![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Janicsárok „végnapjai”
A XVII. századi történeti leírásokban több értetlenséggel vegyes csodálkozással említik a keresztény szemtanúk a csaták során szerzett tapasztalataikat az 1600-as évek második felében.
A hajdan félelmetes tűzerővel rendelkező, rettegett janicsárság ismétlődő kudarcait az eredménytelen, az ellenfélnek csekély veszteségeket okozó sortüzeket amelynek következményeként a szövetséges lovasság, főleg a magyar huszárság több csatában megbomlasztja a tűzsorozatok ismétlésének esélyét vesztett janicsár sorfalakat.
Az alábbi törvényi idézetek (1606-ból !) bizonyítékul szolgálhatnak az oszmán haderőben tapasztalható kezdődő, lassú „erózióra” mely azután elkerülhetetlenül vezetett a vesztett ütközetekhez. (Képforrás: Janicsár katona a jellegzetes janicsár kováspuskával (tüfenk), B.G.H.E. 2005.) Részletek: Fodor Pál fordításában készült Török-Magyar hadtörténelmi emlékek, A janicsárok törvényei c. kiadványból, 1989 MTA 107-108.o. „A bölükbasik egyike a talimhánedzsi basi. Feladata az, hogy [irányítsa) a gyakorlóházakat. Ezek után minden költséget megtérítenek, most mégis kihasználatlanul állnak. Méltatlan helyzet, hogyagyakorlóházak költségeit megkapják, a szolgálatot meg nem végzik el bennük. Aki e házakat létrehozta, főleg arra szánta őket, hogya nyíllövés tudományát elsajátítsák bennük. Mivel ma a gyakorló házak nem működnek, a janicsároknál sincs már igény rájuk. Aki mégis a szívén viseli [a gyakorlatozást], az elmegy a vásárcsarnokba, de nincs akcséja arra, hogy pénzért lőjön. Testületünkben ezért szűnt meg a nyíllövésre való hajlandóság. Egyszóval, rendeljék el, hogy a gyakorlóházak működjenek. Az odabasikat figyelmeztessék, hogy a nyíllövéshez kedvet érző bajtársakat küldjék el gyakorolni. Az Ok mejdánin, a gyakorló házak közelében, van egy puskalövésre kijelölt hely; az oda való céltáblákat szintén a talimhánedzsik őrzik. Szerdai és csütörtöki napon [ott] tanítják lőni a janicsárokat. Az avdzsi basi. oktatja őket. Három-négy hónapon ként egyszer szelimi turbánban eljön a szekbán basi, a kethüda bég, a bas csausz és az orta csausz. Van ott egy deszkaemelvény, arra állnak. Az aga is megérkezik. Elrendelik, hogya jajabasik[hoz tartozó janicsárok] az elsőtől a százegyedik [dzsemáatig] sorjában lőjenek. Utána az avdzsik lőnek, majd rangsor szerint a többiek. Három-négy sortűz leadása után az első [aga] bölük következik, majd sorban ahatvenegyedik bölükig a többiek lőnek. Akik a célt eltalálják, egyegy ezüstserleget, vagy egy-egy aranyat kapnak. Azoknak, akik nem tudnak [lőni], az avdzsi basi helyben megmutatja, hogyan kell. Ez a törvény. A lövészet költségeit a bejtülmálból szokták fedezni. A janicsároknak puskaport és kanócot is szoktak adni, hogy gyakoroljanak és tanuljanak egymástól. Jó ideje már mindez feledésbe merült; se puskaport, se kanócot nem adnak. Ha adnak is, a tisztjeink a kanócot gyertyabéllé alakítják át és a házaikban elégetik. A magasztos Allah mielőbb adjon méltányosságot a tisztjeinknek!”….”A kátib szintén legyen becsületes. Mikor szükségessé válik az őrhelyek beosztása, minden kapuhoz egy-két embert irányítsanak, ne pedig tíz-tizenkettőt, mint ahogy ma csinálják. Ha a kincstár puskát oszt a janicsároknak, a javát adják nekik. Jó puskákat készíttessenek, hogyaharcmezőn használhatók legyenek.”
2010-07-25