![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
A mozik ma kezdik játszani 2015 egyik nagy durranását, az első filmes török rendező Deniz Gamze Ergüven Mustang című alkotását. Az elmúlt egy évben számos elismerést kapott, köztük a Cannes-i Filmfesztivál díját, sőt a szakértők az egyik legesélyesebb Oscar-várományosként emlegetik. Nem véletlen, ugyanis a Mustang nemcsak egy jó film, amelyben erős színészi játékokat láthatunk, hanem témáját tekintve sem lehetne aktuálisabb és pontosabb.
Nem jó barátok a vallási tradíciók és globalizáció
Azt nem tudom, milyen érzés lehet férfiként végigülni a filmet, de fiatal nőként, akinek mellesleg természetes, hogy az életével kapcsolatos kérdésekről saját maga hoz döntéseket, azt látni, hogy más helyeken a nővé válás egyet jelent a szabadság teljes elvesztésével, olyan volt mint egy igazi, kemény gyomros. És nem azért, mert addig azt hittem, hogy ilyen nem létezik. Megvannak fejben az ezzel kapcsolatos statisztikai adatok: csakhogy európai lelkemnek rátett még egy lapáttal, – a téma nehézségén túl-, a filmbéli események földrajzi közelsége. Ez a történet ugyanis nem egy távoli muszlim országban játszódik, ahová szeretjük képzelni ezeket az eseteket, hanem itt a közelünkben, Törökországban, egy olyan államban, amely egyébként évek óta hivatalosan is kilincsel az EU tagságáért.
Bár a muszlim államok közül Törökország az egyik leghaladóbb szemléletű országnak minősül, a film pontosan rámutat az egyik fontos problémakörére, a gazdaságilag fejletlenebb országrészek vidéki közösségeire, ahol a régi vallási és társadalmi hagyományok a fejlődések ellenére még mindig átitatják a mindennapokat. Ezek a mai napig élős, sok esetben nőelnyomó szokások pedig pont szembe mennek a kormány emancipációs törekvéseivel és a török alkotmányban leírtakkal, miszerint a nőknek közös tulajdonuk lehet házastársukkal, a férjük nevét pedig nem kötelesek felvenni. Így történhet meg az is, hogy bár Törökország tagja a nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolásáról szóló ENSZ egyezménynek, demokratikus jogrendje biztosítja a nők számára a független életvitelt, az egyetemekről pedig egyre több emancipált fiatal lány jön ki diplomával a kezében, addig az említett elmaradott térségekben a nők nagy része írástudatlan marad, és sokan még mindig az iszlám ultra konzervatív hagyományai szerint élik le az egész életüket.
Ha megvan a szűzhártyád, nem lesz baj
A Mustangban pont egy ilyen távoli faluban járunk, ahol öt árván maradt lánytestvért nevel a nagyanyjuk és az egyik nagybácsijuk. Úgy kezdődik a nyaruk, mint minden mai tininek: örülnek a szabadságuknak, nagyokat fürdenek a tengerben és játszanak a helyi fiúkkal. Utóbbi azonban szemet szúr az egyik konzervatív gondolkodású szomszédasszonynak, aki nemcsak a lányok nagyanyjának mondja el háborgó véleményét, hanem az egész falunak. A pletyka villámgyorsan körbeér és mire a lányok hazaérnek a fürdőzésből már tajtékzik a nagymama, és persze a nagybácsi is. Mivel a keringő pletykák elég szaftosak, a nagyobb lányokat némi verés után szüzességvizsgálatra viszik a kórházba, majd miután megnyugodva átvették érintetlenségükről szóló bizonyítványt (igen, van ilyen), a nevelőszülők mindent megtesznek, hogy ez így is maradjon, és elkezdik a lányok pánikszerű kiházasítását. Biztosra mennek: amíg nincs eljegyzés, nincs kijárás sem, a lányok kíséret nélkül ki sem tehetik a lábukat a házból, nem találkozhatnak velük egykorúakkal, napjuk nagy részét pedig azzal töltik, hogy az idősebb asszonyoktól megtanulják hogyan legyenek jó feleségek. Amíg ők szó szerint rabságban tengetik a nyár napjait megmagasított falú otthonukban, addig a nagyanyjuk gőzerővel hajtja fel a férjjelölteket. A beállt változásokat a legkisebb lány, Lale narrációjában követjük végig, aki egyben fantasztikus főszereplője is a filmnek.
divany.hu
