Egy török herceg bevette Budapestet – Tarik Demirkan Ne szégyellje, Fenség! című könyvéről

Mit keresett a kegyetlen II. Abdülhamid szultán fia Budapesten? Hol volt a Kis Konstantinápoly a fővároson belül? Miért tett feljelentést egy magyar újságíró ellen Abdülkadir Efendi? Tarik Demirkan „Ne szégyellje, Fenség!” – Abdülkadir Edendi száműzött török herceg kalandos élete Budapesten című könyvében minden kérdésre választ kaphatunk.

Az évtizedek óta Magyarországon élő Tarik Demirkan újságíró, Törökország-szakértő, a Türkinfo oldal főszerkesztője, nem mellesleg A Pál utcai fiúk török fordítója legújabb, eredetileg törökül megjelent, magyar nyelvre hamar lefordított könyvében II. Abdülhamid szultán fia, Abdülkadir Efendi változatos eseményekben, többek között rendőrségi feljelentésekben gazdag életének magyarországi időszakát tárgyalja. Ha ez még nem volna elég, betekintést kapunk az itt élő török család és a nem kevés izgalomban bővelkedő Budapest éjszakai életébe is.

Az I. világháborút elvesztő Törökországban a Mustafa Kemal Atatürk vezetésével kibontakozó új, politikai-gazdasági átrendeződést hozó rend első intézkedései közt találjuk a kalifátus felszámolását és az előző rendszerhez tartozók jogainak korlátozását, a velük szemben kötelezően elrendelt száműzetést. A Törökországban a mai napig köztiszteletnek örvendő, a háború után az ország modernizálása terén bámulatos reformokat véghezvitt Atatürk egy-egy intézkedése mai szemmel nézve vitatható, például súlyos és kíméletlen döntés volt, hogy az emigrációra kényszerített dinasztia tagjai többé nem térhettek vissza Törökországba.

„Cigánnyal, borral, nővel érkezem” – írja Ady Endre Budapest éjszakája szól című versében. Abdülkadir Efendi nem kisebb feltűnést keltett, amikor három feleségével és kíséretével megérkezett Budapestre 1924-ben. Az akkori magyar sajtó már erről, az érkezés perceiről hírt adott, s onnantól gyakorlatilag minden lépését követte, egészen a hercegnek a felhalmozódott adósságai miatt Bulgáriába meneküléséig.

Hogyan töltötte a hétköznapjait Abdülkadir Efendi Budapesten? Botrányosan. Állandóan reflektorfényben volt. Ha nem ő, a feleségei, ha nem a feleségei, az alkalmazottja. Hol ő tett feljelentést a rendőrségen, hol őt jelentették fel a rendőrségen. Egyszer ő volt a felperes a bíróságon, másszor ő volt az alperes. Nyughatatlan, életigenlő természete nem egy szimpatizánst, csodálót szerzett számára. Életvitelében keveredett a keleti kényelem és a nyugati nagyvárosiasság, a kettő együtt egy extravagáns embert adott ki.

Folytatás

Forrás: ot.hu