Ismerd fel a népszerű török sorozatok jelenetképeit!
Míg a ’90-es és 2000-es években a mexikói, a brazil és argentin sorozatok hódították meg a világot, a 2000-es évek végére a törökök is egyre több minőségibb romantikus sorozatot készítettek. A legnépszerűbb magyar kereskedelmi adók is felismerték ezt, így több népszerű török sikersorozatnak adtak egy esélyt és műsorra tűzték azokat.
Török sorozatok kvíze
Míg például a mexikói vagy brazil szappanoperák általában pozitívan érnek véget, a jó győzedelmeskedik, a gonosz megkapja megérdemelt büntetését, emellett minden pozitív szereplő szerelemre talál, a törököknél ez nem mindig van így, inkább a realitás talaján mozognak. Sok török sorozatra jellemző a lassú tempó és a melankolikus hangulat, ami még egyedibbé és felismerhetőbbé teszi ezeket a produkciókat.
Hazánkban jó pár török sorozatért rajongtak a magyarok, amikor először bemutatták azokat. Mi most összegyűjtöttünk tizet különböző évjáratokból, kíváncsiak vagyunk, sikerül-e eltalálnod mind a tizet!
A hatvanas évek kétségtelenül a magyar filmgyártás (beleértve a televíziós játékokat is) aranykora volt, de ezen belül is soha annyi történelmi film nem készült az ún. török korról és a reformkorról, mint addig. S azóta sem persze. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb „csínytevője” Nemeskürty István, aki nemcsak irodalomtörténészként népszerűsítette sikeresen a két korszakot, hanem forgatókönyvíróként és stúdióvezetőként is. Nevéhez olyan legendás filmek fűződnek mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy az Egri csillagok, De sikeresen választotta meg a munkatársait is, főleg Várkonyi Zoltánt, aki világszínvonalú filmeket készített klasszikus regényekből, amelyeket nemcsak akkor láttak sok millióan, de ma is, amikor a fiatalok már képtelenek végig olvasni egy Jókai- vagy Gárdonyi-regényt.
A történelmi sikersorozat talán az 1962-es Az aranyember című Jókai-történet harmadik megfilmesítésével (előtte már készült egy némafilmes, s egy Gaál Béla rendezte fekete-fehér hangosfilm változata is), folytatódott a méltatlanul elfeledett, Hintsch György által filmre vitt Rab Rábyval (a címszerepben Kálmán Györggyel), s innen már csak egy lépés volt az 1965 áprilisában bemutatott A kőszívű ember fiai, amely két részben mesélte el Jókai halhatatlan történetét az 1848/19-es magyar szabadságharcról. De a televízió közben már bemutatta A Tenkes kapitányát Zenthe Ferenccel a címszerepben.
A rendszer rájött, a film igazi nagyhatalom, amely képes milliókat a hatalmába keríteni, elszórakoztatni, elandalítani, de hazafiságra nevelni, s itt-ott a szatirikus hang is belefért.
Nemeskürty István egyik szakterülete a hangosfilm története volt, s összekötötte a kellemeset a hasznossal, nemcsak kutatott, hanem meg is határozta a hatvanas-nyolcvanas évek magyar filmgyártását, 1959 és 1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1963-től 1987-es nyugdíjazásáig a Mafilm vezetője volt. S mint ilyen, nemcsak az említett stúdiók filmes tervét határozta meg, hanem időnként dramaturgként, sőt forgatókönyvíróként is beszállt.
A húsvét a kereszténység legnagyobb és legősibb ünnepe, a megújulás és a feltámadás szimbóluma. A barkaszentelés, a hímes tojások, a közös családi étkezések és a tavasz ébredése mind olyan képek, amelyek elsőként ugranak be az ünnep kapcsán. Sokan tudják, hogy a húsvét mozgó ünnep, amely minden évben a tavaszi első holdtölte utáni vasárnapra esik. Bár a magyarázatot sokan a Bibliában keresik, a konkrét döntés helyszínét nem Jeruzsálemben vagy Rómában, hanem – meglepő módon – egy ma is létező történelmi vidéken találjuk meg.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, dátumát az első niceai zsinaton (325) döntötték el Nikaia (İznik) városában
Kappadókia föld alatti városai és a Göreme-völgy sziklatemplomai a korai keresztény közösségek menedékei voltak
Szent Pál útja, Demre városa és Szent Miklós sírja miatt Törökország a húsvéti zarándoklat kiemelt helyszíne
Törökország fontos keresztény helyszín; İznik mellett Efezus romjai és hét ősi templom maradványa található itt
Ez a különleges helyszín a mai Törökország területén fekvő İznik, az egykori Nikaia városa. Itt tartották meg Krisztus után 325-ben az első niceai zsinatot, ahol a keresztény világ vezetői rögzítették azt a szabályrendszert, amely alapján a mai napig kiszámítjuk az ünnep pontos dátumát. İznik ma egy csendes, hangulatos kisváros Isztambul közelében, amely tavasszal, a virágzó kertek és az ókori városfalak között különleges zarándokhellyé válik azok számára, akik a húsvét eredetét kutatják.
Bibliai tájakon és a sziklák mélyén
Törökország azonban nemcsak a naptári szabályok miatt kulcsfontosságú, hanem a kereszténység korai szakaszának élő archívuma is. Az Égei-tenger partján fekvő Efezus és a Jelenések könyvében említett hét templom romjai mellett a hőlégballonjairól híres Kappadókia is tartogat mélyebb összefüggéseket. Ez a varázslatos táj ugyanis nemcsak a felszínen különleges, hanem a sziklák mélyén is lenyűgöző titkokat rejt. A régió egykor a keresztény közösségek egyik legfontosabb menedékhelye volt, ahol a római üldöztetések elől menekülők olyan hatalmas föld alatti városokat alakítottak ki, mint Kaymaklı vagy Derinkuyu.
Az Európai Unió azt javasolta Törökországnak, hogy csatlakozzon az Egységes Euró Fizetési Övezethez (SEPA), ami olcsóbbá és gyorsabbá tenné az euróban bonyolított határokon átnyúló átutalásokat – derült ki az EU ankarai ügyvivőjének a Reutersnek adott nyilatkozatából.
Jurgis Vilcinskas, az EU ankarai ügyvivője elmondta, hogy Marta Kos bővítésért felelős biztos februári ankarai látogatásán vetette fel az ötletet Hakan Fidan külügyminiszternek. Az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) jelenleg 41 országot foglal magában; célja, hogy az euróban indított nemzetközi átutalások ugyanolyan gyorsak és olcsók legyenek, mint a belföldi tranzakciók. A tavaly csatlakozott balkáni tagjelöltek – Albánia, Moldova, Montenegró és Észak-Macedónia – felhasználói az EU becslése szerint akár évi 500 millió eurót is megtakaríthatnak a rendszernek köszönhetően.
Vilcinskas szerint a SEPA jelentős éves megtakarítást hozhatna a török vállalkozásoknak, a fogyasztóknak és a diaszpórának.
A tét nem elhanyagolható: Európa Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú forgalom meghaladja a 200 milliárd eurót. Jelenleg egy 1000–5000 euró közötti átutalás Törökország és Európa között akár 40 euróba is kerülhet a Western Union adatai szerint.
Ankara hivatalos álláspontja egyelőre nem ismert. Egy török diplomáciai forrás megerősítette, hogy az ajánlat elhangzott, de hozzátette, hogy a kérdés a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik; a tárca nem kívánt nyilatkozni. Egy török bankszektorbeli forrás ugyanakkor „jelentősnek” nevezte a lehetséges megtakarításokat, különösen az Európa-szerte élő nagyszámú török diaszpóra szempontjából.
A labdarúgó Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő visszavágóján a Liverpool a gólt szerző és tizenegyest is kiharcoló Szoboszlai Dominik vezérletével 4–0-ra nyert, és kiharcolta a továbbjutást (összesítésben 4–1) a Galatasaray ellen. A BL egyenes kieséses szakaszában először lépett egyszerre pályára három magyar, Szoboszlai mellett Kerkez Milos és Sallai Roland is végigjátszotta a mérkőzést.
BAJNOKOK LIGÁJA NYOLCADDÖNTŐ, VISSZAVÁGÓ Liverpool (angol)–Galatasaray (török) 4–0 (1–0) Liverpool, Anfield. Vezette: Pawel Raczkowski (Listkiewicz, Kupsik) – lengyelek LIVERPOOL: Alisson – Frimpong (C. Jones, 67.), Konaté, Van Dijk, Kerkez – Gravenberch (Nyoni, 89.), A. Mac Allister – Wirtz (Ngumoha, 89.), Szoboszlai, Szalah (Gakpo, 74.) – Ekitiké (Chiesa, 89.). Menedzser: Arne Slot GALATASARAY: Cakir – Boey (N. Lang, a szünetben; Icardi, 80.), Singo, Bardakci (Elmali, 73.), Jakobs – Torreira (Akgün, 60.), M. Lemina – Sallai, Sara, Yilmaz – Osimhen (L. Sané, a szünetben). Vezetőedző: Okan Buruk Gólszerző: Szoboszlai (25.), Ekitiké (51.), Gravenberch (53.), Szalah (62.) Továbbjutott: a Liverpool, 4–1-es összesítéssel
Noha nem érkezhettek vendégszurkolók az Anfieldbe, sok Galatasaray-mezes emberrel lehetett találkozni Liverpool-szerte az angol és a török bajnok összecsapása előtt napközben. A többség persze helyi, de legalábbis angliai lakos, a rendőri jelenlétet viszont így is megerősítették a Mersey partján, főleg azt követően, hogy kedd este konkrétan tűzijátékot rendeztek a drukkerek a belvárosban, amikor a török csapat megérkezett a szállodájához.
Meghívó
A Magyar Tudományos Akadémia és a Teleki László Alapítvány tisztelettel meghívja a II. Rákóczi Ferenc születésének 350. és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára emlékezés jegyében született II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és rodostói emigrációja című, magyar–török kétnyelvű tanulmánykötet második kiadásának bemutatójára.
HELYSZÍN:
Magyar Tudományos Akadémia Székháza – Díszterem
(1051 Budapest, Széchenyi tér 9. I. em.)
IDŐPONT:
2026. március 27., péntek 15:00–16:30
A rendezvényt megnyitja Vásáry István, az MTA rendes tagja
PROGRAM:
Köszöntő
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Őexcellenciája C. Gülşen Karanis Ekşioğlu, a Török Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövete
A száműzött II. Rákóczi Ferenc fejedelem diplomáciai és kultúraközvetítő szerepe újabb kutatások alapján
Tóth Ferenc történész, az MTA doktora, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója
II. Rákóczi Ferenc alakja a nemzeti emlékezetben és a történettudományban
Mészáros Kálmán PhD, történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa
Genius Loci – A borsi Rákóczi-kastély szerepe a Rákóczi-kultusz továbbéltetésében
Diószegi László PhD, a Borsi Rákóczi Kastélyközpont igazgatója, a Teleki László
Alapítvány igazgatója
A II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és rodostói emigrációja című tanulmánykötetet bemutatja Vásáry István, az MTA rendes tagja
A kötet szerzői: R. Várkonyi Ágnes, Köpeczi Béla, Dávid Géza, Tasnádi Edit,
Fodor Pál, Tóth Ferenc, Nagy Ferenc, Tóth Csaba, Somogyi Gréta
Szerkesztő: F. Tóth Tibor
Kiadó: Teleki László Alapítvány
Zárszó
A tanulmánykötet a rendezvény alkalmával kedvezményes áron megvásárolható.
A rendezvény résztvevői tárlatvezetés keretében megtekinthetik a 200 év kincsei című kiállítást, ahol az MTA Könyvtár és Információs Központ és az MTA Művészeti Gyűjtemény egy-egy tárlata tekinthető meg nemzeti kincseinkből.
Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát az alábbi online felületen tudja jelezni:https://mta.hu/esemenynaptar/2026-03-27-ii-rakoczi-ferenc-fejedelem-elete-es-rodostoi-emigracioja-konyvbemutato-6199
A rendezvényről kép- és hangfelvétel készül, részvételével egyben hozzájárul nyilvános publikálásukhoz.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
