![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Kényelmetlen szövetséges: Törökország új helye az európai rendben
Az Európai Unió az ukrajnai háború nyomán kénytelen újragondolni viszonyát Törökországgal, amely az elmúlt években inkább problémaként, semmint partnerként jelent meg Brüsszel szemében. Ukrajna háború utáni stabilizációja, a Fekete-tenger biztonsága és az eurázsiai összeköttetések Ankara nélkül nem kezelhetők. A közeledés nem értékalapú fordulat, hanem geopolitikai és belpolitikai kényszer, amelyben a gazdasági érdekek, a biztonságpolitika és a migráció kezelése egyszerre játszik szerepet. Az EU nem a tagság felé mozdul el, hanem egy új, funkcionális partnerségi modell irányába, amely elkülöníti az együttműködést a csatlakozási perspektívától. Ez a megközelítés precedenst teremthet más tagjelölt és társult országok számára is. A kényszerű realista irányváltás így nemcsak az EU–Törökország viszonyt, hanem az uniós bővítéspolitika jövőjét is alapvetően átformálhatja.
Törökország, a nélkülözhetetlen partner
Az Európai Unió és Törökország kapcsolata az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan romló pályán mozgott. A 2000-es évek elejének óvatos optimizmusa, amikor Ankara még hiteles tagjelöltként jelent meg, fokozatosan átadta helyét a kölcsönös bizalmatlanságnak, majd a kapcsolatrendszer intézményesített szinten fagypontra jutott. A brüsszeli ideológiai kifogások, vagyis a jogállamiság viták mind hozzájárultak ahhoz, hogy az EU Törökországot egyre inkább problémaként, semmint stratégiai partnerként kezelje, holott a kritikák egyértelműen nem a török-EU kapcsolatokat, hanem a török belpolitikát illették, olyan területeken merültek fel, mint az elnöki rendszer kiépítése, vagy a török önkormányzati működés. Az orosz-ukrán háború azonban most szemmel láthatóan alapvetően felülírja ezt a brüsszeli szempontból kényelmes, ámde a geopolitikai realitásokat figyelembe véve egyre kevésbé tartható hozzáállást.
Ankara geopolitikai pozíciója egyedülálló. A Boszporusz és a Dardanellák feletti ellenőrzés nem pusztán földrajzi adottság, hanem stratégiai erőforrás, amely közvetlen befolyást biztosít a fekete-tengeri biztonság felett. A NATO második legnagyobb haderejével rendelkező országként Törökország katonai szempontból is nehézsúlyú szereplő, miközben külpolitikáját tudatosan többirányúra építi, például nem szakította meg kapcsolatait Oroszországgal. Az Európai Unió számára mindez azt jelenti, hogy Törökország megkerülhetetlenné vált. Nem azért, mert Brüsszel hirtelen feladta volna a demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos szokásos aggályait, hanem azért, mert a geopolitikai realitások kezdik felülírni a korábbi kényelmes normatív távolságtartást. Marta Kos bővítési biztos törökországi látogatása ebben az értelemben nem egy új korszak ünnepélyes megnyitása, hanem egy szükségszerű irányváltás óvatos beismerése lehet. Mindez éles váltás azokhoz a kijelentésekhez képest, amiket az európai vezetők a múltban tettek e téren.
Forrás: www.ludovika.hu
Ürülékkel gyógyítottak az ókori orvosok – így használták
Az ókori orvoslásról sokaknak gyógynövények, borogatások és misztikus rituálék jutnak eszébe. Kevesebben gondolnának arra, hogy az orvosok egészen meghökkentő alapanyagokat is bevetettek a gyógyítás érdekében. Az emberi és állati ürülék használata ma visszataszítónak tűnhet, ám az antik világban mindez a gyógyítás elfogadott – sőt dokumentált – része volt.
Egy friss régészeti felfedezés most először nem csupán írott források, hanem kémiai bizonyítékok segítségével igazolja, hogy ezek a különös gyógymódok valóban léteztek és a mindennapi gyógyító gyakorlat részét képezték – olvasható az Arkeonews oldalán.
Pergamon az orvoslás városa volt
A mai Törökország területén fekvő Pergamon az ókori világ egyik legfontosabb gyógyító központja volt. A város szorosan kapcsolódott Aszklépiosz kultuszához. Aszklépiosz Apollón és Korónisz nimfa halandó gyermeke volt, akit Zeusz az istenek közé emelt. Így lett ő a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istene.
Bár az írott források gazdagon beszámolnak a területen alkalmazott kezelésekről, régészeti bizonyíték eddi kevés akadt, arra vonatkozóan, hogy olyan bizarr összetevőket is alkalmaztak, mint az ürülék.
Nemrégiben azonban régészek egy kis üvegcsét – úgynevezett unguentariumot – találtak, amely hagyományos illatszerek vagy kozmetikumok tárolására szolgált, ám a részletes vizsgálatok bélsár nyomait mutatták ki bennük.
Mit rejtett valójában az üvegcse?
A Kr. u. 2. században használt edényből származó mintát a kutatók aprólékos előkészítés után modern kémiai módszerekkel elemezték. Az eredmények egyértelműek voltak. Olyan molekulák kerültek elő, amelyek kifejezetten az emberi széklet jelenlétére utalnak. Ezek az úgynevezett biomarkerek az emésztés során keletkeznek. Ez volt az első alkalom, hogy egy római kori orvosi edényből közvetlenül sikerült emberi ürüléket azonosítani.
Forrás: divany.hu
Új török sorozat érkezik az egyik országos csatorna főműsoridejébe
A Fekete szív – A Sansalan család titka (Siyah Kalp/Valley of Hearts) című török drámasorozat 2024 szeptemberében mutatkozott be Törökországban. Összesen 1 évad készült belőle. A hazai premier február 11-én, szerdán lesz a Dunán. A széria minden hétköznap 18:55-kor, vagyis főműsoridőben lesz látható a csatornán. A produkció írója Yildiz Tunç, akinek a nevéhez olyan török szériák kötődnek, mint a Remények földje és a Megtört szívek.
A történet középpontjában Sumru áll, aki fiatalon elhagyta ikreit, majd később a befolyásos Sansalan család feje, Samet felesége lesz. Amikor az árván maradt ikerpár, Nuh és Melek rájön valódi származásukra, Kappadókiába utaznak, és jelenlétük alapjaiban rengeti meg a család évszázados rendjét. Nuh hamar érzelmeket táplál a titokzatos Sevilay iránt, míg Melek Samet első házasságából született fiához, Cihanhoz kerül közel. A tiltott szerelmek, az erkölcsi dilemmák és a múlt bűnei egyre veszélyesebb konfliktusokat szülnek a Sansalanok zárt világában.
A főbb szerepekben többek között Ece Uslu (Az én csodálatos életem, A végső akarat), Burak Sergen (Elárulva, Végtelen szerelem), Aras Aydin (Megtévesztve, Kilenc idegen), Hafsanur Sancaktutan (Szerelembe hálózva), Leyla Tanlar (Megtört szívek) és Burak Tozkoparan (Megtört szívek) láthatók.
A széria a Leylát váltja a csatornán, amely február 10-én fejeződik be.
Forrás: sorozatwiki.hu
A török fogságba esett magyar főúr alacsonynak találta börtöne belmagasságát
Az oszmánok kezére kerülni sokszor egyet jelentett a halállal, de ha úgy szolgálta a törökök érdeke, akár a helyzethez képest kellemesen is telhettek a börtönévek.
„Hosszas ebéd a török szultáné, / Hátra van még a fekete kávé; / Török Bálint tétova tekintget: / »Körülfogott a jancsár bennünket!«” – hangzanak a sorok Arany János Török Bálint című balladájában. Az Egri csillagokból is ismert hős a valóságban nem volt éppen gáncstalan vitéz, de ahogy az idézett részlet, valamint a regény is tanúsítja, valóban török fogságba esett 1541-ben, nem sokkal azelőtt, hogy a janicsárok bevonultak volna Budára. Más magyar főurakkal egyetemben a szultán sátrában látták őket vendégül, de „hátra volt még a fekete leves”. Abban sem tévednek az említett művek, hogy Török Bálint fogságban halt meg, a hírhedt Héttoronyban.
Visszatérve a „fekete levesre”, illetve az ezzel kapcsolatos mondásra, többféle eredettörténetet is társítanak hozzá. Az Arany János által is használt értelemben a fekete kávét jelentette, amelyet a törökök ebéd után fogyasztottak. Az egyik legenda szerint úgy marasztalták a magyar urakat, Török Bálintot is, hogy „hátra van még a fekete leves”, jelezvén, hogy fogják el őket a kávé után. Egy ehhez hasonló történet szerint így kezdődött Thököly Imre rabsága is, akit a nagyváradi török pasa tartott vissza ugyanezen szavakkal.
Egy teljesen más elképzelés szerint nem is a kávét jelenti a fekete leves, hanem egy mártást vagy szószt, amely a főtt vértől, esetleg borba áztatott pirított kenyértől vagy főtt szilvától kapta jellegzetes színét. Húsokhoz fogyasztották, és amint a hús eltűnt a tányérról, elhangzott, hogy a levét is igyák meg – innen ered a mondás, legalábbis Csefkó Gyula nyelvész szerint, és a tudomány jelenleg is erre a verzióra teszi le a voksát.
Variációk török fogságra
Mi azonban még időznénk egy kicsit a törökkel. Természetesen egyetlen magyar katonának, főúrnak sem tartozott a legfőbb vágyai közé oszmán fogságba esni. Egyszerű katonaként persze nem sok jóra számíthatott az ember, főúrként vagy hadvezérként azonban többféleképpen is végződhetett ez az egyébként szerencsétlen esemény. Kezdjük néhány ismertebb esettel.
A várháborúk korában hírhedt vitéznek számított Losonczy István, akit a török kifejezetten szeretett volna kézre keríteni vagy inkább kopjavégre tűzni. Az 1552-ben Temesvár védelmét irányító Losonczy felmentősereg híján, katonái nyomására tárgyalni kényszerült az ostromlókkal, akik szabad elvonulást ígértek a vár feladása ellenében. Az oszmánok azonban megszegve az alkut, a kivonuló védőkre rontottak. Losonczy fejét egyenesen Konstantinápolyba küldték.
Hasonló történet Kerecsényi Lászlóé, aki Gyula 1566-os ostroma után járt szerencsétlenül. Még fizetett is emberei és saját életéért, de a janicsárok elkezdtek nőket és gyermekeket rabolni a kivonulás közepette, majd elkezdték mészárolni a védtelenek segítségére siető férfiakat, katonákat. Kerecsényi a pasa sátrához ment panaszt tenni, de elfogták, és Nándorfehérváron lefejezték.
Forrás: kronika.hu
Háromszáz archaikus levél, amely új megvilágításba helyezi az Alföld török kori múltját
„Török levelek Mezőtúrról, avagy az alföldi mezővárosok mindennapjai a hódoltság idején” címmel a napokban Öner Erika tartott érdekfeszítő előadást a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárban. A mezőtúri török világ érdekességeire fókuszált az előadó.
A Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének tanársegéde az intézet Levéltári esték rendezvénysorozatot gazdagította a mezővárosi török világot bemutató prezentációjával. Öner Erika a 16–17. századba, a török hódoltság idejébe kalauzolta el az érdeklődőket. A tanársegéd a vetítéssel illusztrált előadásában a török kori hétköznapokat mutatta be a fennmaradt levéltári forrásokat segítségül hívva: szó volt a korabeli közbiztonságról, vallási ügyekről, adóztatásról, továbbá határ- és jogvitákról egyaránt. A török világ különlegességei napjainkban.
Mint megtudtuk, ebben az időben Mezőtúr különleges helyzetben volt, hiszen az Oszmán Birodalom közigazgatásába illeszkedve a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A város egyszerre állt oszmán fennhatóság alatt és őrizte meg korábbi mezővárosi hagyományait, ami kettős közigazgatási helyzetet eredményezett.
A korszakról fennmaradt oszmán–török nyelvű levéltári források különösen értékesek, mert részletesen bemutatják, hogyan működött a közigazgatás a gyakorlatban, nemcsak elméletben. Ezek az iratok nemcsak az adóztatásról és a földbérletekről szólnak, hanem a mindennapi élet kérdéseiről is. A források révén láthatjuk, hogy az oszmán hatóságok a szolnoki szandzsák központjából szigorúan ellenőrizték a várost, ugyanakkor sok mindent a helyi közösségre bíztak.
Forrás: www.szoljon.hu
Senki sem gondolta volna: elúszott a török BYD-gyár, végképp Szeged lett a kínai óriás központja
A török BYD-gyár bukása után Szeged a kínai óriás európai központja.
Fordulat látszik körvonalazódni a kínai BYD Auto európai terjeszkedésében: a törökországi Manisa mellé tervezett autógyár nagy valószínűséggel nem valósul meg. A helyi sajtó és több iparági forrás szerint a beruházás gyakorlatilag meghiúsult, annak ellenére, hogy korábban évi 150 ezer autós kapacitással és egymilliárd eurós befektetéssel számoltak. A területen eddig még az építkezés sem indult el.
BYD-fordulat Európában: miért Szeged lett a nyertes?
A projekt elmaradását török szakmai körök is megerősítették. Ali Suat Ertosun civil vezető szerint a beruházás soha nem fog megvalósulni, míg Mehmet Fatih Kacir ipari miniszter már szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a kínai vállalat végleg visszalépne. Bár a török kormány hivatalosan még nem tett le a gyárról, a jelek arra utalnak, hogy a BYD már nem tekinti stratégiai fontosságúnak a helyszínt.
A fejleményekről a VG.hu is részletesen beszámolt, kiemelve: a török beruházás bukása jelentősen felértékeli a magyarországi projekt szerepét. Ennek következtében jó eséllyel a szegedi üzem válhat a vállalat egyetlen európai gyártóbázisává a következő években, ami kulcsszerepet adhat a városnak a kontinens ellátásában.
A mostani helyzet különösen érdekes annak fényében, hogy tavaly a Reuters még azt írta: a török gyár lesz a BYD fő európai központja, míg Szegeden lassabban indulhat a termelés. Ezt akkor a vállalat és a magyar kormány képviselői is cáfolták. A magyar fél hangsúlyozta, hogy itthon már előrehaladott állapotban volt az építkezés, miközben Törökországban alig történt előrelépés. A BYD időközben azt is bejelentette, hogy európai központját Magyarországon hozza létre.
A szegedi üzemben jelenleg gyártáspróba zajlik, vagyis a gépek és berendezések tesztelése folyik. A próbagyártást ezt követően indíthatják el, majd a sorozatgyártás várhatóan 2026 második negyedévében kezdődhet meg. Botka László korábban arról beszélt, hogy már több mint 900 munkavállaló dolgozik a létesítményben.
Forrás: www.delmagyar.hu
A törökök szupersztárja az NBA legjobbjának helyébe lépett
A hétvégén rendezik meg az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) All Star gáláját, ahol az új formátum szerint az Egyesült Államok válogatottja csap majd össze a nemzetközi sztárokból összeállított csapattal. A mérkőzésnek lesz egy nagy hiányzója, mivel az NBA tavalyi szezonjának legjobb játékosa Shai Gilgeous-Alexander sérülése miatt nem léphet pályára. A bajnok Oklahoma City Thunder irányítóját a Houston Rockets török centere, a nyári Európa-bajnokságon lehengerlő teljesítményt nyújtó Alperen Sengün helyettesíti majd.
A tavalyi szezonban legjobb játékosa (MVP) Shai Gilgeous-Alexander február 3-án, az Orlando Magic elleni győzelem során szenvedett hasizomsérülést. A kanadai irányító azóta nem lépett pályára NBA-ben, s így kihagyja az All-Star mérkőzést is. A liga első embere Adam Silver az OKC sztárja helyett a Houston Rockets magasemberét Alperen Sengünt jelölte ki, hogy helyettesítse SGA-t a nemzetközi csapatban.
Sengün az NBA legjobbjai közé került
Alperen Sengün, aki idén 20,8 pontot, 9,4 lepattanót és 6,3 gólpasszt átlagol, második egymást követő All-Star szereplésére készül. A február 15-i gálameccset az Intuit Dome-ban, Inglewoodban (Kalifornia) rendezik majd, új formátumban: az Egyesült Államok sztárjai csapnak össze a nemzetközi sztárokkal. A 23 éves török Şengün a világválogatottban olyan nagy nevekkel léphet együtt pályára többek között, mint a Görög Szörnyként ismert Giannis Antetokounmpo, a világ legjobb játékosának tartott szerb Nikola Jokics, a szlovén csodagyerek Luka Donic, vagy a francia torony Victor Wembanyama. A Houston (32–19) jelenleg holtversenyben áll a Los Angeles Lakersszel a Nyugati Konferencia negyedik helyén.
Forrás: magyarnemzet.hu