Az Európai Unión belül csupán Románia büszkélkedhet ennél magasabb aránnyal. A török projektek zöme az egyórás kisütési idejű akkumulátorokra épít, amelyek együtt 37 gigawattóra tárolási volument képesek biztosítani a hálózat számára, rugalmasan kiegyenlítve az időjárásfüggő termelést.
Szén vs. napenergia
A képlet persze nem mentes a gazdasági ellentmondásoktól. Törökország áramtermelésének a 34 százalékát tavaly még mindig a szén fedezte, ami rávilágít a helyi gazdaság fosszilis függőségére. Ankara ugyanakkor célként tűzte ki, hogy 2035-re a jelenlegi 40-ről 120 gigawattra növeli a szél- és napenergia-kapacitását.
Bár a tavaly hálózatra kapcsolt 6,5 gigawattnyi kapacitás némileg elmarad a célértékhez szükséges évi 8 gigawattos ütemtől, a tárolók kiépítése épp azt a szűk keresztmetszetet oldja fel, amely strukturálisan gátolná a tiszta energiás fejlesztéseket. A török hálózatnak ráadásul a hatalmas vízerőművek révén eleve jelentős az alapterhelési kapacitása, így a nagy akkumulátor azonnali rendszerbe állítása náluk elméletben kevésbé lenne fontos, mint Európa nagy részén, ám a dinamikus gazdaságfejlesztés érdekében mégis ebbe az irányba léptek.
Forrás: makronom.eu
Élményekben és tapasztalatokban gazdag tanulmányúton jártak a Balassi diákjai Törökországban
Az Egri Balassi Bálint Általános Iskola Erasmus+ KA210 – kis léptékű partnerségek a köznevelésben pályázatának köszönhetően Törökországban jártak az intézmény diákjai és tanárai.
A „Gyógyítsd a Földet, tedd jobb hellyé!” Erasmus+ program részleteiről Koczkáné Redele Ilona projektkoordinátor tájékoztatta hírportálunkat.
Beszámolója szerint nagy lelkesedéssel készültek a „Gyógyítsd a Földet, tedd jobb hellyé!” Erasmus+ projektjük első, törökországi találkozójára. Négy tanuló és két pedagógus képviselte az iskolát. Izgatottan várták az utazást, hiszen egy másik kontinensre, az ázsiai Düzcebe utaztak. Érdeklődésük nemcsak az ottani iskola életére, a törökországi természeti szépségekre irányult. Kíváncsiak voltak, partnereik – Törökország, Észak-Macedónia és Olaszország tanulói – hogyan látják a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás mindannyiunkat érintő, égető problémáját, mit tesznek a fiatalok bolygónk jobb és fenntartható jövője érdekében.
Számos előzetes feladatot oldottak meg, amely épített a tanulók kreativitására, együttműködési és problémamegoldó készségeire. Kérdőívet töltöttek ki a globális felmelegedésről, a hulladékfelhasználási és újrahasznosítási szokásokról. Kutatómunkát végeztek az éghajlatváltozás okairól, hatásairól, az üvegházhatású gázokról, a globális felmelegedést érintő nemzetközi egyezményekről, a hazai környezetvédő szervezetekről.
Prezentációt is készítettek Magyarországról, Egerről és iskolájukról. Színdarabot írtak, melynek témája a környezetvédelem volt. Michael Jackson Heal the World dalát a projektjük émájára átírt szöveggel tanulták meg.
Forrás: egersztorik.hu
Ez nem Sallai meccse volt, pánikba esett a Galatasaray
Sallai Rolandnak nem ment a játék, a Galatasaray pedig hiába vezetett, végül csak 1-1-es döntetlent játszott a Kocaelispor ellen a török bajnokságban. A magyar válogatott futballistát Okan Buruk a 66. percben lecserélte, a listavezető pedig néhány perccel később megkapta az egyenlítő gólt. Mivel a Fenerbahce nyert a fordulóban, a Galata előnye két pontra csökkent, így újra teljesen nyílttá vált a török aranycsata.
A Galatasaray az első félidőben még kézben tartotta a meccset, és Leroy Sané találatával előnybe is került, de nem tudta lezárni az összecsapást. Sallai Roland kezdőként kapott lehetőséget a jobb oldalon, ám nem tudott meghatározó lenni, Buruk a 66. percben levitte, a helyére Noa Lang érkezett.
Sallai Roland cseréje után azonnal jött a hideg zuhany
A csere után néhány perccel Bruno Petkovic egyenlített, így 1-1 lett a vége, vagyis a Galatasaray ebben a bajnoki idényben egyszer sem tudta legyőzni a Kocaelisport, hiszen azt ősszel 1-0-ra kikapott tőle.
A történet iróniája éppen az, hogy Sallai Roland lecserélése első ránézésre indokoltnak tűnt, mégis rossz ómen lett a hazaiaknak. A magyar játékos nem játszott jól, de a csapat stabilitása éppen azután billent meg, hogy lejött a pályáról, és a Galata közvetlenül utána engedte vissza a meccsbe az ellenfelét.
Forrás: magyarnemzet.hu
30 millió forintos óvadékot ajánlott fel a Váci úti felüljárónál halálos balesetet okozó sofőr, a bíróság nem fogadta el
Nem tett vallomást a bíróságon az a török állampolgárságú sofőr, aki április 10-én, késő este okozott halálos tömegbalesetet a Váci úti felüljárónál. Bár a 25 éves férfi és védője 30 millió forint óvadékot ajánlott fel, a nyomozati bíró ezt elutasította és egy hónapra elrendelte a gyanúsított letartóztatását, mivel „fennáll a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye”, mondta a Telexnek Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A sofőr pénteken késő este Újpest irányából egy Audi RS7 Sportback száguldott a városközpont felé. Azért, hogy megelőzze az előtte haladó autókat többször is átlépte a záróvonalat és áttért a szemközti sávba. A szembejövő forgalom miatt jobbra – a menetirány szerinti külső forgalmi sávba – kormányozta a kocsit és így egymás után két, vele azonos irányba közlekedő autónak ütközött. Végül átsodródott a szemközti sávba, ahol egy Toyota Corolla Crossnak csapódott, ami az ütközés erejétől megpördült, majd lezuhant a felüljáróról. A vétlen Toyota 66 éves sofőrje a helyszínen, az audis 35 éves utasa a kórházban halt bele sérüléseibe.
A mindennapok filozófiája – Ertüngealp Alpaslan
Az isztambuli születésű, Artisjus-díjas dr. Ertüngealp Alpaslan a Zenekadémián végzett zongoraművész és karmester, emellett a Pécsi Tudományegyetemen doktorált filozófus. A zenei önkifejezés határtalanságának filozófiájáról kérdeztük, ő pedig többek között a zenei előadásban jelen lévő keretekről, a zenei újraalkotás gátjainak átlépéséről, Beethoven művészetének forradalmi jellegéről, a zene transzcendens forrásáról és az elme transzcendentális működéséről mesélt nekünk.
Hogyan lehetséges egy művész számára a határoktól és gátaktól független, azoktól mentes önkifejezés?
Nem könnyen, hiszen a gátak belénk vannak nevelve akár hagyományok, neveltetés, szocializálódás, vagy épp kulturális és nyelvi keretek formájában. A fizikai tényezőkön túl egyvalami szabhat határt az önkifejezésnek: a saját elmém. Az elmém maga a határ, azon túlra nem tudok lépni. Addig tudok haladni, ameddig az elmém képes terjedni. Nekünk, embereknek van egyfajta határtalanságérzetünk, de valójában nem tapasztalhatjuk meg magát a határtalanságot.
Amikor a láthatárt nézem, és megpróbálom megközelíteni azt, az minden megtett lépésemmel egyre távolabb kerül, a megközelítésére tett törekvés során folyamatosan távolodik tőlem. Így tűnik határtalannak az, ami valójában véges, mégpedig: az elmém egésze. Mint művész önmagam kifejezése is természetesen bizonyos korlátokba fog ütközni. Fiatal koromban én is szenvedtem zenészként az önkifejezés gátjai miatt. Mint egy érzelmi inga, túlzások és korlátozások között.
Neked mi okozott nehézséget?
Az, hogy az önkifejezés egyik oldalán a racionalitás és az észszerűség áll, a másik oldalon pedig az érzelmek „határtalansága”. Na most az önkifejezés érzelmi oldala az, ami határtalannak és gát nélkülinek tűnik, feltéve, ha teljesen szabadjára engedjük azokat. A racionalitás és az észszerűség pedig mindig ott van, hogy kordában tartsa a másik oldalt.
Folytatás a https://kultura.hu/ oldalon
