Sikertörténetként méltatta a török vendégmunkások bevándorlását a német kancellár

Ugyanakkor sokakat az erőfeszítéseik ellenére idegenként kezelnek – mutatott rá Merz
Sikertörténetként méltatta a török vendégmunkások bevándorlását Németországba Friedrich Merz német kancellár.
A török vendégmunkások – férfiak és nők egyaránt – segítettek felépíteni országunk ipari alapját. Németek és törökök az 1960-as, 70-es és 80-as években végbement érintkezéseik révén lettek modernek, nyitottak és toleránsak – mondta Merz a török vendégmunkások toborzásáról kötött megállapodás 65. évfordulója alkalmából kedden tartott rendezvényen.
Németország a Törökországból érkezett bevándorlóknak hála kulturálisan, gazdaságilag, illetve tudományos és gasztronómiai tekintetben is gazdagabb lett – jelentette ki a kancellár.
Merz beszédében kifejtette, hogy a bevándorló külföldiektől joggal várják el, hogy tartsák magukat az ország demokratikus szabályaihoz, így például a férfiak és nők közötti egyenlőség elvéhez és a zsidó emberek iránti felelősségvállaláshoz. Ezért cserébe mindenkit, aki integrálódik, megillet az egyenlő elbánás és a német társadalomhoz tartozás érzése.
Ugyanakkor sokakat az erőfeszítéseik ellenére idegenként kezelnek – mutatott rá Merz, hozzátéve, hogy „az idegenektől való félelem méreg minden szabad társadalom számára”.
A kancellár hangsúlyozta, hogy Németországnak továbbra is szüksége van képzett külföldi munkásokra. A „remigráció” kifejezéssel kapcsolatban azt mondta: azt a modern Németország elleni támadásnak tartja, még szóként sem fogadja el a létezését.
Németország és Törökország 1961. október 30-án írt alá megállapodást a török vendégmunkások fogadásáról. Eredetileg csak kétéves, átmeneti megoldásnak szánták a gyorsan bővülő német gazdaság támogatására. Három évvel később az időkorlátot eltörölték, állandó lakóhely létesítését kínálták a törököknek, és lehetővé tették a családok egyesítését. Végül 12 év alatt mintegy 867 ezer török férfi és nő érkezett Nyugat-Németországba, ahol elsősorban a Ruhr-vidék szénbányáiban és különféle gyárakban vállaltak munkát – írta meg az MTI.
Forrás: magyarhirlap.hu
Elárasztja az importtojás Európát: a törökök robbantottak piacot, a magyar termelők is megérezhetik

Törökország berobbant, Ukrajna megőrizte vezető helyét
A legnagyobb meglepetést Törökország okozta. Az országból érkező tojás és tojástermék mennyisége az egy évvel korábbi 1775 tonnáról 37 390 tonnára ugrott, ami 2006,5 százalékos növekedésnek felel meg. A török szállítók ezzel az uniós import több mint negyedét szerezték meg.
Rekordütemben nő a harmadik országokból érkező tojás mennyisége az Európai Unióban, miközben az uniós export jelentősen visszaesett. A török szállítások több mint húszszorosukra emelkedtek, Ukrajna pedig továbbra is a legnagyobb külső beszállító. A fokozódó árverseny különösen nehéz helyzetbe hozhatja a magyar tojástermelőket, akiknek már most is jelentős árcsökkenéssel kell szembenézniük.
Alapvetően átrendeződött az Európai Unió tojás- és tojástermékpiaca 2026 első fél évében. Miközben a harmadik országokból érkező szállítmányok mennyisége rendkívüli ütemben nőtt, az uniós export jelentősen visszaesett. Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának (DG AGRI) október 21-én frissített adatai szerint az EU tojás- és tojástermékimportja az év első hat hónapjában 144,3 ezer tonnára emelkedett, ami 82,2 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A behozatal egy évvel korábban még 79,2 ezer tonna volt, vagyis mindössze hat hónap alatt több mint 65 ezer tonnával nőtt a külső beszállítóktól érkező mennyiség. Az adatok tojás-egyenértékben szerepelnek, tehát nem kizárólag héjas tojásra, hanem tojástermékekre is vonatkoznak. A növekedéssel párhuzamosan az EU kivitele 18,5 százalékkal, 200,2 ezer tonnáról 163,2 ezer tonnára csökkent. Ennek következtében az unió külkereskedelmi többlete egyetlen év alatt mintegy 121 ezer tonnáról alig 19 ezer tonnára zsugorodott. Vagyis az EU továbbra is nettó exportőr, de a tojáságazat külkereskedelmi egyensúlya látványosan romlott.
Forrás: www.vg.hu
Kevesen tudják, mit rejt Isztambul 600 éves bazárja

Isztambul Nagy Bazárját évente turisták milliói keresik fel, a nyüzsgő üzletek mögött működő apró műhelyekbe azonban kevesen pillanthatnak be. Pedig az ékszerészek, ötvösök és más kézművesek munkájában ma is évszázados technikák élnek tovább, gyakran modern eljárásokkal kiegészülve.
Az isztambuli Nagy Bazárt a világ egyik legrégebbi és legnagyobb fedett piacának tartják, építése pedig a 15. században, Konstantinápoly elfoglalását követően kezdődött. II. Mehmed szultán 1453-as győzelme után egy olyan kereskedelmi központ létrehozását rendelte el, amely később a város egyik meghatározó helyszínévé vált.
A Nagy Bazár az évszázadok során számos természeti csapást és történelmi megpróbáltatást átvészelt, miközben egyre nagyobb kereskedelmi központtá vált, és mesteremberek, kereskedők generációinak biztosított megélhetést.
A 65 utcából és 14 fogadóépületből álló komplexumban napjainkban mintegy 3600 üzlet működik, napi látogatószáma pedig akár a 400 ezret is elérheti.
Egy rubin útja a bazár műhelyein át
Bár turistaként ritkán nyerhetünk bepillantást az üzletek mögött zajló munkába, a CNN riportja egy olyan férfit követ végig, aki több mint ötven éve dolgozik a környéken. Ümit Berksoy jól ismeri a bazár műhelyeit és az ott dolgozó mestereket, akiknek közreműködésére ezúttal egy 12 karátos rubin gyűrűvé alakításához van szüksége.
Az első állomás egy olyan ötvösműhely, amelynek tulajdonosa 46 éve foglalkozik ékszerkészítéssel. Sevan Harunyan Berksoy régi barátja, műhelyében pedig a hagyományos és a modern módszerek egyaránt jelen vannak. A kopott faasztalok és régi szerszámok mellett ma már a számítógépes tervezés is szerepet kap a munkájában.
Harunyan két fia szintén a családi vállalkozásban dolgozik. Kezdetben még csak figyelték apjuk munkáját, idővel azonban maguk is bekapcsolódtak az ékszerkészítésbe, és a tervek szerint ők viszik majd tovább a mesterség évszázados hagyományait.
Forrás: drive.hu
Terítéken a világ: Törökország

A Törökország kulturális fővárosaként is emlegetett Gaziantepben a kávé nem feltétlenül kávébabból készül. A menengiç a délkelet-anatóliai vidéken honos terebintfa termésből születik: aromájában keverednek egymással a pisztácia, a fenyő és a kávé jegyei, és a helyi kávékultúra szerves része. Ez a találékonyság pedig, amivel az épp kéznél lévő alapanyagokból egészen különleges ízeket teremtenek, végigvonul az egész ország gasztronómiáján. Egy olyan gasztronómián, amelynek története a szeldzsuk és az oszmán kor palotakonyháitól a mai, Michelin-csillagokat gyűjtő éttermekig ível.
Budapest – vagy gyakorlatilag bármely más európai nagyváros – utcáit járva az lehet az érzésünk, hogy a török konyha kimerül a kebabban és a baklavában, de ez nagyon távol áll a valóságtól. A mai török gasztronómia túlnyomórészt az oszmán örökségből nőtt ki, amely a közép-ázsiai hagyományokat ötvözte a mediterrán és a közel-keleti hatásokkal, miközben a palotai receptek mellett az ázsiai és anatóliai területek alapanyagainak hatalmas választékára is építhetett. Az eredmény egy olyan konyha, amely az egykori oszmán területek étkezési szokásait is formálta, és amelynek nemcsak a története, hanem a földrajza is igen sokrétű.
Régiók, alapanyagok, hagyományok
Az ország egyik érdekessége, hogy minden vidék a maga alapanyagaira és hagyományaira épít. A délkeleti részen, Urfa, Gaziantep, Adıyaman vagy Adana környékén a kebabok, a mezzék és a tésztalapokból készülő édességek – köztük a baklava – adják a gasztronómia gerincét. Gaziantep 2015-ben, Hatay 2017-ben, Afyonkarahisar pedig 2019-ben került be az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába a gasztronómia kategóriában: előbbi a baklaváról és a kebabról, Hatay a tepsi kebabról, Afyonkarahisar pedig a sucukról és a kaymakról ismert.
Egészen más ízekkel találkozunk a Fekete-tenger partvidékén, ahol a halászat és a kukoricatermesztés is meghatározó szerepet játszik a helyi konyhában. A hamsi, vagyis a szardella számtalan formában kerül az asztalra, a kuymak pedig kukoricalisztből, vajból és sajtból készülő, sűrű, nyúlós fogás. Közép-Anatóliában már inkább a gabonafélék, a húsok és a tartalmas tésztaételek dominálnak: Kayseri a mantıról, Konya a hosszúkás, darált húsos etli ekmekről híres, Kappadókiában pedig a cserépedényben készülő testi kebab számít helyi különlegességnek.
Forrás: diningguide.hu
Extrém idő miatt lefújták a török ultrakerékpáros versenyt, amin egy magyar versenyző vezetett

Borsos Benedek állt az élen a törökországi Taurus Mountain Race ultrakerékpáros versenyen, amikor a szervezők biztonsági okokból leállították a rendezvényt, áll a magyar csapat közösségi oldalán. Bár a magyar ultrakerékpáros első helyen volt a leállítás pillanatában, hivatalos eredményről a szervezők még nem kommunikáltak.
„A lezárás ebből a sztoriból kimaradt. Készen álltam bármin átmenni, de erre most nem volt lehetőség. Nehéz elfogadni”
– mondta a versenyről Borsos Benedek.
Borsos Benedek a KLND támogatott versenyzője és az ultrakerékpározás hazai nagykövete. Három napon át vezette az első Taurus Mountain Race-t, és kész volt elmenni a célig, eddigi legnagyobb győzelméig, de természetesen elfogadta a döntést, írták a csapat oldalán.
A Taurus Mountain Race-t először rendezték meg ezen a helyszínen. A rajt október 14-én volt Antalyában, közel 250 versenyző indult. Mint a csapat oldalán közölték, óriási érdeklődés övezte a versenyt, a világ legjobb ultraversenyzői álltak rajthoz.
Borsos Benedek az első naptól Justinas Leveikával, az ultrakerékpározás szupersztárjával vívott óriási küzdelmet. Ketten magasan kiemelkedtek a mezőnyből. A 885. kilométerig közel 100 kilométert vertek a harmadikra.
Csakhogy közben a Taurus-hegység magaslatain extrém időjárás alakult ki: nagy mennyiségű csapadék, 100 km/h feletti széllökések, hideg és rossz látási viszonyok zavarták a versenyzőket. Földcsuszamlások zárták el az útvonalat, a sárban elakadtak a szervezői autók.
A Borsos Benedekéket üldöző élmezőnyből négyen mentést kértek, az értük induló mentőautók is alig értek fel a hegyre. A szervezők biztonsági okból törölték a versenyt, az utolsó 500 kilométer elmaradt.
Forrás: telex.hu
Bajnokok Ligája: Sallai gólpassza is kellett, négyet rúgva nyert a Galatasaray

Sallai Roland az egyenlítő gólnál volt előkészítő, a Galatasaray pedig hátrányból fordítva 4–2-re nyert Lille-ben a Bajnokok Ligájában.
Megszerezte első győzelmét a Bajnokok Ligája alapszakaszában a Galatasaray: a török együttes fordulatos mérkőzésen győzte le idegenben a Lille-t. Okan Buruk csapata a Sporting és a Barcelona elleni vereség után javított, Sallai Roland pedig kezdőként, gólpasszal járult hozzá a sikerhez.
A vendégek már a második percben előnybe kerültek. Barış Alper Yılmaz beadását Alexsandro röviden fejelte ki, Yunus Akgün pedig közelről a hálóba lőtt.
A brazil védő hamar jóvátette hibáját: remek kiugratásával Soriba Diaounét hozta helyzetbe, aki elhúzta a labdát Uğurcan Çakır mellett, majd az üres kapuba passzolt.
A 39. percben már a Lille vezetett. Dilane Bakwa lövését Çakır oldalra ütötte, Hákon Haraldsson a kipattanóból Diaounét szolgálta ki, a támadó pedig megszerezte második gólját.
Sallai beadásából jött a válasz
A franciák előnye nem tartott ki a szünetig: a 44. percben Sallai Roland beadását az üresen érkező Alekszej Batrakov fejelte a kapuba, így a magyar válogatott futballista gólpasszával alakult 2–2-re az állás.
Fordulás után ismét a Galatasaray került előnybe. Gabriel Sara szögletét Lucas Torreira éles szögből fejelte kapura, Berke Özer pedig szerencsétlen mozdulattal a saját hálójába ütötte a labdát.
A 61. percben Victor Osimhen is betalált Yılmaz előkészítése után, ezzel kialakította a 4–2-es végeredményt.
A Galatasaray három forduló után három ponttal áll, a Lille továbbra is pont nélkül maradt.
A másik kora esti találkozón a Como hazai pályán 4–1-re legyőzte a Manchester Unitedet, Nico Paz két góllal vette ki a részét az olaszok sikeréből.
Bajnokok Ligája, alapszakasz, 3. forduló
Lille–Galatasaray 2–4 (2–2)
Como-Manchester United 4-1 (1-0)
Forrás: nb1.hu



























