2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 17

Hatalmas római mozaikot tártak fel Fekete-tenger partján

Fotó: Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium / mult-kor.hu

Egy 105 négyzetméteres római mozaikot és egy Erosz-szoborfejet tártak fel a törökországi Pompeiopolis romjainál. A leletegyüttes kiemelkedő jelentőségű, mivel ritka bizonyítékot szolgáltat arra a folyamatra, amelynek során a pogány középületek a korai kereszténység szakrális tereivé alakultak.

A Kastamonu tartományban, a mai Taşköprü közelében folyó ásatások idei szezonjában a régészek egy eredetileg a második században emelt bazilikát tártak fel. Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter bejelentése szerint az épület főhajójában egy geometriai mintákkal díszített, a negyedik századra datálható római mozaik padlót találtak.

A jelenleg 105 négyzetméteres, de eredetileg jóval nagyobb kiterjedésű felület a város történetének egy újabb korszakát jelzi. Az építészeti bizonyítékok alapján a Kr. u. 150 körül épült civil bazilikát az ötödik század környékén keresztény templommá építették át, a település pedig püspöki székhellyé vált.

A bazilika funkcióváltását és az átmenet sajátos jellegét támasztja alá az idei feltárások másik jelentős lelete, egy szerelemistent ábrázoló Erosz-szoborfej. A Kr. u. második századból származó faragványt a pasztoforiumban, azaz a keresztény templomok oltár melletti mellékkápolnájában találták meg. A szakértők szerint a lelet rávilágít az ókori vallásváltás valóságára, ugyanis a korábbi kultuszok emlékeit nem minden esetben pusztították el az új hit térnyerésekor, hanem gyakran csak elraktározták azokat.

Forrás: mult-kor.hu

Kovács Gábor: Valahol a Föld nevű bolygón

„A valóság nem áll meg ott, ahol a szemünk.” Tomas Tranströmer

Egy költő talán nem akkor szólal meg, amikor leírja az első szót, hanem amikor először meghall valamit, ami csendesebb a csöndnél, mégis megmarad. Amikor írni kezdek, nem történik más, mint hogy figyelek: a régi képekre, a gyerekkori fordulópontokra, a város szűk utcáira, a fény és árnyék lassú mozgására, a hit kérdéseire, amelyek néha választ adnak, néha csak újabbat nyitnak meg. Figyelek a hangokra, amelyek bennem maradtak, és azokra is, amelyeket rég elengedtem, mégis visszatérnek.
Azt hiszem, mindig is úgy láttam a világot, mintha a dolgok mögött lenne valami más is: egy rejtett, alig észrevehető réteg, vagy csak egy töredék, amely várja, hogy észrevegyék. Ez a kötet ennek a figyelemnek a nyoma. Nem több ennél. És talán nem is kevesebb. Ezért
nem akarok többet tenni, mint megmutatni azt, amit én látok – aztán hagyni, hogy az olvasó saját képet rajzoljon belőlük.
Kovács Gábor

Amennyire fel tudom idézni magamban a Kovács Gáborral közös, fél évszázaddal ezelőtti rabszolga évünk egy bizonyos őszi napját, a délutáni órákat leendő szőlőtőkéknek való gödrök ásásával kellett töltenünk. Az ifjú rabszolgákat párosával rendelték ki e talajmunkákhoz. Minthogy a magát munkafelügyelőnek kiadó hajcsár épp nem volt a láthatáron, tessék-lássék dolgoztunk, két gödörmélyítés között beszélgettünk, nevetgéltünk, én a tüdőmet is rongáltam. Egy ilyen pihenő közben észrevettük, hogy az alföldi égen egészen különleges felhőjáték látható: barokk templomok falfestményein fedezhetők fel effélék: az isteni gondviselést vagy haragot fejezik ki igen harsányan hatásosan. Amikor megláttuk a fantasztikus színű és formájú felhőképződményeket, Gábor csendesen megjegyezte: „a delírium kapui”. Értettem a célzást, és megint nevettünk. Én a telibe talált hasonlaton és azon, hogy ilyen váratlan ötletei csak egy költőnek lehetnek. Nekem pusztán önmagát jelentette a látvány, egy szép felhőjáték volt az egész, szinte varázslatos jelenség, amilyet Budapest egén sose láthattam. Ma már többet vélek érteni társam megjegyzéséből. Érettebb ésszel úgy gondolom, Gábor akkor régen egyszerre utalt rejtjelesen egy zenemű címére, melyet előző, még szabad(abb) életünkben mindketten hallgattunk, valamint egy ennél sokkal fontosabb dologra: arra, hogy a felhőjátékban vagy a delírium kapuiban megnyilatkozó, a fejünk fölé boltozódó mérhetetlen
szabadságból egy villanásnyi vagy egy pillantásnyi még a kényszermunkásoknak is kijut, amikor felnéznek az égre, s ha képesek elgyönyörködni abban, amit látniuk adatik.
Máté J. György

Litera- Túra
Művészeti Kiadó

Óriási baj lehet: magyarok adataival élhettek vissza a török kulturális intézetnél, már nyomoz a rendőrség

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Több magyar állampolgár személyes és üzleti adataival élhettek vissza éveken keresztül a budapesti Yunus Emre Intézetben – írja a 24.hu. A lap által feltárt ügyben olyan eset is előkerült, amikor valakit úgy foglalkoztathattak az intézetnél, hogy erről az érintettnek tudomása sem volt. A rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján az illető papíron akár két éven keresztül is alkalmazásban állhatott havi mintegy 400 ezer forintos fizetéssel, a pénzből azonban – állítása szerint – egyetlen forintot sem kapott.

A 24.hu több, a török–magyar kulturális kapcsolatok területén dolgozó forrással is beszélt. Egyesek arról számoltak be, hogy az intézet korábbi igazgatójának hivatali ideje alatt a nevük alatt olyan számlákat számolhattak el, amelyeket valójában nem ők állítottak ki, illetve amelyek mögött nem volt tényleges teljesítés. Egyikük a kérdéses időszakban még az egyéni vállalkozását is szüneteltette.

Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság csalás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az egyik érintett feljelentése nyomán. A török igazságügyi szervek szintén vizsgálják az ügyet.

Egy magyar irodalmárt is meghallgattak

A történet egyik érintettje egy magyar irodalmár, aki korábban többször dolgozott a Yunus Emre Intézetben, kisebb rendezvényeken vállalt technikai feladatokat, amelyekért összesen néhány tízezer forintnak megfelelő összeget kapott. Június 4-én azonban ismét behívták az intézet Andrássy úti épületébe. Elmondása szerint azt közölték vele, hogy az új igazgató szeretné megismerni.

A találkozón azonban hamar kiderült, hogy nem egyszerű bemutatkozásról van szó. „Bementem, röviden beszéltünk rólam, majd azt mondták, itt van három tisztviselő Ankarából, akik meg akarnak hallgatni az előző igazgató ügyében” – idézte fel a lapnak.

Folytatás

Forrás: www.blikk.hu

A jövő héten új török sorozat indul a TV2 egyik legfontosabb délutáni sávjában

Kéáp forrása. sorozatwiki.hu

Az Egy éjszaka meséje (Bir Gece Masalı) című romantikus széria 2024 szeptemberében mutatkozott be Törökországban az ATV-n, és egy évad készült belőle. Most két évvel később Magyarországra is eljut a sorozat. A hazai premier szeptember 14-én, hétfőn lesz a TV2-n. A török produkció a csatorna egyik legfontosabb délutáni sávjában, minden hétköznap 15:40-kor kerül képernyőre.

A történet középpontjában Mahir áll, akinek az édesapját évekkel korábban meggyilkolták. A férfi rendőrként tér vissza Denizlibe, hogy bosszút álljon apja gyilkosán. Érkezése után azonban megismerkedik a fiatal Canfezával, akibe első látásra beleszeret. A Pamukkaléban kezdődő történet később Isztambulban folytatódik, Mahir szerelme és bosszúvágya pedig egyre inkább összefonódik.

A főszerepekben Burak Deniz, Su Burcu Yazgı Coşkun, Gürkan Uygun és Özlem Türkad láthatók. Su Burcu Yazgı Coşkunt a magyar nézők a Testvérek című török sorozatból ismerhetik, amelyben Asiyét alakította.

Forrás: sorozatwiki.hu

A török röplabda-válogatott megvédte Eb-címét

Kép forrása: www.pxfuel.com

A társházigazda török válogatott címét megvédve megnyerte a női röplabda Európa-bajnokságot, mivel a vasárnapi isztambuli döntőben 3-2-re legyőzte az olasz csapatot.

Telt ház, mintegy 16 ezer néző várta a két együttest a Sinan Erdem sportcsarnokban, de a hazai szurkolók biztatása ellenére az első játszma simán lett az olimpiai és világbajnok olaszoké. A második szettben sokáig szintén az itáliaiak vezettek, de a hazaiak fordítottak és egyenlítettek, ugyanakkor a harmadik felvonást a sok ki nem kényszerített hibájuk miatt elveszítették.

Ezt követően viszont a mérkőzés a törökök szája íze szerint alakult, és végül az olasz Daniele Santarelli irányította hazaiak nyerték a 135 perces összecsapást.

A törököktől a kubai származású Melissa Vargas, az olaszoktól Paola Egonu egyaránt 28 ponttal zárt.

A hazaiak sikerükkel kijutottak a 2028-as Los Angeles-i olimpiára.

A magyarok a 23. helyen zárták a tornát.

Női Európa-bajnokság, Isztambul:

döntő:

Törökország-Olaszország 3-2 (-16, 22, -12, 21, 10)

bronzmérkőzés:

Szerbia-Lengyelország 3-1 (21, 19, -15, 18)

Forrás: m4sport.hu

„Egy ilyen konfliktus nagyon könnyen tűzbe boríthatja az egész Közel-Keletet” – Izrael és Törökország veszélyes játszmája

A Heti TV Külpolitikai Kitekintő című műsorában Dr. Gyarmati István ezúttal Breuer-Zehevi Ádámmal és Tarik Demirkannal beszélgetett Izrael és Törökország egyre feszültebb viszonyáról. A két ország hosszú ideig stratégiai partnerként tekintett egymásra, ma viszont a térségben egymást figyelő, egymást korlátozni próbáló regionális hatalmakként viselkednek. A beszélgetésben szó esett a közel-keleti hatalmi vákuumról, Szíria szerepéről, Erdogán és Netanjahu belpolitikai érdekeiről, az amerikai szerep visszaszorulásáról, valamint arról is, mit érdemes tennie Magyarországnak, ha két fontos partnere egymással kerül szembe.

A vákuumot valaki mindig betölti

Tarik Demirkan szerint a mostani izraeli–török feszültség megértéséhez a Közel-Kelet átrendeződéséből kell kiindulni. Oroszország az ukrajnai háború miatt háttérbe szorult, Szíriában megváltozott a rezsim, Irán pedig ugyan nem tűnt el, de meggyengült. „Irán tulajdonképpen fokozatosan elveszítette a külső segítőtársait” – fogalmazott.

Ebben a helyzetben két regionális szereplő próbálja növelni mozgásterét: Izrael és Törökország. Izrael az iráni konfliktus egyik legnagyobb nyertese lett, Törökország pedig a szíriai kapcsolatokon és a szunnita együttműködési hálókon keresztül igyekszik befolyást szerezni.

Két vezető, akinek jól jöhet egy külső ellenség

Breuer-Zehevi Ádám szerint a konfliktusnak erős belpolitikai dimenziója is van. Netanjahunak választások előtt szüksége van egy új, jól azonosítható ellenségképre, Törökország pedig kézenfekvő célpont lehet. Erdogán számára Izrael hasonló szerepet tölthet be: olyan téma, amely rövid idő alatt képes nemzeti egységet teremteni Törökországban.

A szakértő szerint mindkét vezetőnek az lenne az érdeke, hogy a konfliktus hidegháborús szinten maradjon. Ez belpolitikailag hasznos, katonailag viszont nem sodorja őket nyílt háborúba. A veszély éppen az, hogy a demonstratív erőfitogtatásból félreértés vagy rosszul kalkulált katonai lépés is lehet.

Szíria lett a legfontosabb ütközőzóna

A két ország rivalizálása leginkább Szíriában látszik. Breuer-Zehevi Ádám szerint Izrael jelenleg előnyben van, mert amikor Törökország katonai vagy stratégiai pozíciót próbálna szerezni, Izrael megelőző csapásokkal bombáz használaton kívüli szíriai katonai bázisokat.

Tarik Demirkan arra figyelmeztetett, hogy ez rendkívül veszélyes helyzet. Egy török határhoz közeli szíriai támaszpont elleni izraeli támadás után a gépek perceken belül török légtérbe érhetnének. „Egy ilyen konfliktust, akár véletlenül, akár kiszámíthatatlanság miatt nagyon könnyen tűzbe boríthatja az egész Közel-Keletet” – mondta.

Amerika már nem ugyanaz a döntőbíró

Gyarmati István felvetette: öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Izraelről és Törökországról tíz percig úgy beszéljenek, hogy Amerika neve alig hangzik el. Demirkan szerint ennek oka, hogy az Egyesült Államok fokozatosan csökkenti közvetlen közel-keleti szerepvállalását, és figyelmét inkább a Távol-Keletre helyezi.

Dr. Gyarmati István

Washingtonnak továbbra is mindkét ország fontos: Izrael stratégiai szövetséges, Törökország NATO-tag, földrajzi és katonai helyzete pedig megkerülhetetlen. Az Egyesült Államok ezért inkább egyensúlyozni próbál, és helyi szövetségesein keresztül szeretné fenntartani a rendet.

Törökország nehéz helyzetben: S–400, F–35 és gazdasági kényszer

A török–orosz kapcsolatok kapcsán Tarik Demirkan felidézte az S–400-as légvédelmi rendszer ügyét. Erdogán „törököt fogott” vele: a rendszer miatt Törökország kiesett az F–35-ös programból, miközben továbbra is nagy szüksége lenne modern nyugati repülőgépekre.

A török haderő fejlesztése mellett Ankara egy szélesebb szövetségi rendszerben is gondolkodik. A Törökország–Szaúd-Arábia–Pakisztán együttműködésben Törökország a katonai erőt, Pakisztán a nukleáris képességet, Szaúd-Arábia pedig a pénzt adhatná. Breuer-Zehevi szerint ezt egyelőre nem érdemes túlértékelni, de erődemonstrációnak komoly jelentősége lehet.

Izrael, Törökország és a háborús tervezés

A műsorban szóba került, hogy Izraelben már készültek Törökországgal kapcsolatos katonai forgatókönyvek. Breuer-Zehevi Ádám szerint ezt nem szabad túl drámaian értelmezni, mert Izrael minden potenciális konfliktusra készít terveket és tartalék költségvetést.

Nyílt izraeli–török háborút azonban nem tart valószínűnek. Sokkal inkább elképzelhető, hogy Szíria fölött vagy Szírián belül folytatódik a két ország közötti közvetett rivalizálás. Az amerikai szerep itt is fékező tényező lehet.

Marad-e Amerika Izrael első számú szövetségese?

Breuer-Zehevi Ádám szerint az izraeli–amerikai kapcsolat a hangos viták ellenére nem fog alapjaiban megrendülni. „Sokat beszélnek, sokat üvöltöznek egymással, nagy a média visszhangja ennek a dolognak, de én ezt inkább cirkusznak, mint valódi konfliktusnak ítélném meg” – fogalmazott.

Szerinte Izrael számára továbbra is az a cél, hogy az Egyesült Államok maradjon az első számú szövetséges. Amerikának pedig szüksége van Izraelre a Közel-Keleten, még akkor is, ha Trump politikájában a biztonsági szempontok mellett az üzleti megállapodások is kiemelt szerepet kapnak.

Breuer Zehevi Ádám

Magyarország legjobb stratégiája: kimaradni

A beszélgetés végén Gyarmati István azt kérdezte: mit tegyen Magyarország, ha két fontos partnere, Izrael és Törökország egymással kerül szembe?

Tarik Demirkan szerint Magyarországnak kis országként az a legjobb, ha távol marad a konfliktustól, és saját belső ügyeire koncentrál. A török kapcsolatok az elmúlt években szerinte túlzott jelentőséget kaptak a keleti nyitás politikájában, most viszont visszakerülhetnek egy egészségesebb mederbe.

Breuer-Zehevi Ádám hozzátette: a magyar–izraeli kapcsolatok olyan mélyek és sokrétűek, hogy azokat nem lehet egyszerű politikai gesztusokkal megszakítani. Repülőjáratok, közös vállalkozások, diákok, üzletemberek, Izraelben élő magyarok és Magyarországon élő izraeliek kötik össze a két országot.

A kép tehát összetett: Izrael és Törökország nem érdekeltek egy nyílt háborúban, de mindkét ország vezetése használhatja a másikat belpolitikai és regionális erődemonstrációra. Ez pedig a Közel-Keleten mindig kockázatos játék.

Teljes adás itt tekinthető:

16,474FansLike
639FollowersFollow