2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 10

Történelmi csúcsra jár a magyar–török együttműködés, Orbán Anita Ankarában tárgyalt

Új szintre emelné Magyarország a török–magyar együttműködést biztonságpolitikai, energetikai és közlekedési kérdésekben – közölte Orbán Anita külügyminiszter az ankarai tárgyalásokat követően. A tárcavezető szerint újraindítják a két külügyminisztérium közötti strukturált szakmai munkát, és további lépéseket tesznek a gazdasági és védelmi ipari kapcsolatok erősítésére is.

Magyarország új párbeszédet kezdeményez biztonságpolitikai kérdésekben Törökországgal, folytatja az energetikai együttműködés fejlesztését, és további lépéseket tesz a közlekedési összeköttetések bővítéséért – erről Orbán Anita külügyminiszter számolt be csütörtökön közzétett Facebook-bejegyzésében, Ankarából.

A magyar diplomácia vezetője közölte, csütörtökön tartották az első magyar-török külügyminiszteri megbeszélést a kormányalakítás óta. A többórás találkozó keretében Ankarában először ülésezett a Magyar-Török Közös Tervezőcsoport, amely összehangolja a két ország közötti legfontosabb ügyeket és a magas szintű találkozókat.

Újraindítjuk a két külügyminisztérium közötti strukturált szakmai munkát és új párbeszédet kezdeményezünk biztonságpolitikai kérdésekben

– tette hozzá.

Folytatás

Fotó forrása: Orbán Anita Facebook oldala

Kortárs filmklub Rákoskeresztúron

Helyszín: Vigyázó Sándor Művelődési Központ

Budapest, Pesti út 113, 1173

2026. december 2.

Elszáradt füvekről (török-francia-német-svéd játékfilm, r.: Nuri Bilge Ceylan, 197 perc, 2023.)


Nuri Bilge Ceylan legújabb, Elszáradt füvekről című, festői szépségű filmjében a kiábrándult Samet (Deniz Celiloglu) isten háta mögötti falucskában tanít Kelet-Anatóliában, Törökország kurdok lakta részén. Abban reménykedik, hogy egyszer majd a ranglétrán feljebb jut, és Isztambulban kap állást. A férfi egyhangú élete a vonzó tanárnő (Merve Dizdar az alakításáért a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte Cannes-ban) megjelenésével, és az iskolában kirobbanó botránnyal fenekestül felfordul. Diákjaik a hatalmukkal való visszaéléssel vádolják meg őket.
Az Elszáradt füvekről Ceylantól megszokott módon az emberi lélek legmélyére ás, miközben sokakat foglalkoztató kérdésekhez nyúl rendkívül érzékenyen.
Nuri Bilge Ceylan a kortárs európai mozi egyik legjelentősebb alkotója. A török rendezőóriás filmjei rendszeresen a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon debütálnak, ahol sorra nyerik a díjakat – például kiérdemelte a Zsűri Nagydíját (Messze, 2003, Once Upon a Time in Anatolia, 2011), a legjobb rendezés díját (Három majom, 2008), a FIPRESCI-díjat, valamint egyenesen a fesztivál legrangosabb díját, az Arany Pálmát (Téli álom, 2014).

További filmek:

2026. szeptember 9. Ifjúság (olasz-svájci-angol-francia filmdráma, r.: Paolo Sorrentino, 124 perc, 2015.)

2026. szeptember 23. Vermiglio – A hegy menyasszonya (olasz-francia-belga történelmi dráma, r.: Maura Delpero, 119 perc, 2024.)

2026. október 7. Kontinental ’25 (román-svájci-luxemburgi-brazil-angol vígjáték, r.: Radu Jude, 109 perc, 2025.)

2026. november 4. A szerelem természete (francia-kanadai romantikus film, r.: Monia Chokri, 110 perc, 2023.)

2026. november 18. Parthenopé – Nápoly szépe (olasz-francia filmdráma, fantasy, r.: Paolo Sorrentino, 136 perc, 2024.)

2026. december 16. Azúr ösvény (brazil-mexikói-holland-chilei filmdráma, r.: Gabriel Mascaro, 85 perc, 2025.)

FORRÁS ÉS RÉSZLETEK

Szerelmi legendát őriz Törökország egyik legszebb római kori épülete: az építész a hercegnő kezét kapta jutalmul

Törökország nem csupán a riviéra strandjairól és a nyüzsgő, csillogó városairól szól: az ország területén szinte mindenütt felbukkannak az ókori civilizációk emlékei. Side, Perge és Aspendos romjai között sétálva a történelem szinte megelevenedik.

Ritkán nyílik lehetőségünk arra, hogy történelmi korszakokon átívelő időutazást tegyünk, ehhez azonban nem kell időutazónak lennünk: elég ellátogatni Törökország kulturális és történelmi látnivalókban gazdag Antalya régiójába. Antalya tartomány az ország déli részén terül el, és hatalmas karimaként öleli körbe a Toros-hegység egymásba kapaszkodó csúcsait.

Törökország ókori világába léphetsz be ezekben a különleges városokban

Antalya és tágabb környéke az ókorban több, egymással szorosan kapcsolatban álló kulturális és történeti térséghez tartozott. A mai Antalya tartomány nyugati része főként Lükia, a középső és keleti területek pedig Pamphülia vidékéhez kapcsolódtak, miközben észak felé Pisidia húzódott. Pamphülia különösen fontos városai közé tartozott Perge, Aspendos és Side. A térség kultúráját a helyi anatóliai hagyományok és a görög világ hatásai egyaránt formálták.

Forrás és folytatás

Fotoğraf: Emrah AYVALI: https://www.pexels.com/tr-tr/fotograf/peyzaj-manzara-kent-simgesi-gorulecek-yer-19004827/

Deniz Burnham – török gyökerekkel az űr felé

World Space Week (WSW) egy olyan nemzetközi ünnep, amelyet október 4-e és 10-e között évről évre világszerte megtartanak. A WSW hivatalos meghatározása szerint „a tudomány és a technológia nemzetközi ünnepe és hozzájárulása az emberi állapot javításához”.

Idén ez a hét különös ajándékot adott Törökországnak: Deniz Burnham videóüzenetet küldött, amelyben bemutatkozott és elmondta, hogy most készül élete nagy kalandjára, mert 2027-ben felmehet az űrbe, sőt törökül küldött üzenetet adanai rokonainak. A NASA asztronautája Adanában született.

Édesanyja török származású, családja pedig több törökországi településhez is kötődik. Deniz számára Adana nem csupán születési hely, hanem élettörténetének fontos része is. Videójában elmeséli, hogy a nagypapájával együtt saját építésű teleszkópjukkal vizsgálták a csillagos eget adanai kertjükben állva.

A török kultúra gyermekkorától jelen volt az életében, nagyszülei és a családi hagyományok révén pedig szoros kapcsolatot ápol török örökségével. Így amikor a világűr felé veszi az irányt, egy különleges történetet is magával visz: egy Adanában született, török gyökerekkel rendelkező nőét, aki az amerikai űrprogramban jutott el a csillagokig.

Erdem Éva – Türkinfo

Silifkenin Yogurdu

Közel ötéves mélypontra került a török infláció – A lakhatás 44 százalékkal tovább drágult

Kép forrása: www.pxfuel.com

29,73 százalékra mérséklődött Törökország éves inflációja szeptemberben, ezzel 2021 novembere óta a legalacsonyabb szintre került. Az adat kedvezőbb lett az elemzői várakozásoknál, de az áremelkedés továbbra is jelentős. A lakhatás és a közműdíjak viszont éves szinten 44 százalékkal drágult. A török jegybank legutóbbi döntésében pedig 37 százalékon tartotta az irányadó kamatot.

Török infláció a vártnál alacsonyabb lett a szeptemberi adat

A török statisztikai hivatal, a TÜIK hétfőn közzétett adatai szerint az éves fogyasztói áremelkedés az augusztusi 31,51 százalékról szeptemberben 29,73 százalékra lassult. Ez egy hónap alatt 1,78 százalékpontos mérséklődést jelent. Az infláció ezzel 2021 novembere óta a legalacsonyabb szintre került. A szeptemberi adat az elemzők által várt 30,3 százaléknál is kedvezőbb lett, a különbség 0,57 százalékpont az éves mutató mellett 1,84 százalékos havi fogyasztói áremelkedést rögzített – jelent meg a TÜIK oldalán a friss adatok.

Lassabban drágultak az élelmiszerek és a ruházati termékek

Az éves infláció mérséklődéséhez több fontos termék- és szolgáltatáscsoport lassuló áremelkedése járult hozzá. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára szeptemberben 32,95 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az augusztusi 33,79 százalékos növekedés után. A drágulás üteme csökkent, de továbbra is meghaladta az általános inflációt.

A közlekedéshez kapcsolódó árak éves emelkedése az augusztusi 35,08 százalékról 31,8 százalékra lassult. A ruházati cikkek és lábbelik drágulása szintén mérséklődött. Az előző havi 13,16 százalék után szeptemberben 10,47 százalékot tett ki. Ezzel szemben a lakhatás és a közműdíjak éves áremelkedése 39,77 százalékról 44,37 százalékra gyorsult, így ez a kiadási csoport az összesített infláció lassulása mellett is egyre nagyobb terhet jelentett a háztartásoknak.

A lakhatás és a közműdíjak drágulása gyorsult

A lakhatási költségek ellentétes irányba mozdultak el: éves áremelkedésük az augusztusi 39,77 százalékról 44,37 százalékra gyorsult. Ez 4,6 százalékpontos emelkedést jelent, miközben az összesített infláció lassult. A lakhatás és a közműdíjak drágulása szeptemberben 14,64 százalékponttal haladta meg az általános fogyasztói árindexet. Az adatok tehát eltérő folyamatokat mutatnak. Az élelmiszereknél, a közlekedésnél és a ruházati termékeknél mérséklődött az éves drágulás, a lakhatáshoz kapcsolódó kiadásoknál viszont tovább erősödött az árnyomás.

Havi szinten továbbra is emelkedtek a fogyasztói árak

Szeptemberben a fogyasztói árak 1,84 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, ugyanakkora ütemben, mint augusztusban. A havi adat elmaradt a piac által várt 2,3 százaléktól. Az éves infláció csökkenése tehát nem jelenti az árak általános visszaesését. A szeptemberi árszint továbbra is magasabb volt az augusztusinál, és közel 30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A lassulás azt mutatja, hogy az árak éves összevetésben kisebb ütemben emelkedtek, miközben a havi drágulás folytatódott.

A török jegybank 37 százalékon tartja az irányadó kamatot

A török központi bank szeptember 10-i kamatdöntő ülésén sorozatban az ötödik alkalommal hagyta változatlanul az irányadó rátát. Az egyhetes repoműveletek kamata 37 százalék maradt. A jegybank legutóbb januárban módosította a kamatot: akkor 100 bázisponttal csökkentette, 2023 novembere óta a legalacsonyabb szintre.

A szeptemberi döntéshez kapcsolódó hivatalos közlemény szerint a jegybank az árstabilitás eléréséig fenntartja a szigorú monetáris politikát. A döntéseknél a tényleges és a várt inflációt, valamint az áremelkedés alapfolyamatait is figyelembe veszi. A magas energiaárakat továbbra is az inflációt növelő kockázatként értékelte. A vártnál kedvezőbb szeptemberi inflációs adat így fontos fejlemény, de önmagában nem jelzi előre a következő kamatdöntést. A lakhatási költségek gyorsuló emelkedése és a tartós havi drágulás továbbra is része az inflációs képnek.

Forrás: tozsdeforum.hu

Város a fronton – Buda és Pest a török korban – kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban

Kép forrása: commons.wikimedia.org

2026. október 17., szombat – 2026. december 31., csütörtök

A török hódítás alapjaiban változtatta meg Buda és Pest sorsát. A lakossága nem csökkent, a kulturális élet is virágzott, csak éppen a fejlődés vett új irányt: a keresztény nyugat helyett sok tekintetben a muszlim kelet, az Oszmán Birodalom vált meghatározóvá. A környezet azonban éreztette a hatását, a budai „törökök” szokásaikban, használati tárgyaik tekintetében kissé magyarosodni kezdtek. A Budapesti Történeti Múzeum október 17-től látható kiállítása ennek a különös világnak állít emléket, amely 145 év elteltével szinte nyomtalanul eltűnt.

Forrás: welovebudapest.com

16,474FansLike
639FollowersFollow