![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erôdítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ô birtokába került a város és a XV. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el.
Gyakorlati török nyelvtan – II. A nevek ragozása (declinacio)
II. A NEVEK RAGOZÁSA (DECLİNACİO)
7. A főnév (nomen substantivum) A legtöbb egyszerű név egy- és két szótagú. Az utóbbiak közt számos képzett, de ma már csak a nyelvtudomány által megkülönböztethető képzős szavak találhatók, pl. sancak, bayrak, kuşak, karga, stb.
Janicsárok „végnapjai”
Janicsárok „végnapjai”
A XVII. századi történeti leírásokban több értetlenséggel vegyes csodálkozással említik a keresztény szemtanúk a csaták során szerzett tapasztalataikat az 1600-as évek második felében.
Gyakorlati török nyelvtan – I. Általános tudnivalók a török nyelvről
I. ÁLTALÁNOS TUDNİVALÓK A TÖRÖK NYELVRŐL 1. Bevezetés
Ez a török nyelvkönyv, elsősorban magyar anyanyelvű tanulók számára, a Török Köztársaságban napjainkban beszélt nyelv alapfokú elsajátítását kívánja elősegíteni.
JOGSZERŰ VOLT KOSZOVÓ FÜGGETLENSÉGE
Belgrád még 2008. végén kérvényezte az ENSZ-nél, hogy forduljon a hágai bírósághoz Koszovó függetlenségének ügyében.
A békekonferencia és az arab világ
Az első világháború előtt az arabok lakta területek többsége tényleges vagy névleges oszmán uralom alatt állt. Az Oszmán Birodalom szerves részét képezte a mai Szíria, Libanon, Izrael, Jordánia és Irak csakúgy, mint az Arab-félsziget ma Szaúd-Arábiához tartozó széles vörös-tengeri parti sávja csaknem Ádenig.
Magyarországi gályarabok, 1674
Az 1870-es évek kemény megpróbáltatásokat hoztak Magyarországra. Óriási, megfizethetetlen adók, korlátlan politikai elnyomás és a császári katonaság bevetésével végrehajtott kegyetlen vallásüldözés jellemzi. 1681-re azonban kiderült: az országot nem lehet az l670-től alkalmazott módszerekkel kormányozni.
NAPLÓ BUDA AVAGY OFFEN ERŐS VÁROSÁNAK HÍRES OSTROMÁRÓL ÉS BEVÉTELÉRŐL
Mielőtt a törökök betörtek Magyarországra, Buda, avagy Offen városa volt Magyarország fővárosa és királyainak székhelye. A régiek Curtának nevezték, a németek pedig Offennek, mivel a környéken valamikor mészégető kemencék voltak.
AZ 1555-ÖS TOJGUN BUDAI PASA ÁLTAL VEZETETT HADJÁRAT MAGYARORSZÁGON
A hadjárat célja a törökök politikai és katonai alapelvéhez híven, a már meghódított magyar területek biztonságának újabb várak és területek megszerzése révén való biztosítása a határok további kiterjesztése volt. Tojgun pasa eltérve az 1552-es hadjárat irányától a délnyugati határvonal oly fontos bázisának, mint Kapos, Babócsa és mindenekelőtt Sziget várának elfoglalását kísérelte meg.
A nacionalizmus kifejeződése az 1909. évi oszmán parlamentben
Emre Sencer jelen tanulmányában az 1909-es év parlamenti vitáin keresztül ábrázolja a balkáni nacionalizmus formáit a retorikában, emellett azonban e nacionalizmus kifejlődésének okairól és megjelenési formáiról is számot ad.