![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Rejtélyes körülmények között halt meg egy török divattervező
Aysegül Eraslan török divattervező március 11-én érkezett haza egyiptomi útjáról, két nappal később holtan találták isztambuli lakásában. A 27 éves influenszer halálának körülményei tisztázatlanok, azonban a biztonsági felvételekből kiderült, hogy egy ismert színész járt nála egy órával azelőtt, mielőtt meghalt. A hatóságok ugyanakkor még vizsgálják, hogy öngyilkosság vagy gyilkosság történt-e, amelyről éles viták folynak még a nő barátai között is.
Egy ismert török divattervezőt, influenszert, Aysegül Eraslant március 13-án találták holtan lakásában, azonban továbbra is viták folynak arról, hogy pontosan mi történhetett. A 27 éves nő halálát rokonai jelentették be, miután az influenszer nem vette fel a telefont, majd amikor személyesen mentek hozzá, az ajtót sem nyitotta ki. A mentők a helyszínen már csak a halál tényét tudták megállapítani, az ügyészi vizsgálatot követően pedig a holttestet igazságügyi orvosszakértőhöz szállították − írja a Daily Mail.
A Sözcü török lap információi szerint Aysegül Eraslan március 11-én érkezett haza egy egyiptomi utazásról, bőrönddel a kezében. A hatóságok által átvizsgált biztonsági felvételek tanúsága szerint Sunay Kurtulus török színész körülbelül egy órával a nő halála előtt a lakásnál járt, majd rövid időn belül távozott. A hatóságok kihallgatták, ám vallomástétele után szabadon engedték.
A színész ügyvédjei vasárnap leszögezték, hogy Sunay Kurtulust „kizárólag a nyomozás részeként hallgatták ki, és a vizsgálat elejétől kezdve együttműködött a hatóságokkal. Hangsúlyozták, hogy a színész a tragédia idején már nem tartózkodott a helyszínen.
Forrás: index.hu
Az utazás nagyon kimerítő volt. 24 órát vonatoztunk és négy órát mentünk autóval, hogy átkeljünk a határon
Három hete folyamatosan légicsapásokat hajtanak végre Irán ellen az amerikai és izraeli erők. Az Izrael és a térségbeli amerikai bázisok mellett az Öböl-országok ellen is válaszcsapásokat indító Irán ballisztikusrakéta-támadásai az amerikaiak szerint múlt hét végére 90 százalékkal estek vissza a háború első napjaihoz képest, a kamikaze dróntámadásai pedig 95 százalékkal.
Az amerikai–izraeli légicsapások február 28-i megindítása után Donald Trump amerikai elnök az atom- és rakétaprogram lenullázása mellett rezsimváltás lehetőségéről is beszélt. Arra biztatta az irániakat, hogy lázadjanak fel az ország vezetése ellen, ha véget érnek a légicsapások. Később Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kijelentette, hogy „ez nem egy rezsimváltó háború”, de Trump rendszeresen arról beszélt, milyen vezetőt akarnának az ország élén látni. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is kijelentette, Izrael tenni fog azért, hogy „destabilizálja a rezsimet és lehetővé tegye a változást”.
Miközben Trump beszélt arról is, hogy lényegében megnyerték a háborút, az izraeliek szerint még három hétig is folytatódhatnak a légicsapások, az Egyesült Államok pedig hetek óta nem tudja elérni az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitását. Ez már önmagában durván megemelte az olajárat, de a héten az eddigiekhez képest további eszkalációval fenyegetett, hogy Izrael csapást mért Irán fontos földgázmezejére, amire válaszul a rezsim az Öböl menti országok olaj- és gázinfrastruktúráját támadta.
Ahogy korábban is írtuk, Teheránban és vidéken is akadozik az élelmiszerellátás, alig lehet benzint szerezni. Nem elérhető az internet, és a mobilhálózat is csak hellyel-közzel működik. Az utcára csak akkor szabad kimenni, ha feltétlenül szükséges. A rezsim fegyveresei mindenhol ott vannak, hogy ellenőrizzék a lakosságot.
Sokan nem tudnak hová menni a bizonytalan helyzet elől, még akkor sem, ha a közvetlen közelükben zajlanak a légicsapások. Vannak, akik azonban minden erejüket összeszedve útra keltek. Egyesek csak a biztonságosabbnak hitt vidéki városokig mentek, mások viszont meg sem álltak a török–iráni határig – de olyanok is vannak, akik pont Iránba akartak visszajutni a támadások kezdete után. Közülük mutat be többeket a Reuters fotósorozata.
Forrás: telex.hu
Saygın Ersin: Az Ízek Szultánja
Beleolvasó
A Szakácsmester elkezdte a töltött almák fedeleit lezárni, és szép sorban a tálcára rendezte őket. A keze dolgozott, de gondolatai még mindig a sötét szoba ajtaja előtt időztek, oda figyelt. Még nyitott szemmel is csak a lány utolsó pillantásai lebegtek a szeme előtt. Azóta is azon gondolkodik, hogy telt el az a nap. Ahogy oda-vissza járkált a két konyha között, valahányszor elhaladt az ajtó előtt, lelassította a lépteit, és hegyezte a fülét, de hiába. Egy hangot, egy lélegzetvételt sem hallott, még a legkisebb zörej sem szűrődött ki odabentről.
Végül leszállt az éj, és a Gyönyörök Kastélya ismét átadta magát a villákból felhangzó vidám kacagásnak és kéjes kiáltásoknak. A Szakácsmester gondolatai még mindig a lány körül jártak. Megborzongott, amikor arra gondolt, milyen hideg és sötét volt az a szoba, a lánnyal együttérezve ő is fázott és félt. Aztán egy aprócska kis ötlet szikrázott fel az agyában. Hogy ne ébresszen fel senkit, még a sarujába sem bújt bele, lábujjhegyen lépkedve hagyta el a hálót, és elindult a nagykonyha irányába. A magas ablakokon beszűrődő holdfény segítségével, de leginkább tapogatózva megtalálta az egyik zsákot, amelynek alján még maradt néhány csicseriborsó, kiürítette a tartalmát egy zugba, megvárta, amíg a földön csörgedező csicseriborsószemek zörgése abbamarad, majd lábujjhegyen újra elindult a sötét ajtó felé.
A zsákkal a kezében a Szakácsmester egy darabig hallgatózott. Amikor nem hallott semmi hangot, az ajtóhoz tapasztotta a fülét, de a legcsekélyebb neszt sem érzékelte odabentről. Megijedt… Már korábban is volt, hogy félt, sőt, hogy rettegett, de ezúttal ez valami egészen másfajta borzongás volt. Egy remegő hang belülről azt súgta, mi van, ha történt valami? Be akart kopogni az ajtón, de tartott a zajtól, ezért inkább nem tette. Kétségbeesetten elkezdte a zsákot az ajtó alá csúsztatni. Olyan csend volt, hogy még a fadeszkákon súrlódó durva szövésű vászon zizegése is fülsértő volt.
Schmidt Szonja Emese fordítása
Elif Shafak: Tekintet
Fordító: Csáki-Sipos Kata
Nagy Marietta
„Olyan emberek élnek itt a városban, akik anélkül léteznek, hogy valóban léteznének, akiket megbámulnak, de nyilvános helyeken nem látják őket.” Szépségek és szörnyetegek, leginkább nők állnak Elif Shafak regényének középpontjában, akik a saját végzetükön keresztül mutatják be, hogyan lehet túlélni egy olyan világban, ahol a test folyamatosan megfigyelés és ítélkezés tárgya.
Négyszáz éves, az Oszmán Birodalmon, Szibérián és Franciaországon átívelő időutazás ér véget egy isztambuli lakásban, amelynek falai egy törpe férfi és egy túlsúlyos nő boldognak tűnő szerelmét őrzik. A boldogság azonban elillan, amint kilépnek az ajtón; a rájuk szegeződő hol gúnyos, hol szánakozó pillantások miatt csak álruhában mutatkoznak együtt. Bé-Cé, a férfi ezért írni kezdi a Tekintetek szótárá-t, amelyben összegyűjti azokat az eszközöket, mítoszokat és eseményeket, amelyek a látás révén formálják sorsunkat és a magunkról alkotott képet.
Shafak felejthetetlen cirkuszt varázsol az olvasó elé, aki könnyen a porondon találhatja magát.
Előrendelhető
Várható megjelenés: 2026.05.25.
Forrás: europakiado.hu
Tarık Demirkan: „Ne szégyellje, Fenség!”
A rettegett despota, II. Abdülhamid török szultán fia, az 1878-ban Isztambulban született Mehmed Abdülkadir Efendi alighanem az egyik legszínesebb figura volt az 1924-ben Törökországból száműzött Oszmán-ház tagjai között. Apja uralkodása idején a lázadó természete okán sűrűn összetűzésbe került a palotával, a száműzetés éveiben pedig – miután népes családjával Magyarországon telepedett le – hamarosan a pesti sajtó érdeklődésének a középpontjába került. A fővárosi éjszakai élet botrányhőseként megélt kalandjaival, a keleti típusú, poligám életmódjával gyorsan magára vonta a figyelmet. A féktelen dorbézolásai csakhamar minden vagyonát felemésztették, és a súlyosan eladósodott herceg egy időre még kávéházi muzsikusnak is felcsapott. Mindössze pár év után két felesége is elvált tőle, mígnem a harmadik asszonnyal együtt – részben a hitelezői elől szökve – elköltözött Bulgáriába. Nemsokára a harmadik, leghűségesebb feleség is elhagyta, majd a németeknek való kémkedéssel megvádolt, szerencsétlen sorsú herceg 1944-ben egy bombázás során életét vesztette Szófiában.
Tarık Demirkan színes életrajzi könyve a korabeli magyar sajtó cikkeiből bőven idézve eleveníti fel a Budapesten menedékre lelt török herceg kalandos magyarországi éveit, izgalmas betekintést adva az első világháború utáni magyar társadalomnak a többnejűséggel, az isztambuli szultáni szerájjal kapcsolatos hiedelmeibe, gondolkodásmódjába, rövid kitéréssel a 20. század eleji keleti és nyugati társadalmi szokások, a török és a magyar női jogok közötti eltérések és hasonlóságok mibenlétére is.
„Miután megérkeztek a magyar fővárosba, Abdülkadir Efendi és a három felesége, Mislimelek, Macide és Meziyet, továbbá a négy gyerek meg a szolgálók alkotta népes kísérete, rögtön beköltöztek az elegáns belvárosi szállodákba. Úgy tűnt, a kimerítően hosszú utazással együtt búcsút inthettek annak a szorongásnak is, mely a nemrég még az oszmánokkal hadakozó, mindenütt a háború hegeit viselő ellenséges balkáni országokon áthaladó vonatútjukat végigkísérte. Budapestre megérkezni olyan volt, akár egy új időszámítás kezdete, mikor a fenyegető isztambuli légkört maguk mögött hagyva végre fellélegezhettek, és nekiállhattak új terveket kovácsolni a jövőre. Bizakodón néztek az új élet elé, ám ekkor még nem sejtették, hamarosan súlyos anyagi gondok zúdulnak rájuk, és a saját hazájukban megszokottnak számító többnejűségre épülő családmodelljük számtalan nehézséggel szembesíti majd őket az európai életvitelű magyar társadalomban.”
Türkinfo Alapítvány, Budapest, 2026
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150242606 · Fordította: Pál Laura
Ára: 3.900 ft.
Rendelés: info@turkinfo.hu
Megható pillanatok Szegeden: a török küldöttség tíz biciklivel lepte meg az ÁGOTA fiataljait
Van, amikor tíz bicikli sokkal többet jelent tíz biciklinél. Most pontosan ez történt Szegeden: a török nagykövet vezetésével érkező küldöttség olyan adományt adott át az ÁGOTA Közösségnek, amely nemcsak a szabadidőt, hanem a mindennapokat is szebbé és könnyebbé teheti a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiataloknak. A bringák mellé sisakok és lakatok is érkeztek, az egész történet pedig újra megmutatta, mekkora ereje van annak, amikor valaki észreveszi a gyerekeket, és valóban tenni is akar értük.
Már korábban is foglalkoztunk az ÁGOTA Közösséggel, legutóbb például arról írtunk, hogy fiatal médiatehetségeket díjaztak Szegeden. Ha lemaradtál róla, érdemes azt a cikkünket is elolvasni, mert abból is jól látszik, mennyire sokszínű, inspiráló és értékteremtő munka zajlik az ÁGOTA körül.