Rákóczi 350 – Emlékezés II. Rákóczi Ferencre Isztambulban

Magyarország isztambuli Főkonzulátusa és az isztambuli Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából unikális emléknapot szervezett. Március 25-én délután szentmise és koncert volt a Szent Benedek-templomban (a Saint Benoît Fransiz Lisesiben) a fejedelem emlékére. A magyarok számára ezen a szent helyen nyugodtak az 1906. évi kassai újratemetésükig: herceg II. Rákóczi Ferenc fejedelem; a fejedelem édesanyja, gróf Zrínyi Ilona; a fejedelem fia, Rákóczi József, San Carló márkija, Munkács hercege és Bercsényi Miklósné gróf Csáky Krisztina földi maradványai. A szép számmal megjelenő közönséget, a szent misét celebráló atyákat és a fellépő művészeket Keller László főkonzul köszöntötte.

Először a Török–Magyar Barátság Kórus M. Ece Özçelik Ergin karnagy dirigálásával népdalokat adott elő nagy sikerrel, talán a legnagyobb sikere a jókedvűen előadott Túrót eszik a cigány népdalnak volt.

Ez után következett a szentmise II. Rákóczi Ferenc emlékére. A szentmisét celebrálták: Dr. Kiss-Rigó László, szeged–csanádi megyéspüspök és Budai Anton, az isztambul-sariyeri Szűz Mária-templom plébánosa. Ezt követően a templomban lévő, a valaha ott nyugvó magyar történelmi személyekre emlékeztető márványtáblánál elhelyezték a kegyelet virágait.

Az emlékműsor második részének helyszíne a Főkonzulátus és a Liszt Intézet épületegyüttese volt, este 19 órakor. Keller László főkonzul köszöntötte a részt vevőket. A főkonzul gondolat ébresztő bevezetője után Mészáros Kálmán, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa A török-magyar kapcsolatok II. Rákóczi Ferenc korában címmel tartott vetített képes előadást. Rámutatott, hogy éppen a 350 évvel ezelőtt született nagy magyar szabadsághős életében állt be gyökeres fordulat a kép nép kapcsolatában. A gyermek Rákóczi idején érte el legnagyobb kiterjedését a magyarországi oszmán hódítás, és fiatal felnőttként a fejedelem már a teljesen felszabadult Magyar Királyság és Erdély területén vívhatta szabadságküzdelmét a Habsburg uralkodók ellen. 1703 és 1711 között III. Ahmed szultán éppen a karlócai béke (1699) miatt nem nyújthatott neki segítséget, de az 1716 és1718 közötti Habsburg-török háború idején meghívta Rákóczit, hogy győzelem esetén birtokba vehesse Erdély őt megillető trónját.  Az újabb oszmán vereség és a pozsareváci béke (1718) ezt az elképzelést megakadályozta, Rákóczi és kísérete azonban az Oszmán Birodalomban, Rodostóban (ma Tekirdağ) lelt menedékre, megnyitva ezzel a jelentős magyar politikai emigrációk sorát.

Az előadást követően Keller László főkonzul díszoklevelet nyújtott át Mészáros Kálmánnak a Rákóczi-szabadságharc eseményei kutatásában több évtizeden át kifejtett tudományos munkásságának elismeréseként.

Ezt követően került sor a II. Rákóczi Ferenc élete és Rodostói emigrációja című kötet ősbemutatójára. A könyv szerkesztője, F. Tóth Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságának emeritus szakmai főtanácsadója bevezetőként ismertette hogyan is alakult ki a magyar és török kétnyelvű könyvek kiadásának sorozata.

Elmondta, hogy elsőként a Csok Jasa! A török küldöttség látogatásának emlékkönyve című 1877-ben megjelent könyv fakszimile kiadását jelentették meg az Oszmán Birodalom megalakulásának 700. és a magyar államiság 1000. évfordulójára való emlékezés jegyében. A kiadást erkölcsileg és anyagilag is támogatta: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Ender Arat, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete és Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma államtitkára. Ezt követően jöttek sorban az Oszmán Birodalomban menedékjogot kapott a magyar történelmi személyek életét bemutató kötetek. Thököly Imre, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Kmety György, Guyon Richárd biográfiája és természetesen a Thököly-, a Rákóczi- és a Kossuth-emigráció kiemelkedő személyeiről. A könyvkiadói tevékenységet – a magyar közintézmények mellett – anyagilag támogatta Ender Arat nagykövet és Erdoğan Erken Magyarország rodostói tiszteletbeli konzulja is. Erre tekintettel adományozott az említetteknek egy-egy Rákóczi-portréját ábrázoló bronzplakettet Györfi Sándor Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész. A jelen lévő Ender Aratnak a plakettet F. Tóth Tibor adta át, Erdoğan Erken betegsége miatt a plakettet lánya, Didem Erken zeneművész professzor vette át.

A II. Rákóczi Ferenc élete és rodostói emigrációja című kötettel kapcsolatban F. Tóth Tibor elmondta, hogy annak szerzői tudományos fokozattal rendelkező személyek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és doktorai. A kötet egyben második kiadása a már korábban megjelent II. Rákóczi Ferenc élete és törökországi emigrációja című kötetnek, s emellett két tanulmányt is közöl R. Várkonyi Ágnes és Köpeczi Béla tollából, melyek először a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapjában, a Magyar Tudomány című folyóirat 2006/10 számában jelentek meg.

A szerkesztő a könyvet Hóvári János történész, turkológus, a törökországi magyar emigrációk szenvedélyes kutatója emlékére ajánlotta.

Sipos Áron, a Liszt Intézet igazgatója és Kovács Gergő, a Liszt Intézet munkatársa az előadókat kitűnően tolmácsolták.

A kötet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, a Teleki László Alapítvány gondozásában jelent meg, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. és II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évi évfordulója emlékére.

Sándorfy Aladár