2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 18

Hol fekszik Macaristan?

Fodor Gábor turkológus, történész
Fotó: Fodor Gábor archívuma

Fodor Gábor turkológus, történész hosszabb időt, nyolc évet töltött Isztambulban, ahol a Liszt Intézetet, vagyis a magyar kulturális központot vezette. Kétszeresen, történészként és intézményvezetőként is indokolt tehát, hogy nála érdeklődjünk arról, a mai török társadalomban hogyan ágyazódott be a mohácsi csata emléke, illetve egyáltalán, a török nemzeti emlékezet számontartja-e a törökök nagy diadalát?

A történész elmondta, hogy tanulmányt is írt szerzőtársával közösen Mohács szerepéről a török történetírásban, s ennek során nyilvánvalóvá vált számára, hogy Mohács témája nem igazán érinti meg a mai törököket. Általánosságban annyit tudnak Magyarországról és az oszmán hódoltság időszakáról, hogy az a legfényesebb korszakuk része, amely során Hódító Mehmedtől Szulejmán szultánon át egészen az 1600-as évek végéig a birodalom fénykoráról lehet beszélni.

Ennek megfelelően ezt a korszakot pozitív fényben mutatják be a török iskolákban. Felfogásuk szerint a magyarországi török hódoltság ténylegesen a békés egymás mellett élés időszakát jelentette – mondta Fodor Gábor hozzáfűzve, hogy a 19. század végétől, amikor a török társadalomban is felbukkan a nemzeti kérdés, a magyarok már egy messzire szakadt török népként jelennek meg, s hogy a velük való együttélés kölcsönösen jó volt mindkét félnek. A magyar felfogás persze gyökeresen ellentétes ezzel – jegyzi meg a turkológus.

1920-tól a tananyag része Mohács

A mohácsi csata, illetve a nagy győzelem tényét ismerik a törökök, de többet nem. Ennél jóval kiemelkedőbben foglalkoznak más harci eseményekkel, például Konstantinápoly meghódításával, amire május 29-én emlékeztek Isztambulban. Ezen kívül nagyobb vereségekről is meg szoktak emlékezni, illetve az egyes első világháborús frontokról. Ezek sokkal kiemelkedőbben szerepelnek a török közbeszédben, mint Mohács – állapítja meg beszélgetőpartnerünk.
Annak ellenére, hogy a maga korában a mohácsi csatát a török történetírók hatalmas, világraszóló győzelemként ünnepelték a Bécs és Róma felé irányuló oszmán igények egyik döntő ütközetében. Ez aztán az idő múlásával egyre inkább a háttérbe szorult. Az oktatási tananyagba 1920-ban került be, de egy oldalnál nem nagyobb terjedelemben, a mondhatni szokásos „Szulejmán szultán Mohácsnál legyőzte a magyar hadakat” stílusban. Mostanság jelenik meg egy-egy olyan munka, amely kifejezetten Moháccsal foglalkozik, ami azért is érdekes, mert a korábbi időszakot tekintve – egy két pamfletet leszámítva – Törökországban nem volt olyan komolyabb szakmai mű, amely a csatával foglalkozna. Most beszélhetünk csak fordulatról, amit vélhetően a kerek évforduló is befolyásolt – magyarázta a turkológus, Fodor Gábor. (A török szemléletváltozásról beszélgetést találnak lapunk 35. számában, amelyben a szemléletváltást megnyitó Ferdun M. Emecen török történésszel beszélgettünk).

Folytatás

Forrás: ma7.sk

3000 védett piócával bukott le a török csempész

Kép forrása: www.pxfuel.com

3209 márványos orvosi piócával bukott le egy török csempész Röszkénél. A NAV közleménye szerint a sofőr azt állította a határátkelőn, hogy nincs bejelentési kötelezettség alá eső szállítmánya, de a vámosok azért átnézték az osztrák rendszámú Mercedest. Így találták meg a jobb első ülés előtt elhelyezett hűtőtáska alján a 10–14 centiméteres piócákat.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság élővilág-védelmi szakértőjének véleménye szerint az állatok védett és fokozottan védett növény- és állatfajok közé tartoznak. A magyar nadálynak is nevezett piócák egyedenkénti eszmei értéke 25 ezer forint, így a teljes szállítmány eszmei értéke 80,225 millió forint. A pénzügyőrök a Szegedi Rendőrkapitányságon feljelentést tettek természetkárosítás bűncselekményének gyanúja miatt, a piócákat pedig a Szegedi Vadasparkba szállították.

Forrás: telex.hu

Török légitársaságok törölték oroszországi járataikat Zelenszkij figyelmeztetése után

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Török légitársaságok több Oroszországba tartó járatukat is törölték, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztetett, hogy veszélyessé válhat az orosz légtér használata.

A Pegasus legalább egy, Bodrumból Moszkvába tartó járatát törölte, emellett a moszkvai Vnukovo repülőtér indulási tábláján több Isztambulba, Bodrumba és Dalamanba tartó Pegasus-járat is töröltként szerepelt. A Turkish Airlines legalább két Isztambulba tartó járatát szintén törölték.

A török Turizm Güncel szerint az Antalya–Moszkva járatot teljesítő Pegasus-gép a légtér biztonságával kapcsolatos problémák miatt a szintén isztambuli Sabiha Gökçen repülőtérre irányították át.

Zelenszkij szeptember 1-i esti videóüzenetében arra figyelmeztette a légitársaságokat, hogy az orosz légtér egyre veszélyesebbé válik, mivel az ukrán drónok egyre gyakrabban jelennek meg Oroszország felett. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem a polgári repülést veszélyezteti.

Forrás: life.karpat.in.ua

Eltűnt egy hajó teljes legénysége a török partoknál

Két hajó ütközött a Márvány-tengeren. Fotó: Twitter/X / www.origo.hu

Tízfős legénységnek veszett nyoma, miután két hajó összeütközött a Márvány-tengeren Isztambul közelében. A török hatóságok nagyszabású kutató-mentő akciót indítottak.

Súlyos hajóbaleset történt szerda hajnalban a törökországi Isztambul közelében. Két török zászló alatt közlekedő hajó ütközött össze a Márvány-tengeren, ezt követően pedig megszakadt a kapcsolat az egyik hajóval, amelynek fedélzetén tíz ember tartózkodott.

Összeütközött két hajó, azóta senki sem tud a tízfős legénységről

A baleset helyi idő szerint hajnali 3 óra körül történt, Silivritől valamivel több mint 20 mérföldre délre. Az isztambuli kormányzói hivatal tájékoztatása szerint a Tugberk Imamoglu nevű teherhajóval az ütközés után nem tudták felvenni a kapcsolatot.

A mintegy 90 méter hosszú hajó Iskenderunból tartott a Fekete-tenger partján fekvő Eregli felé. A másik érintett hajó, a körülbelül 91 méteres Alsu olaj- és vegyianyag-szállító tanker volt, amely a Kocaeli környéki kikötőből az Égei-tengeren fekvő Aliaga felé tartott. A hajó a jelentések szerint nem szenvedett komolyabb sérülést.

A török parti őrség és a haditengerészet több egységet is a helyszínre vezényelt, valamint egy parti őrségi helikoptert is bevetettek. A hatóságok jelenleg a tízfős legénység és az eltűnt hajó után kutatnak.

A Márvány-tenger a török szorosrendszer része, amely a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közötti egyik legfontosabb hajózási útvonal. A térségben a Boszporusz és a Dardanellák miatt különösen nagy a hajóforgalom.

Forrás: www.origo.hu

Viking rúnák találhatók a Hagia Szophiában

Forrás: hu.wikipedia.org

Miként kerültek vikingek a híres bazilikába, és milyen üzeneteket hagytak hátra?

A vikingekről köztudott, hogy Skandináviától egészen távoli vidékekre is eljutottak. Különleges nyomaikat, két, nagyjából ezeréves rúnás feliratot a mai törökországi Isztambul talán legismertebb műemlékében, a Hagia Szophiában is felfedezhetjük – írja az IFLScience.

Az elsőt 1964-ben fedezte fel Elisabeth Svärdström svéd rúnakutató a bazilika déli karzatának felső szintjén, egy márványlapon. A felirat jelentős része az évszázadok során olvashatatlanná vált, egy része azonban kivehető maradt. A szakértő az „ftan” betűsort azonosította, amely feltehetően a skandináv Halfdan névre utalhatott. Emiatt egyes értelmezések alapján a szöveg eredetileg azt jelenthette: „Halfdan véste ezeket a rúnákat” – vagyis lényegében azt, hogy „Halfdan itt járt”.

Egy második feliratot 1975-ben találtak meg ugyanennek a karzatnak az északi részén. Egy későbbi értelmezés szerint az „Ári m(ade)” szöveg lehetett rajta, ami arra utalhat, hogy egy Ári nevű ember szintén ott hagyta a nyomát.
Vikingek Bizáncban

De hogyan kerülhettek skandináv rúnák Konstantinápoly egyik legfontosabb épületébe? A válasz a vikingeknek és a Bizánci Birodalom szoros kapcsolatában keresendő.

A Baltikum és a Fekete-tenger között megtelepedett skandináv eredetű ruszok 860-ban megtámadták Konstantinápolyt, vagyis a mai Isztambult. Később azonban megváltozott a viszony: a skandináv harcosok jelentős számban szolgáltak a bizánci hadseregben, többek között a császárok személyes testőrségét alkotó Varég Gárdában.

A Hagia Szophia rúnáit gyakran ehhez az elit katonai alakulathoz kötik, bár korántsem biztos, hogy kizárólag varég harcosok hagyták őket hátra. Skandináv kereskedők, követek és politikai száműzöttek is megfordultak Konstantinápolyban, így többféle úton eljuthattak a városba.

A Hagia Szophia maga is hosszú és változatos történetet tudhat maga mögött. A helyén már a 4. században templom állt, a mai épületet pedig I. Justinianus császár idején, 537-ben szentelték fel. Konstantinápoly 1453-as oszmán elfoglalása után mecsetté alakították, 1935 és 2020 között múzeumként működött, azóta ismét mecset.

Forrás: ng.24.hu

Giyinmis Kusanmis

Török padlizsánsaláta

16,474FansLike
639FollowersFollow