2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 2

Isteni páholy 2300 méterrel a tenger felett: megmásztuk a török Olimposzt

„Biztosan félreértettem, amikor azt mondták, hogy felfelé akarnak túrázni a Tahtalı Dağıra és onnan lejönni a felvonóval, ugye?”

– kérdezte első találkozásunkkor kísérőnk, Fuad, az Olympos Beydağları Tengerparti Nemzeti Park munkatársa. Merthogy ő már többtucatnyi túrát vitt az útvonalon, de felfelé mindenki a felvonóval megy. Az edzettebbek gyalogolnak csak, de ők is legfeljebb a csúcsról lefelé, mert mégiscsak 1400 méter szintkülönbségről van szó. „Őrült magyarok!”, láttam a tekintetében, amikor elmondtuk neki, hogy nem, nem értette félre. Akkor ilyenformán ez az út neki is az első lesz, közölte rezignáltan.

Ősszel alkalmam nyílt részt venni egy törökországi túrán a török turisztikai ügynökség meghívására, szerencsére úgy, hogy a célpontot és az útvonalat magam választhattam. Így került sor az Antalya melletti Tahtalı Dağı, azaz a török Olimposz megmászására, méghozzá három hasonszőrű magyar kolléga társaságában.

Miért választottam a hatalmas országból pont ezt a hegyet? Elsősorban azért, mert a 2366 méter magas Tahtalı Dağı közvetlenül a Földközi-tenger mellett tör az égbe, ami ritka látványos kulisszát szolgáltat a túrának, a strand pedig levezetésnek tökéletes. Másodsorban azért, mert bele akartam kóstolni a nevezetes Lükiai útba, amiről nemrég egy olyan élvezetes cikket olvastam a Szépkilátáson, hogy rögtön megjött hozzá a kedvem – ráadásul a beszámolóból pont a hegy megmászása maradt ki. Harmadrészt pedig azért, mert a hegy közelében van Antalya, ami Isztambul után itthon a legismertebb török város, köszönhetően annak, hogy évente több tízezer magyar érkezik ide nyaralni.

Egy különleges utazás részletei

Fotoğraf: Oğuzhan Çoban: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/denizden-tahtali-dagi-nin-muhtesem-manzarasi-39849134/

Hiába Güler csodagólja, Törökországban is nyertek a belgák

Hátrányba került, de fordítani tudott a belga labdarúgó-válogatott Törökország ellen a Nemzetek Ligája 5. fordulójában. Az A-liga 1. csoportjában játszott mérkőzésen Arda Güler hiába szerzett hatalmas gólt szabadrúgásból, a 2–1-es vereség miatt a törököknek biztossá vált a búcsú, a következő kiírásban a B-ligában szerepelnek majd.

Ötödik vereségét szenvedte el sorozatban a török válogatott, amely Arda Güler szabadrúgásgóljával még vezetett is a belgák ellen – a Real Madrid játékosa nagyjából 27 méterről tekert a jobb felső sarokba. 

Folytatás

Forrás Arda Güler Facebook oldala

Ilyen egy hagyományos török olajbogyószüret

Kép forrása: www.pexels.com

Macera, ami megtérül

Novemberre egyre több törökországi piacon jelenik meg a nyers olajbogyó, amit megvásárolva saját magunk is tartósíthatunk. Azt tudtad, hogy mind a fekete, mind a zöld olajbogyót ugyanarról a fáról szüretelik le? A különbség a szüretelés időpontja és a tartósítás módja között van.

Mielőtt Törökországba költöztem, nem ettem túl gyakran olajbogyót, soha nem vettem magamnak. Így aztán furcsa is volt, hogy a török emberek elképzelhetetlennek tartják az olajbogyó elmaradását egy reggelizőasztalról. Több török ismerőstől hallottam már egy-egy külföldi utazás élménybeszámolója során, hogy néhány nap elteltével hiányozni kezdett nekik az olajbogyó, a fehér sajt és a török tea – vagyis a hagyományos török reggeli alapkellékei.

Na de vissza az olajbogyóhoz, és az első időszakhoz, amikor kiköltöztem. Alapvetően szerettem az ízét, és gyorsan megszoktam, hogy a bevásárlólistán majdnem olyan fontos tétel, mint a kenyér. Elbűvölve figyeltem a helyieket, ahogyan gyakorlottan felszúrják a villájukra, míg nekem mindig szanaszét gurult és ugrált a tányéromon. Aztán ahogy szépen lassan fekete öves törökországi lakos lettem, már azt terveztük, hogy saját magunk készítjük el az éves olajbogyóadagunkat. Ez pedig nagy feladat, hiszen egy átlagos török ember évente 4 kilogramm olajbogyót is elfogyaszt.
Az olajbogyószüret

Törökország igazi olajfatermesztő nagyhatalom, a világ öt legjelentősebb olajbogyót előállító országa között van. Nemcsak a termés, de az abból préselt olívaolaj is fontos helyen szerepel az exportcikkek listáján. Az olajbogyószüret október-novemberben kezdődik, és fajtától függően akár februárig is elhúzódhat. A Földközi-tenger medencéjében őshonos olajfa nem minden évben hoz ugyanannyi termést, a hozamra jellemző a ciklikusság. Kétévente van termésdömping, utána szerényebb mennyiséget lehet leszedni a fáról. Több mint száz olajfafajta ismert, és mindegyik gyümölcsének más karakteres tulajdonságai vannak. A nagyobb méretű termés például ideális töltött olajbogyó előállítására, míg más, kisebb fajták magas olajtartalmuk miatt inkább préselésre alkalmasak.

A török Mediterráneumban sok családnak van kisebb olajfaligete, ők nem kifejezetten eladásra termelnek. Annyi fájuk van, amelyről a termést leszüretelésével saját maguknak elegendő olajbogyót tudnak tartósítani, illetve olívaolajat tudnak készíttetni. Utóbbit az arra szakosodott feldolgozóüzemek végzik, ahová bárki beviheti a saját termését. Ebben az időszakban akár sorállás is lehet, de a kisebb üzemeknek éppen az a lényege, hogy az általad leadott termésből készült olajat adják a kezedbe.

Az olajbogyószüret nem könnyű, ha kézzel, hagyományos technikával végzik. A fák alá hálót terítenek, majd kézzel, esetleg hosszú botokkal elkezdik módszeresen ütögetni az ágakat, hogy a hálóra potyogjon a gyümölcs. Nagyon fontos, hogy az olajbogyó ne sérüljön meg, mert akkor a tartósítás során gyorsan megromlik. Ezt követően a céltól függően ládákba vagy zsákokba szedik a termést. A szüret ideje alatt az egész család, reggeltől estig az olajfák alatt hajlong, és gyűjti a lepotyogott gyümölcsöt. Igazi családi esemény, amelyen ott van mindenki, aki csak ráér. A nagyobb olajfaligetekben természetesen gépesített módszer is létezik a termés szüretelésére. Egy liter olajhoz mintegy 15-20 kg gyümölcs szükséges.

Folytatás

Forrás: egy.hu

Legyőzte a Liverpoolt, aztán le is lépett a Fenerbahce edzője

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Mindössze két mérkőzést követően távozott a Fenerbahce kispajáról Dirk Kuyt.

A korábbi liverpooli kedvenc azután vette át ideiglenesen a csapatot, hogy az addigi vezetőedző, Ismail Kartal lemondott. A holland szakemberre nehéz kihívás várt, mivel második meccse épp egy Liverpool elleni Bajnokok Ligája-találkozó volt. Ezt 3-2-re megnyerte a török együttes, ám a Corum elleni siker (5-0) alkalmával már nem Kuyt ült a kispadon.

A Fenerbahce csak szerdán közölte, hogy Kuyt a távozás mellett döntött, ezért szerződést bontottak a bravúrgyőzelmet szállító szakemberrel.

A holland edző ügynöke, Rob Jansen az Ad.nl portálnak azt mondta, bár a tervek szerint Kuyt mindössze három mérkőzésre kapott most megbízatást, elképzelhető, hogy akár szezon végéig is maradhat. Ebből végül csak kettő találkozó lett.

Forrás: 24.hu

Dondurmam Buz

Robbanás történt egy törökországi acélgyárban, legalább 16 ember meghalt

Legalább 16 ember meghalt, további 13 pedig megsérült egy robbanásban, amely a nyugat-törökországi Izmir kikötőváros közelében, egy vas- és acélgyárban történt.

A hatóságok szerint valamennyi halálos áldozat és sérült a Habas üzemben dolgozott, amely Törökország egyik vezető acélgyártójához tartozik. A helyszínen készült felvételeken hatalmas tűz látható a gyár területén, amelyből magas füstoszlop emelkedik a levegőbe.

A helyi kormányzó szerint a robbanás dél körül történt, miután összeomlott egy daru, amely egy cserekazánt szállított. A lezuhanó anyagok az alattuk lévő kemencébe estek, és ez okozta a robbanást.

Folytatás

Fotoğraf: Crudop MichaeLP: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/havai-fiseklerin-dinamik-patlamasi-37192050/

Előkerült Odessza török kori erődjének részletes térképe

Kép forrása: mult-kor.hu

Egy ukrán kutató, Olekszandr Volok történelmi archívumokból hozta nyilvánosságra a mai Odessza területén állt oszmán erőd, Hadzsibej egy eddig ismeretlen, 1789-ben rajzolt térképét. Az újonnan előkerült tervrajz jelentősen megkönnyíti a szakemberek számára a tengerparti védművek és a környező polgári épületek pontos régészeti azonosítását.

Andrij Krasznozhon elemzése szerint az 1789-es térkép legfontosabb hozadéka, hogy egyértelműen tisztázza az egykori erődítmény pontos elhelyezkedését és alaprajzát. A rajz alapján a létesítmény alapozása sokszög, azaz poligonális alakú volt, ami igazodott a korabeli oszmán katonai építészet és a helyi terepviszonyok sajátosságaihoz.

A dokumentum megerősíti azokat a régészeti hipotéziseket, amelyeket az odesszai Primorszkij körút környékén végzett közelmúltbeli ásatások során állítottak fel a szakemberek. A történész kiemelte, hogy a vár pontosan a mai tengerparti sétány felső részén, a sziklafalhoz közel, két vízmosás között félúton helyezkedett el. Ezen a területen az utóbbi években 14. és 18. század közötti kulturális rétegeket, erődítménydarabokat, fegyvermaradványokat és ólomlövedékeket tártak fel.

A bemutatott térkép nem csupán a katonai objektumokra fókuszál, hanem aprólékos részletességgel ábrázol polgári épületeket is. Különös hangsúlyt kapott egy görög származású vállalkozó, Aszporidisz kávéháza, amely a Hadzsibejből kivezető főút mentén állt. A modern városszerkezettel összevetve a kutatók megállapították, hogy az egykori vendéglátóhely a mai Hrecka és Jevropejszka utcák sarkán helyezkedett el. A rajzoló a kávéházhoz tartozó gazdasági épületeket, a lakóházakat és az egész birtokot övező kerítést is gondosan felskiccelte. Krasznozhon felvetette, hogy a létesítmény alapos dokumentálása összefügghet azzal a ténnyel, miszerint az orosz tisztek 1789-ben éppen ebben a vendéglőben ünnepelték meg az oszmán erőd sikeres bevételét.

A hadi és polgári épületek mellett a forrás értékes topográfiai adatokat is szolgáltat a városiasodás előtti tájképről. A készítő több nagyméretű halomsírt, úgynevezett kurgánt is feltüntetett a mai Odessza történelmi központjának területén, amelyek az öböl part menti zónájának vízválasztóin emelkedtek. A térkép alapján az egyik legjelentősebb kurgán a mai Uszpenszka utca kezdeténél magasodott. Az irat egy egykori török világítótornyot is jelöl, amely a modern Langeron-fok feletti sziklafalon állt, segítve a fekete-tengeri hajózást. Ezek az adatok kiemelt jelentőségűek a várostörténeti kutatások számára, mivel rögzítik a terület 18. század végi, a nagyszabású orosz beépítések előtti természetes arculatát.

A Fekete-tenger északi partvidéke a 18. század második felében a terjeszkedő Orosz Birodalom és a védekező Oszmán Birodalom közötti geopolitikai küzdelmek fő színtere volt. A térségben a középkortól kezdve létezett egy kisebb település, amely a 14. században a Litván Nagyfejedelemség, később a Krími Kánság, majd az oszmánok fennhatósága alá került.

A törökök egy masszív erődöt emeltek a stratégiai fontosságú öböl felett, amelyet Hadzsibej néven ismertek. A helyőrség feladata a tengeri kereskedelem ellenőrzése és az orosz betörések megakadályozása volt. A terület a korszakban egy többnemzetiségű határvidéknek számított, ahol az állandó katonai feszültség ellenére jelentős kereskedelmi tevékenység zajlott.

A sorsfordító események az 1787 és 1792 között zajló orosz–török háború idején következtek be, amely az orosz fekete-tengeri dominancia megszerzését célozta. José de Ribas (Oszip Gyeribasz) spanyol származású admirális vezetésével az orosz csapatok és a fekete-tengeri kozákok 1789 szeptemberében ostrom alá vették, majd elfoglalták a várat. A terület az 1792-es jászvásári békével került hivatalosan is II. Katalin cárnő uralma alá.

A sérült erődöt a hódítók hamarosan lebontották, és a helyén 1794-ben elkezdték a modern Odessza városának és kikötőjének építését. Az 1789-es térkép az utolsó pillanatokat örökíti meg, mielőtt a régi oszmán védmű végleg eltűnt volna a formálódó orosz birodalmi kikötőváros utcái alatt.

Forrás: mult-kor.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow