2026. november 21.
Türkinfo Blog Oldal 1436

Bálint Gábor – Akit élve is, holtában is elrejtettek

1376557959_51951875-ben, 31 éves korában jelent meg Török nyelvkönyv című munkája, majd az Akadémia kiadásában a Kazáni tatár nyelvtanulmányok című könyve.
Mi törpék vagyunk ugyan a szentkatolnai születésű tudós nyelvzseni mellett, ám sokan vagyunk, akik nem tagadjuk meg származásunkat. Együtt és szeretetben valljuk meg ázsiai rokonságunkat azokkal, akik ma is, ott is, annyi ezer év után is vallják testvérnek a magyarokat. Igaz, nekik sem lett könnyebb nélkülünk, orosz, kínai, szovjet igában.

Részletek

2013-08-15

Hódoltság korabeli státuszszimbólumok az Iparművészeti Múzeumban

esterhZsákmányként, illetve diplomáciai ajándékként kerültek Magyarországra a török kori emlékek túlnyomó része; a szőnyeggyűjteménye alapján hazánk nagyhatalomnak számít és olykor egy-egy jobb kaftán megszerzéséért még követségben járó magyar vagy erdélyi főurak össze is verekedtek.
A július 8-án nyílt Iszlám művészet című kiállítás kurátorával, Pásztor Emesével beszélgetett a kiállításon szereplő török tárgyakról a Kitekintő. 1. rész.

A kiállításon látható török tárgyak milyen korból származnak, milyen kort ölelnek fel?

Az iszlám kiállításon lévő török anyagunk, és tulajdonképpen az Iparművészeti Múzeum oszmán-török anyagának legjava a hódoltság korából, a 16-17. századból való. Későbbi anyagunk is van természetesen, hímzések, szövetek, kerámiák a 18-19. századból.

A 16-17. századi tárgyak milyen időszakban kerültek Magyarországra?

A magyarországi török műtárgyegyüttes, köztük az Iparművészeti Múzeum oszmán-török anyaga abban különbözik a nyugat-európai török gyűjteményektől, hogy mi ezeket bizony itt használtuk. Ezek többnyire már a 16-17. században kerültek ide, nagy részük Erdélybe, és Erdélyből aztán műtárgyvásárlás, hagyaték, ajándékozás stb. révén kerültek a gyűjteményünkbe. A kiállításon szereplő török anyag jelentős része azonban az Esterházy-kincstárból származik, az Esterházy-kincstárnak pedig Fraknó, a mai ausztriai Forchtenstein vára adott otthont a 16. századtól kezdve.

Részletek

2013-08-10

Obszcén tündérkémények a Szerelem-völgyben

20130729-kappadokia-kappadokiaJártam már Törökországban, ezért nagyjából tudtam, mi vár rám: gyönyörű tájak, gazdag kultúra, mennyei ételek, főként pedig barátságos, vendégszerető emberek, akik csillogó szemekkel és ölelő karokkal fogadnak, ha megmondod, honnan jöttél. Egy ország, ahol jó magyarnak lenni.

Mikor először készültem Törökországba, a nagymamám alig akart elengedni. Vigyázzak a törökökkel, kötötte a lelkemre, mert veszélyesek. Igazság szerint ismereteit javarészt az Egri csillagok-ra alapozta. Szerencsére a valóság rácáfolt a nagyim előítéleteire. Sok helyen megfordultam már a világban, de a törökök vendégszeretetét még egyetlen népnek sem sikerült felülmúlnia.

Honnan jöttél? Mikor a szokásos kérdésre megadtuk a választ, a vendéglősök és a kereskedők megölelgettek minket, vagy legalább alaposan megrázták a kezünket, miközben mosolyogva emlegették az Oszmán Birodalmat, mintha az valami remek közös kaland lett volna nemzeteink számára. Nincs sok értelme felemlegetni, hogy a magyarok nem lelkesedtek annyira a lehetőségért, hogy a Török Birodalom részesei legyenek, ezért inkább nem firtattuk a dolgot, csak fürödtünk a vendégszeretetükben.

Részletek

2013-08-09

Volt egyszer egy Palánk

SZS20130610_palank_kotet_bemutato_beszelgetes_001A hódoltság idején Palánk teljesen török városrésszé alakult át, osztozván a vár közvetlen sorsában. Élete eléggé mozgalmas lehetett, mert egykorú török színházi előadásokról is van szűkszavú tudósításunk. Evlia Cselebi szerint 200 bolt, egy medresze (= török hittudományi főiskola), két török kolostor, két török iskola is van benne.

„Az újkori Szeged városmagja a Belváros, ősi, halódó nevén Palánk.
Ismeretes, hogy Szeged a középkorban több egymástól elkülönült földhátra, szigetre települt, amelyet a Tisza és kiágazásai fogtak közre. A XIII. században emelt királyi vár és a hozzátartozó városrész, a váralja, az egész városnak legkiemelkedőbb szigetén épült. A palánki település alakját, kiterjedését éppen ez a sziget szabta meg és nagyjából a mai Kállai Ödön (Híd), Kelemen, Zrínyi utca, továbbá a püspöki rezidencia-szemklinika vonalán és a Tisza között terült el. Reizner Jánosnak nincs igaza, amikor azt állítja, hogy a Palánk Zsigmond idejében keletkezett. Erre a palánki Dömötör-templom cáfol rá, amelynek alapjait még a XI. században rakták le. Ma is látható toronymaradványa is a XIII. századból származik és a hazai gótika egyik legkorábbi emléke. Annyi azonban bizonyos, hogy Zsigmond rendelte el, hogy a szabad királyi városok tartoznak fallal övezni magukat.

Részletek

2013-08-03

Török kori hídak Pest és Buda között

Buda_1684-G_G_de_RossiMILTÉNYI MIKLÓS: Átkelés a Dunán

Hajóhidak Pest-Budán

A Pestről és Budáról készített látképeken az 1500-as évek második felétől feltűnik a Dunán egy, a mai szemnek szokatlan építmény. Ez a hajóhíd, amely évszázadokon át – egészen a Lánchíd 1849. évi átadásáig – egyedül kötötte össze a két várost.

A hajóhíd a legősibb hídfajták közé tartozik: úszó testekre – csónakokra – fából felépített hídpályából áll. Évezredek óta használják katonai és polgári célokra egyaránt. […]

A török híd, 1566

Alkalmi, időlegesen fennálló hajóhidat már a rómaiak is építhettek a mai Budapest területén, és talán állt ilyen híd rövid ideig Zsigmond korában is, ám egyértelmű adatok egészen a török korig nincsenek arról, hogy híd állt volna Pest és Buda között. Az első állandó, az év nagyobbik felében működő és évről évre újra felállított hajóhidat a törökök építették a két város közé. […]

Részletek

2013-07-30

Rejtély, miért védtük 1532-ben Kőszeget

20130718-koszeg-ostroma-a-koszegi-jurisicsvarÚjra látogatható a felújított Jurisics-vár Kőszegen, amelynek 1532. évi ostroma a magyar hadtörténet egyik legragyogóbb fejezete: a maroknyi védősereg három hétig állt ellen a százszoros török túlerőnek. A várostrom körül azonban még ma is több a kérdés, mint a válasz. Egy biztos: ambíció, valódi hősiesség és rideg számítás egyaránt szerepet játszhatott a történetben.
Szulejmán Bécsre vágyik

A mohácsi csatavesztést követően az ország állandó csatározások helyszíne lett. Magyarország lényegében megszűnt önálló európai politikai tényező lenni, hiszen Mohács után ketten is – Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János – az ország királyának vallották magukat. Az ország területén folyó harcok valójában az 1520 óta uralkodó Szulejmán és a Habsburg-család fejeként szintén az 1520-as évek elejétől számos országon uralkodó V. Károly viaskodását jelentették a térségben a hegemóniáért.

Részletek

2013-07-22

Esztergom örök kultusza Törökországban

203713_0709egom600Két török film is készült Esztergommal kapcsolatban, a várról kulturális negyedet neveztek el Ankarában, és mindemellett egy népszerű dal is szól a városról. Rossz hírek helyett ezúttal egy kis múltidézés!

Az esztergomi vár különleges szerepet tölt be a török köztudatban és kultúrában. A város 1543 és 1683 között volt a török hódoltság része egy évtized kivételével. A több megyényi területet egybefogó esztergomi szandzsák központja, és az oszmán birodalom fontos észak-nyugati határának fontos végvára volt, ahonnan támadásokat indítottak a felvidéki bányavárosokba. Fontos dunai átkelőhely volt, és ezért is állandó ostromoknak volt kitéve.

A törökök a várat is erősítették, de fürdőket, mecseteket, sőt 1587-re Duna-hidat is építettek itt. Az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi a Duna mentén a birodalom legészakibb dzsámija, amely ma újra látogatható. A várost Sobieski János lengyel király vezetésével mentették fel 1683-ban, az évszázados harcok alatt azonban Esztergom lakossága jócskán megfogyatkozott.

A sikertelen, de pusztító erejű 1594. évi ostromban a Víziváros falánál kapott halálos sebet és halt hősi halált Balassa (Balassi) Bálint, magyar nyelvű líránk első európai rangú költője, a végvári világ jeles alakja.

Részletek

2013-07-11

Mi került a szultán asztalára?

D231_00_ob5_192x280A szultán konyhájában, egy-egy fogadás alkalmával több, mint 1000 szakács foglalatoskodott a finomabbnál finomabb ételek elkészítésén. Az ínyenc ételeket borssal, paprikával, sáfránnyal, szegfűszeggel ízesítették. Étkezések között cukorkákat, bonbonokat nassoltak, amelyeket fahéjjal és ánizzsal ízesítettek. Finomságok voltak az italok is, rózsaaromával ízesített víz, sörbet, és a vallási tiltás ellenére bor is került az asztalra.

Naponta kétszer, késő délután és kora este naplemente előtt összegyűlt a család az étkezéshez. A fő helyiségben étkeztek, nem ebédlőben és törökülésben foglaltak helyet. Az előkelő családoknál a ház ura és a hárem a család női tagjaival együtt külön étkeztek. Az ételeket nagy fa-, vagy fémtálcákon szolgálták fel, amelyet egy alacsony tartóra tettek, ez a safra, amely ma is használatos. Az előkelő családoknál réz, vagy fayance edényekből ettek közösen, a szultán asztalán arany- és ezüst edények valamint kínai porcelántálak is használatban voltak.

Étkezések alkalmával az oszmánok a földre ültek szőnyegekre, vagy párnákra. A felsőbb rétegek több fogásos menüje levessel kezdődött. A főétel hús volt zöldséggel és rizzsel (pilav), vagy töltött pástétommal (börek). Az iszlám által tiltott sertéshús kivételével bármilyen húst fogyasztottak, Isztambulban és a tengerparti vidékeken természetesen halat és a tenger gyümölcseit is gyakran tálalták fel. A húst lassú tűzön készítették és szerették a grillezett húst is (kebab).

Részletek

2013-07-07

Mire hozzánk elértek, zsoldosok, kiskirályok lettek a hitújítókból

203331_belMás örökségük nem is nagyon maradt nálunk, kivéve a későbbi török háborúk idején jó szolgálatot tett lőréses falakkal körülvett erődtemplomokat, amik beépültek a magyar hadművészetbe.

Dr. Horváth Lászlótól, a Damjanich János Múzeum igazgatójától megtudtuk, ez a második közös nemzetközi rendezvényük a Varsóban működő Lengyel Országos Régészeti Múzeummal.

A Husz János prágai egyetemi tanár által elindított hitújító mozgalom alapítójának kivégzése után futótűzként terjedt Csehországban és Dél-Lengyelországban, de hozzánk is eljutott. Addigra jórészt elvesztette vallási jellegét, s mivel a husziták akkoriban Európa kiváló harcosai közé tartoztak, a Hunyadiak kemény harcokat vívtak ellenük. Végül Mátyásnak sikerült kiverni őket, de romok maradtak utánuk.

Részletek

2013-07-04

Erdélyi fejedelmek

1372656018_237Kemény János (1607-1662) uralkodott: 1661 jan – 1662 jan.

Régi erdélyi főnemesi családból származik, aki jelentős személyiség volt, s aki fontos tisztségeket töltött be a Rákócziak fejedelemsége idején. Az 1657-es lengyel hadjárat idején az erdélyi sereg fővezére, ki maga is csak óriási váltságdíj kifizetése után szabadul a fogságból. Kétéves bahcsiszeráji fogságában írta meg emlékiratait.

Szabadulása után tartózkodik a közéleti tevékenységtől, s csak II. Rákóczi György halála és Várad eleste után lép fel ismét: a császáriak támogatásával, s az erdélyiek bizalmát is bírva lesz fejedelem, a törökök bábjának számító Barcsay ellenében. A Porta viszont nem ismeri el fejedelemnek, ezért kér Lipót császártól támogatást. A lemondott Barcsay helyett a török újabb fejedelmet nevez ki, Apafi Mihályt, akit haddal is támogatnak. A két erdélyi fejedelem közötti döntő csatát – Nagyszöllősnél – Apafi nyeri meg, s Kemény is elesik az ütközetben.

Részletek

2013-07-01

16,474FansLike
639FollowersFollow