
A pacalleves újra felszínre hozta a görög–török kulturális rivalizálást. Egy thesszaloniki vendéglős szeretné, ha az UNESCO elismerné az ételt, mint a görög konyhaművészet részét, miközben Törökország azt állítja, hogy a leves évszázadok óta a török konyha közkedvelt fogása.
A vita azért erősödött fel, mert Dimitrisz Cárúhasz, egy thesszaloniki étterem tulajdonosa azon dolgozik, hogy a patsa nevű pacalleves a görög kulturális örökség részeként kapjon elismerést. Ehhez részletes anyagot állított össze egy helyi kulturális szervezet és Léna Oflidisz segítségével, aki a leves történetéről írt könyvet.
A thesszaloniki étteremben a vendégek hajnalban is érkeznek egy tányér pacallevesért. Sokan úgy tartják, hogy a leves jót tesz a gyomornak egy átmulatott éjszaka után. A tulajdonos ennél is tovább megy, amikor kollagénről, ízületi műtétek utáni lábadozásról, fekélyről és alkohol okozta panaszokról beszél. Eezeket a gyógyhatásokat az orvostudomány nem igazolta.
A pacalleves készítése Görögországban
A görög változat marhagyomorból és marhalábrészből készül. A vendég azt is megmondhatja, milyen finomra vágják a húst. Az étel körül erős helyi hagyomány alakult ki, és a készítése szinte szertartásszerűen zajlik. A konyhában órákon át főzik a gyomrot és a lábat, hogy sűrű, erős levet kapjanak.
A görög oldalon a recept eredetét messzire vezetik vissza. Az étterem séfje szerint a bizánciak az ókori görögöktől vették át a fogást, majd az oszmánoknak adták tovább. A tulajdonos még ennél is régebbi kapcsolódást említ, amikor azt állítja, hogy az Odüsszeia egyik lakomaleírása valójában a pacalleves korai változatára utal.
Forrás: mult-kor.hu





























