Törökországi helyek, melyek meghosszabbítják a várható élettartamot

Miután egy török professzor és csapata minden eddiginél szélesebb körben kutatta a témát, hogy mennyi a várható élettartam Törökország egyes területein, a Hürriyet török napilap újságírói felkerekedtek és maguk is felkeresték a csodatévő helyeket. Beszéltek a helyiekkel életmódjukról, hogy megtudják a hosszú élet titkát.

Ismail Tufan, az Akdeniz Egyetem gerontológiai (az öregkor tanulmányozásával foglalkozó tudomány) tanszékének vezetője és csapata megpróbálta elkészíteni Törökország öregedési térképét. A projekt negyedik fázisának neve GEROATLAS. Tufan és csapata beutazták Törökországot és több ezer embert megkérdeztek az öregedésről, hogy adatot gyűjtsenek. A kutatás célja, hogy nyomon kövessék, hogyan öregszenek az emberek Törökországban.

Bár a várható élettartam nő, vajon egészségesek és fittek tudunk-e maradni idősebb korban is?

Trabzon-Maçka

HA NEM MA, AKKOR MAJD HOLNAP. NEM KELL AGGÓDNI!

Maçka város lakója Nadide Karaosman azt vallja: “akinek a lába a termőfölddel sokat érintkezik, az fiatal marad.”

 Óriás lucfenyőkkel körülölelt völgyek középpontjában, a Sumela monostor és a Fırtına-patak  ölelésében fekszik az örökzöld Maçka városa. Jelenleg éppen a mogyoróaratás ideje zajlik a környéken. A reggeli után, ami vajból, tejszínből, frissen szedett paradicsomból, és uborkából áll, mindenki a mezőre indul, ahol estig gyűjtik a mogyorót. A helyiek úgy hiszik, az egészség annak köszönhető, hogy a természetben, a földeken dolgoznak. Szerényen étkeznek, kevés húst és sok gyümölcsöt fogyasztanak. Asztalukról sosem hiányzik a karalábé, mángold, kukorica és zöldbab. Ezen kívül sok vizet isznak.

Asiye Çalik, 52 éves maçkai lakos azt mondja, amikor a mezőn dolgozik, két liternél több vizet is elfogyaszt. Rokona a 73 éves Remziye Çalik még éjszaka is felkel inni. A 63 éves Cemal Dönmez már a városi vizet meg sem tudja inni, a maçkai forrásvíz rendszeres fogyasztása után.

Itt nagyon kevés ember vásárol szupermarketben. Rengeteg tejet és joghurtot fogyasztanak, amit maguk állítanak elő. Nem elhanyagolható a halfogyasztásuk sem. Ezen kívül sok levest esznek, amit főleg kukoricából és karalábéból készítenek. Széles körben ismert a sült zöldbab is. Mindenképpen meg kell kóstolni, ha a városban jár az ember!

Asiye Çalik reggelijének része a mılhama is. (Vajból és kukoricalisztből főzött étel.)

Çalik úgy gondolja, azért egészséges, mert sokat gyalogol a völgyekben és hegyekben, valamint mindennap 1 órát pihen délután. Egy másik asszony, a 85 éves nagymama, Bakiye évekig dolgozott a mogyoróföldeken. Szerinte a fittség kulcsa, hogy folyton legyünk aktívak és ne stresszeljünk. Mottója: “ Ha nem ma, akkor majd holnap. Vagy egy hét múlva. Nem kell aggódni. És hálásnak kell lenni. Ha hálásak vagyunk, akkor jobban érezzük magunkat.”

Cemal Dönmez szerint: “Az Isten legnagyobb ajándéka számomra az egészség. Minden más átmeneti.”  Dönmez így folytatja: A hasonlóan gondolkodó feleség jobbá teszi az életet. Kerüli a viszályt: “mert ha nem így teszek, akkor nincs lelki békém. “

Aydın-Bozdoğan

MI TUDJUK, HOGYAN KELL MEGÁLLNI

A 85 éves Remziye Yumukoğlut gyakran meglátogatja az unokája.

A vidék, ahol él, fügefákkal és olívaültetvényekkel teli. A Madran Baba hegyekből pedig forrásvizek fakadnak.

Nazmye Karakış  Bozdoğanban lakik, ahol az idő még lassan csordogál. Szerinte: “Bármikor Izmirbe megyek, azt veszem észre milyen gyorsan telik az idő a nagyvárosban. Mi itt megállunk, amikor akarunk. Ezek a nagyvárosok sosem állnak meg?”

Az átlagéletkor Bozdoğanban 84 év. Az asszonyok, akik sok időt töltenek a házuk előtti padokon üldögélve, beszélgetve, maguk termesztik meg a zöldséget, gyümölcsöt a saját kertjükben. Nyáron feldolgozzák a termést télire, sose használnak konzervet.

Az itteni lakosok csak olívaolajat vagy vajat használnak zsiradéknak és mindenhova gyalog mennek. Van egy szokásuk, ami eltér más vidékek lakóiétól, hogy minden délben alszanak legalább egy félórát.

A bozdoğani nők azt mondják, nincs sok stressz az életükben, s ha mégis horgolással-kötéssel oldják azt. Ha valami mégis aggasztja őket, elmondják egy bizalmasuknak. Nem foglalkoznak túl sokat egy problémával, ez segíti őket áthidalni az élet nehézségeit.

İzmir- Karabulut

HAL EGYENESEN A SERPENYŐBE…

Az átlagéletkor Karaburunban 83 év.

A helyiek szerint ez azért van, mert: “aktív életet élnek egy szívós földön.” A helyi konyhára jellemző élelmiszereket termelnek; articsókát, szőlőt, citrusféléket, datolyát, olívabogyót, kopanisti fajta, sós kecskesajtot.

Az eredetileg Karaburunból származó Akyol család,  már évekkel ezelőtt a városba költözött, azóta nélkülözik a hely finomságait. Évekig próbáltak alkalmazkodni a nagyvárosi élethez, de néhány éve a család visszatelepedett Karaburunba, mert vágyódtak a természet közelsége után. A család legkisebb gyermeke Cem Akyol, aki idegenforgalmat tanult, tanulmányai befejezése után szintén visszatért Karaburunba, saját szavaival:  “újjászületni ” jött.

Édesanyja, Ayşe Akyol beszél a környék étkezési szokásairól: “A mi paradicsomaink és uborkáink fényesek, a hal, amint kihalásszák, egyből a serpenyőbe kerül. Az egyetlen, amit máshonnan kell beszerezni, azok a száraz hüvelyesek. A magunk által tenyésztett állatok húsát esszük, ők pedig helyi takarmányt fogyasztanak, nem feldolgozott terméket.

Akyol 87 éve nagyanyja szerint: “Mi nem tudjuk megbetegedni. Nagy ritkán megfázunk, de akkor is egy napi pihenés után lábra állunk.”

Artvin-Şavşat

A GYALOGLÁS VÁROSA

Fehimdar Çelik egy “nagyon fiatal” 90 éves.

A városról –  melyet a “nyugalom városának” neveztek el ebben az évben, elsőként a hegyekből fakadó víz jut az ember eszébe. A 79 éves, helyi lakos Yavuz Tokdemir feleségével a 72 éves Hürmüzzel él itt, a Kocabey tanyán. Azt mondják még orvoshoz sem kell menniük, mert az itteni vizet isszák.

Şavşatban a várható élettartam 83 év. Tokdemirék maguk termesztik az organikus vöröshagymát, paradicsomot, kukoricát, babot. Mivel tenyésztett állataik csak organikus takarmányt esznek, a tejük különösen finom. Ehhez jön még az itteni friss levegő, így a falubeliek nem betegszenek meg.

A 90 éves Fehimdar Çelik egész életében a mezőn dolgozott. Még ma is maga kaszál és megy az erdőbe tűzifát gyűjteni. Szerinte az egészséghez alapvető, hogy tejet kell inni mézzel, helyi kenyeret kell fogyasztani és reggelire tojást kell enni. Ezen kívül mindennap 10 kilométert gyalogol.

Egy másik titkot is elárul az életről: “Erősnek kell lenni fejben. Soha nem hajtottam fejet senki előtt, ha valamit helyesnek tartottam amellett kiálltam.”

Rize – Çamlıhemşin

ILYEN LEVEGŐ NINCS SEHOL MÁSHOL!

Az 52 éves Emine mindennap a teaültetvényen dolgozik.

Çamlıhemşin a Rize tartományban található, az oxigéndús levegő és a nyugalom jellemzi.

Ömer Demirok egy 63 éves helyi lakos, foglalkozása méhész. Çamlıhemşinben találkoztunk vele, ahol a várható élettartam 82 év. Elmesélte, hogy amikor Ankarába ment, még vizet sem bírt inni, nemhogy enni…

Furcsa szaga volt a víznek, még kézmosás közben is lehetett érezni.”

Mint a helyiek közül mindenki, gyerekkora óta a vajból, mézből és tejszínből álló étrendhez van szokva.

A helyiek kedvenc gyümölcse az alma. Demirok mindennap felmászik egy 25-30 méteres gyertyánfára, hogy fitt maradjon. Szerinte a jó élet titka az erőszakmentes, békés otthon. “Néhány férfi csak háztartási alkalmazottként tekint a nőkre. Én ezt nem így gondolom.

A 70 éves Mevlüt Yağcı titka az egészséges életről is hasonló. Yağcı sok évig Németországban élt, és nem tudta kivárni nyugdíjazását sem, előbb visszatért szülőfalujába “Az anyagi helyzetem jónak számított, de az itteni levegő, víz és az ételek is hiányoztak.”

Muğla – Fethiye

AZ EMBEREK, AKIK ISMERIK A NÉLKÜLÖZÉST

Serdaroğluék reggeli kávéjukat isszák.

A tengernek meghatározó szerepe van a fethiyei lakosok körében. Az úszás mellett a helyi fiatalok általában biciklivel közlekednek a nap folyamán.

Az átlagos várható élettartam 83 év, melyhez a táplálkozás nagyban hozzájárul. Például Şükrü és Adile mindketten 45 évesek, csak azt eszik, amit megtermelnek. Azt mondják, nem szeretik a szupermarketben kapható élelmiszereket.

A 73 éves falubeli Cahit Tabanoğlu egyetért velük. “Az oxigénnek köszönhetően az itteni termékek édesebbek.” Ő egész életében csak natúr termékeket evett. “Amikor nem volt elég cukor, anyám összetört szentjánoskenyeret, megforralta és pudingot készített belőle. De napjainkban már elfeledkeztek a természetes dolgokon alapuló táplálkozásról.”

Bár Mehmet 83, és Gülsüm 74 éves, azt mondják, a családi emlékek felidézése tartja őket fiatalon, úgy tartják, hosszú és boldog házasságuk titka a kölcsönös tolerancia

 Ordu – Gölköy

ELTŰNNI BOLDOGAN

Hamdi Koç az Orduból származó író, fordító szerint a gölköyiek megtalálták lelki békéjüket. Gölköy lakossága 30 000 fő és majdnem egész évben esik. Ennek ellenére a várható élettartam 82 év. Koç eredetileg Orduból származik, az Atlasz magazin csapatával látogatott Gölköybe. “Itt találni boldog emberekkel. Isztambulban mindenki morcos, de itt mosollyal fogadnak.

Az itteniek nem vesztették el a  valahova tartozás érzését. Nem hagyták el szülőhelyüket. Mindenkinek van kisebb-nagyobb saját földje.

Az Ulugöl körüli magas fák az égig érnek, zöld szint adva a víznek. Ebben az erdőben jó lenne elveszni!

Sivas – Doğanşar

GYENGE TESTTEL NEM LEHET BÍRNI

A tengerszint felett 3000 méterre fekvő Doğanşarnak 3000 lakosa van. Konyhája az itteni mezőgazdasági termékekre alapul.

A helyiek kiássák a földből terményeiket és már mehet is az asztalra.

Doğanşar leveseiről híres. Nyáron a cékla- és az ayran- (sós joghurt) leves, télen a tarhana, tırhıt, sübüra népszerű. (Tarhana: szárított csicseriborsó, paradicsom, piros paprika, hozzáadott joghurt, liszt keverékéből készült por alapú leves. Tırhıt: bulgurból, darált húsból készült leves. Sübüra: lisztből, joghurtból készült, fokhagymával ízesített leves.- a ford.)

A helyiek annak köszönhetik egészségüket, hogy jól alkalmazkodnak a zord időjáráshoz. Évente 5-6 hónapig hó fedi ezt a tájat, így egy gyenge szervezet nem bírná ki itt. Mégis 83 év a várható élettartam.

Afyon – Dinar

JÓ TÁPLÁLKOZÁS, SOK OXIGÉN

A dinari 1995-ös földrengés után a lakosok száma 20 000-re csökkent. Ma a népesedés újra növekedő tendenciát mutat.

Bár sokan elköltöztek más városokba a földrengés után, az első alkalommal, ahogy tehették, visszajöttek. Így magyarázzák: “Itt jobb a levegő, tiszta a víz, jó az élelem.”

A legtöbb ember mezőgazdálkodással foglalkozik itt. A mák, cékla, búza, árpa mind fő terménynek számítanak. De ezen kívül még rengeteg más is van.

A helyi termelők a keddi piacon adják el áruikat. A piac híres még vaj, tej, sajt és tejszín termékeiről.

A Menderes, egy itteni forrás szolgáltatja a vizet a helyieknek.

Az idősek öregek otthonba küldése nagyon szégyenteljes dolognak számít errefelé.

Kastamonu

A BŐSÉG VIDÉKE

Kastamonu Törökország északi részén található. Északról a Fekete-tenger, nyugatról a Sakarya, keletről Kızılırmak-folyó határolja. Esős terület, 67 százalékát erdő borítja. Ez bőséges oxigént jelent, az oxigén pedig maga az élet.

A bükk, fenyő, szil, fenyő, gyertyán, gesztenyefából álló erdők hordozzák a hosszú és egészséges élet titkát.

Az átlagos élettartam 82 év errefelé. Kastamonu  erdeiben sokféle ízletes gomba terem, de a hely ismert még finom szilvájáról, szőlőjéről, körtéjéről, vörösáfonyájáról, fokhagymájáról és rizséről is.

Mehmet Yaşin ételkritikus így ír Kastamonuról: ”Ha erre a látnivalóban és terményekben bővelkedő vidékre támad kedvünk látogatni, több legyet üthetünk egy csapásra. Hegyet mászhatunk, gombászhatunk, olajfestmény szépségű fotókat készíthetünk, télen síelhetünk az Ilgaz-hegyen, vagy elveszhetünk a Valla kanyon vadonjában nyár elején.”

A GEROATLAS utazgat

Az Akdeniz egyetem gerontológiai tanszéke által végzett GEROATLAS kutatást a TÜBİTAK (Törökország tudományos és technológiai kutatóintézete) támogatta. A projekt 2000-ben indult, ebben az évben a negyedik szakasz valósult meg. Várhatóan 2023-ban fejeződik majd be, amikorra remélhetőleg egész Törökország  élettartamtérképe teljes részletességgel elkészül.

Minden szakaszban új mintát vesznek az emberektől, emellett táblázatokat vezetnek az előző szakaszok eredményeiről. Egyszerre 3500 embert vizsgálnak. Hogy elegendő embert tudjanak megkérdezni, utazgatnak Törökországban. Az ADNKS, (a lakcímen alapuló népszámlálási adatok) szolgáltatja a mérés alapját.

2015-ben a következő a legjobb tíz hely a statisztikai analízis szerint, mely egészség, fittség, általános elégedettség, családi kapcsolatok és vallás szempontjából végzett vizsgálatokra épült. Gölköy Ordu tartományban, Bozdoğan Aydoğan tartományban, Fethiye Muğla tartományban, Karaburun Izmir tartományban, Doğanşar Sıvas tartományban, Kastamonu, Şavşat Artvin tartományban, Dinar Afyon tartományban, Çamlıhemşin Rize tartományban Maçka Trabzon tartományban. Az idősek itt egészségesebbek és fittebbek, mint más területeken. Ez a kutatás különböző faktorokat vet össze, így jutott az előbb említett eredményekre, de még tisztáznia kell ezek okát és meghatározni, mennyi a személyes illetve általános tényező ezekben.

BÁRHOL LEHET EGÉSZSÉGESEN ÉLNI

A GEROATLAS projektben 35 000 embert kérdeztek meg olyan kérdésekről mint elégedettség, egészség, étkezési szokások, társadalmi élet, magány, pihenés, vallási és családi szokások. Az Akdeniz Egyetem gerontológiai tanszékének GEROATLAS kutatás vezetője,  Irfan Tufan professzor szerint: “GEROATLAS–beli faktorok egymásra hatása, nemcsak az életet hosszabbítják meg, hanem egészségesebbé is teszik azt. Találkozunk korukat meghazudtoló, fitt és egészséges idősekkel egész Anatóliában. Ez azt bizonyítja számomra, hogy az egészséges öregkor nem köthető adott vidékhez, de az egyes vidékek életmódja, földrajza, levegője és vize hatással van az élettartamra. De úgy gondolom, ezek a ritka “fitt idősek”, akik száma egyre nő, valami olyat tesznek anélkül, hogy tudatában lennének, ami segít nekik fittnek maradni.”

Még hozzáteszi, hogy a régió nagy hatással van az étkezési szokásokra, de nem tudnak konkrétan kiemelni egy területet e tekintetben. “Elsődleges célunk, hogy példákat hozzunk arra, hogy lehet minőségi életet élni időskorban is, és az idősekkel szembeni negatív képet kitöröljük az emberek fejéből.”

Azt mondja, a legtöbb életet meghosszabbító faktort már ismerik, de a faktorok közötti kapcsolatot és azt, hogy ezek hogyan befolyásolják egymást, még nem tudják. Hozzáteszi még: “Azok az emberek is meghalhatnak váratlanul, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, jó képzettséggel rendelkeznek, kényelmes, jó életet élnek. A kényelem nem az egyetlen paraméter, ha a hosszú élet titkát keressük.”

NINCS ALKOHOL, CIGARETTA, KEVÉS SÓ, CUKOR, ZSIRADÉK

Remziye Çalık 73 éves, maçkai lakos, maga vágja a tűzifát.

A GEROATLAS kutatásában részt vettek közül, akik egészségesen öregednek, mind hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Néhányan háromszor étkeznek egy nap, mások csak egyszer. Életstílusuk különböző, de úgy látszik, mind egészségesen étkeznek. Nem cigarettáznak és nem fogyasztanak alkoholt. A jó genetikájuk is valószínűleg hozzájárul jelenlegi jó egészségügyi állapotukhoz, fittségükhöz, de nyilvánvalóan étkezési szokásaiknak is nagy szerepe van abban, hogy egészségesebbek, mint kortárasaik.

Nagyon kevés zsíros húst és telítetlen zsiradékot fogyasztanak. Étkezéseikben fontos szerepe van a zöldségeknek és gyümölcsöknek. Cukor- és sófogyasztásuk elenyésző. Legtöbbjük erősen hívő, nem félnek a haláltól, inkább tudatosan felkészülnek rá. Mentálisan stabilak, kiemelkedően jó a memóriájuk, jókedvűek.

Nem immunisak a betegségekkel szemben, de csak kis mértékben betegednek meg. Kortársaikkal összehasonlítva kevesebb testi fájdalmuk van.

A GEROATLAS projektben megkérdezettek legtöbbje nem ismeri az egészséges étkezés szabályait, mégis egészséges.

Forrás: Hürriyet Daily News

Fordította: Kiran Katalin – Türkinfo