2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 16

Aggódnak a németországi törökök az AfD miatt

Kép forrása: youtube

A Németországi Török Közösség (TGD) az AfD szász-anhalti tartományi választásokon elért sikere után elfogadhatatlannak tartja, hogy menedékkérőket küldjenek a tartományba. „A migrációs háttérrel rendelkező embereknek Szász-Anhaltban már nincs idejük elméleti biztonsági vitákra” – mondta Gökay Sofuoğlu, a Közösség szövetségi elnöke a DPA hírügynökségnek. A politikának ezentúl „aktívan meg kell védenie őket a jobboldali szélsőségesektől”.

A Németországi Török Közösség (TGD) az AfD szász-anhalti tartományi választásokon elért sikere után elfogadhatatlannak tartja, hogy menedékkérőket küldjenek a tartományba. „A migrációs háttérrel rendelkező embereknek Szász-Anhaltban már nincs idejük elméleti biztonsági vitákra” – mondta Gökay Sofuoğlu, a Közösség szövetségi elnöke a DPA hírügynökségnek. A politikának ezentúl „aktívan meg kell védenie őket a jobboldali szélsőségesektől”.

„Azt követeljük a szövetségi kormánytól, hogy szüntesse meg a menekültek tartózkodási kötelezettségét” – mondta Sofuoğlu. Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy olyan helyen maradjon, ahol fennáll annak a veszélye, hogy jobboldali szélsőségesek célpontjává válik. „Nem szabad megvárnunk, amíg embereket ölnek meg, és csak utána reagálnunk” – tette hozzá a Török Közösség elnöke.

Forrás: hirtv.origo.hu

Dócza Edith Krisztina: Törökország migrációs politikája már öt fő pillérre épül

Kép forrása: www.pxfuel.com

Törökország számára komoly problémát jelent a migrációs hullám, ráadásul milliónyi iráni menekült érkezésével is számolnak Ankarában – mondta el az InfoRádióban Dócza Edit Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Törökország migrációs helyzetét 2026-ban egyszerre több regionális válság is terheli. Egyrészt az iráni konfliktus, az Afganisztán és Pakisztán közötti feszültség, illetve Szíria továbbra is bizonytalan helyzete.

A vezető elemző szerint ezeken túlmenően tágabb értelemben a közel-keleti instabilitás szintén meghatározó Törökország számára.

„Jelen pillanatban a legnagyobb kockázatot egy hirtelen nagy létszámú, Irán felől érkező migrációs hullám jelentheti, miközben Ankara továbbra is nagyjából 2,2-2,3 millió szíriairól gondoskodik” – fogalmazott Dócza Edit Krisztina.

Kifejtette: a török migrációs politika közvetlenül tudja befolyásolni az EU migrációs mozgásterét, hiszen Törökország továbbra is kulcsfontosságú tranzit és befogadó ország. Ez alapján pedig elmondhatjuk, hogy az Uniónak is érdeke, hogy Ankara határvédelmi és menekültügyi kapacitásait támogassa, ugyanakkor ez a pozíció viszont növeli az EU függését a török együttműködéstől, ami politikai kockázatot is jelenthet, ha Ankara a migrációs nyomást ismét alkupozícióként használja az Unióval szemben.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője úgy látja: az elmúlt egy évtizedben Törökország a nyitott ajtók politikájától elmozdult egy szigorúbb, restriktívebb politika irányába. Törökországban 2,2-2,3 millió szíriai továbbra is ideiglenes védelem alatt él az országban, ez pont a nyitott ajtók politikája miatt tudott megtörténni.

2016 után viszont már egyértelműen láthatóak voltak a szigorodás jelei. Ankara mind a szíriai, mind az afgán migráció kezelésében is egyre szigorúbb álláspontot követelt, például az afgánok már nem is kaptak a szíriaiakéhoz hasonló ideiglenes védelmi státuszt.

Mint mondta: Törökország egyre aktívabban alkalmazta velük szemben a visszaküldést és a kitoloncolást is. Napjainkban pedig Törökország stratégiája már öt fő pillérre épül.

Folytatás

Forrás: infostart.hu

Egy török herceg bevette Budapestet – Tarik Demirkan Ne szégyellje, Fenség! című könyvéről

Tarik Demirkan: Ne szégyellje, Fenség! (Fordította: Pál Laura. Türkinfo Alapítvány, Budapest, 2026, 228 oldal)

Mit keresett a kegyetlen II. Abdülhamid szultán fia Budapesten? Hol volt a Kis Konstantinápoly a fővároson belül? Miért tett feljelentést egy magyar újságíró ellen Abdülkadir Efendi? Tarik Demirkan „Ne szégyellje, Fenség!” – Abdülkadir Edendi száműzött török herceg kalandos élete Budapesten című könyvében minden kérdésre választ kaphatunk.

Az évtizedek óta Magyarországon élő Tarik Demirkan újságíró, Törökország-szakértő, a Türkinfo oldal főszerkesztője, nem mellesleg A Pál utcai fiúk török fordítója legújabb, eredetileg törökül megjelent, magyar nyelvre hamar lefordított könyvében II. Abdülhamid szultán fia, Abdülkadir Efendi változatos eseményekben, többek között rendőrségi feljelentésekben gazdag életének magyarországi időszakát tárgyalja. Ha ez még nem volna elég, betekintést kapunk az itt élő török család és a nem kevés izgalomban bővelkedő Budapest éjszakai életébe is.

Az I. világháborút elvesztő Törökországban a Mustafa Kemal Atatürk vezetésével kibontakozó új, politikai-gazdasági átrendeződést hozó rend első intézkedései közt találjuk a kalifátus felszámolását és az előző rendszerhez tartozók jogainak korlátozását, a velük szemben kötelezően elrendelt száműzetést. A Törökországban a mai napig köztiszteletnek örvendő, a háború után az ország modernizálása terén bámulatos reformokat véghezvitt Atatürk egy-egy intézkedése mai szemmel nézve vitatható, például súlyos és kíméletlen döntés volt, hogy az emigrációra kényszerített dinasztia tagjai többé nem térhettek vissza Törökországba.

„Cigánnyal, borral, nővel érkezem” – írja Ady Endre Budapest éjszakája szól című versében. Abdülkadir Efendi nem kisebb feltűnést keltett, amikor három feleségével és kíséretével megérkezett Budapestre 1924-ben. Az akkori magyar sajtó már erről, az érkezés perceiről hírt adott, s onnantól gyakorlatilag minden lépését követte, egészen a hercegnek a felhalmozódott adósságai miatt Bulgáriába meneküléséig.

Hogyan töltötte a hétköznapjait Abdülkadir Efendi Budapesten? Botrányosan. Állandóan reflektorfényben volt. Ha nem ő, a feleségei, ha nem a feleségei, az alkalmazottja. Hol ő tett feljelentést a rendőrségen, hol őt jelentették fel a rendőrségen. Egyszer ő volt a felperes a bíróságon, másszor ő volt az alperes. Nyughatatlan, életigenlő természete nem egy szimpatizánst, csodálót szerzett számára. Életvitelében keveredett a keleti kényelem és a nyugati nagyvárosiasság, a kettő együtt egy extravagáns embert adott ki.

Tarik Demirkan alaposan utánajárt a századfordulós Budapest éjszakai éltének és emlékezetes figuráinak. Talán már kevesen tudják, hogy a mai Kopaszi-gát területén húzták fel a korabeli időkben a Kis Konstantinápoly néven ismert, a kelet pompájával csábító, annak portékáit kínáló szórakoztatóipari létesítményt, modern vigalmi negyedet. A Millennium évében, 1896-ban megalakult, rövid ideig létezett létesítménytől röpke idő alatt elmaradoztak a látogatók: a vizes területen elszaporodó szúnyogok mindenkit távol tartottak a környéktől. A csőd súlyosan érintette a vállalkozót, a Pesti Broadway megálmodóját, Somossy Károlyt, aki nem állt fel ebből a bukásból: elszegényedett, rossz körülmények között halt meg.

A herceg életének egy Kabos Gyula- vagy Jávor Pá- filmbe, illetve Heltai Jenő-regénybe illő epizódja, hogy viszonyt kezdett egy tizenhét éves magyar táncosnővel, és erről Az Újság című lap részletesen beszámolt 1924. június negyedikei számában. Abdülkadir rágalmazás vádjával indított pert a cikket megíró újságíró ellen. A történet nem várt fordulata, egyben vége az lett, hogy az újságírót elítélő bírósági határozatot felülírta az a figyelmen kívül nem hagyható körülmény, hogy a bírósági határozat megszületésekor a táncosnő és a herceg gyermeke a második hónapját töltötte be.

Tarik Demirkan az összes, a herceggel összefüggésbe hozható hazai sajtóterméket átnézte, s azokból kiválogatta a legjobb történeteket. Ezekből tudjuk, hogy a herceg drámáktól és humoros eseményektől nem mentes élete kis túlzással a nyilvánosság előtt zajlott. Egyik-másik felesége függetlenedni akart tőle, önálló vállalkozásba fogott, például szépségszalont nyitott vagy Vágyak és szenvedések Kelet fátyola alatt címen írt könyvet.

A kötet komoly erénye, hogy Tarik Demirkan nem untatja az olvasót felesleges, száraz adatokkal, részletekig menő történelmi tények taglalásával. Újságíróstílusban megírt könyvében egy, a háború után magához térni igyekvő közép-európai főváros és egy itt új életet kezdő török család filmszerűen pergő élete bontakozik ki emlékezetesen. A múltban vájkáló szerzők közül hasonló élvezettel utoljára Kordos Szabolcs Egy város titkai című könyvét olvastam, ahol a szerző szintén kerül minden unalmas részletet, és a legjobb stílusban, könnyedén látja el ismeretanyaggal a kíváncsi olvasót.

A könyv elbírt volna több fotót, a szerző jobban kibonthatta volna a húszas évek Budapestjét, hogy jobban lássuk, milyen térben mozgott a török hercegi család, egy rövid, általános bemutatás érdekes lett volna az itt élő közel kétezer török tevékenységéről, életviteléről, egyáltalán arról, hogyan fogadta Atatürk Törökországa, hogy Magyarország befogadta a herceget, nem származott-e ebből feszültség a két ország között, és ha nem, annak mi volt a magyarázata. (A két ország a herceg érkezésének évében, 1924-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot egymással.)

Az idei évre esik Mohács ötszázadik évfordulója, a magyar történelem egyik, ha nem a legnagyobb, az ország életének kedvezőtlen alakulását évszázadokra eldöntő mélypontja. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a Rákóczi-szabadságharc után Törökország fogadta be a fejedelmet és kíséretét, és hogy otthont adott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Kossuth Lajosnak és Bem Józsefnek. A kölcsön visszajárt: a huszadik század első negyedében Magyarország tárt karokkal várta Abdülkadir Efendit, aki nem egy szórakoztató pillanatot szerzett a hazai sajtó képviselőinek és az olvasóknak. Török–magyar, két jóbarát.

Tarik Demirkan mellett külön köszönet illeti a fordítót, a számtalan nagyszerű török regényt magyarra átültető Pál Laurát az elvégzett munkáért.

Forrás: ot.hu

Ilyen sem volt még: 22 éves lány lett egy férfi futballcsapat edzője

Kép forrása: facebook

Szokatlan helyzet alakult ki a török hatodosztályú Turgutluspor labdarúgócsapatánál, amely Zeynep Mestant nevezte ki vezetőedzőnek. A különlegesség nem az, hogy férficsapat élére egy nő került, hanem az, hogy az új tréner mindössze 22 éves.

A török amatőr ligában szereplő Turgutluspor a közleményében azt írta:

Klubunk átszervezésével és az új szezonra kitűzött céljainkkal összhangban megállapodtunk Zeynep Mestannal a vezetőedzői posztot illetően.

Hozzátették: remélik, hogy a klubban elindított szervezeti átalakítással elkezdődő új korszak kedvező hatással lesz a csapatra és a szurkolókra egyaránt. A mindössze 22 éves szakember a klub első női vezetőedzője, szerződésének időtartamát egyik fél sem hozta nyilvánosságra.

Egy dolog biztos, Mestan ismeri a futball világát, hiszen az elmúlt években amatőr klubokban futballozott – erről képeket is megosztott az Instagram-oldalán, amelynek népszerűsége lassan növekedni is kezdett.

Forrás: 24.hu

Hatalmas római mozaikot tártak fel Fekete-tenger partján

Fotó: Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium / mult-kor.hu

Egy 105 négyzetméteres római mozaikot és egy Erosz-szoborfejet tártak fel a törökországi Pompeiopolis romjainál. A leletegyüttes kiemelkedő jelentőségű, mivel ritka bizonyítékot szolgáltat arra a folyamatra, amelynek során a pogány középületek a korai kereszténység szakrális tereivé alakultak.

A Kastamonu tartományban, a mai Taşköprü közelében folyó ásatások idei szezonjában a régészek egy eredetileg a második században emelt bazilikát tártak fel. Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter bejelentése szerint az épület főhajójában egy geometriai mintákkal díszített, a negyedik századra datálható római mozaik padlót találtak.

A jelenleg 105 négyzetméteres, de eredetileg jóval nagyobb kiterjedésű felület a város történetének egy újabb korszakát jelzi. Az építészeti bizonyítékok alapján a Kr. u. 150 körül épült civil bazilikát az ötödik század környékén keresztény templommá építették át, a település pedig püspöki székhellyé vált.

A bazilika funkcióváltását és az átmenet sajátos jellegét támasztja alá az idei feltárások másik jelentős lelete, egy szerelemistent ábrázoló Erosz-szoborfej. A Kr. u. második századból származó faragványt a pasztoforiumban, azaz a keresztény templomok oltár melletti mellékkápolnájában találták meg. A szakértők szerint a lelet rávilágít az ókori vallásváltás valóságára, ugyanis a korábbi kultuszok emlékeit nem minden esetben pusztították el az új hit térnyerésekor, hanem gyakran csak elraktározták azokat.

Forrás: mult-kor.hu

Kovács Gábor: Valahol a Föld nevű bolygón

„A valóság nem áll meg ott, ahol a szemünk.” Tomas Tranströmer

Egy költő talán nem akkor szólal meg, amikor leírja az első szót, hanem amikor először meghall valamit, ami csendesebb a csöndnél, mégis megmarad. Amikor írni kezdek, nem történik más, mint hogy figyelek: a régi képekre, a gyerekkori fordulópontokra, a város szűk utcáira, a fény és árnyék lassú mozgására, a hit kérdéseire, amelyek néha választ adnak, néha csak újabbat nyitnak meg. Figyelek a hangokra, amelyek bennem maradtak, és azokra is, amelyeket rég elengedtem, mégis visszatérnek.
Azt hiszem, mindig is úgy láttam a világot, mintha a dolgok mögött lenne valami más is: egy rejtett, alig észrevehető réteg, vagy csak egy töredék, amely várja, hogy észrevegyék. Ez a kötet ennek a figyelemnek a nyoma. Nem több ennél. És talán nem is kevesebb. Ezért
nem akarok többet tenni, mint megmutatni azt, amit én látok – aztán hagyni, hogy az olvasó saját képet rajzoljon belőlük.
Kovács Gábor

Amennyire fel tudom idézni magamban a Kovács Gáborral közös, fél évszázaddal ezelőtti rabszolga évünk egy bizonyos őszi napját, a délutáni órákat leendő szőlőtőkéknek való gödrök ásásával kellett töltenünk. Az ifjú rabszolgákat párosával rendelték ki e talajmunkákhoz. Minthogy a magát munkafelügyelőnek kiadó hajcsár épp nem volt a láthatáron, tessék-lássék dolgoztunk, két gödörmélyítés között beszélgettünk, nevetgéltünk, én a tüdőmet is rongáltam. Egy ilyen pihenő közben észrevettük, hogy az alföldi égen egészen különleges felhőjáték látható: barokk templomok falfestményein fedezhetők fel effélék: az isteni gondviselést vagy haragot fejezik ki igen harsányan hatásosan. Amikor megláttuk a fantasztikus színű és formájú felhőképződményeket, Gábor csendesen megjegyezte: „a delírium kapui”. Értettem a célzást, és megint nevettünk. Én a telibe talált hasonlaton és azon, hogy ilyen váratlan ötletei csak egy költőnek lehetnek. Nekem pusztán önmagát jelentette a látvány, egy szép felhőjáték volt az egész, szinte varázslatos jelenség, amilyet Budapest egén sose láthattam. Ma már többet vélek érteni társam megjegyzéséből. Érettebb ésszel úgy gondolom, Gábor akkor régen egyszerre utalt rejtjelesen egy zenemű címére, melyet előző, még szabad(abb) életünkben mindketten hallgattunk, valamint egy ennél sokkal fontosabb dologra: arra, hogy a felhőjátékban vagy a delírium kapuiban megnyilatkozó, a fejünk fölé boltozódó mérhetetlen
szabadságból egy villanásnyi vagy egy pillantásnyi még a kényszermunkásoknak is kijut, amikor felnéznek az égre, s ha képesek elgyönyörködni abban, amit látniuk adatik.
Máté J. György

Litera- Túra
Művészeti Kiadó

16,474FansLike
639FollowersFollow