Török motívumok és kézműves termékek nyomában

Kép forrása: www.szoljon.hu

Dr. Bartha Júlia évtizedek óta kutatja a török népek néprajzát és a kunsági folklórt, mindezek mellett a török kultúra követe. Előszeretettel járja a törökországi régiók vásárait és kézműves műhelyeit, beszélget a helyi mesterekkel, és minden alkalommal vásárol is tőlük. Interjúnkban tapasztalatairól, török motívumkincsről, és legkedvesebb kézműves szerzeményeiről is mesél.

Milyen motívumok és színvilág jellemzik úgy általánosságban a török kézműves alkotásokat, a kelméket, a szőnyegeket?

A technikát, és persze a motívumokat is az határozza meg, hogy milyen alapanyagra dolgozik a kézműves. A textilfestés egyik legősibb módja a gyapjúfeldolgozással függ össze, amikor is a motívumot (amit mindig a természet ihlet) beleverik a gyapjúszőnyegbe, a nemezbe. A hímzés és a szövés motívumainak is a természet a legnagyobb inspirálója. A napokban tértem vissza Törökországból, Iznikben jártam, ahol helyi önkormányzat segíti – bemutatkozási és árusítási lehetőséggel – azokat az asszonyokat, akik hagyományos termékeket hoznak létre, vagyis éltetik a népművészetet. Itt egy utcai vásárban a finom lenvászon szőttest csodálva mondta el nekem a készítő, hogy a minta nem más, mint az „ebe gümedzsi”, azaz a bábabéles nevű növény stilizált képe. Ez egy négyszirmú növény, egy egy-egy szirmon három cakkal. Kedvelt motívumok még a keleti rózsa, a „táncoló tulipán” és a kacskaringós kacs.

A selyem, a brokát akkor ér(t) sokat, ha színes, s ha nemcsak anyagában, de díszítésében is finom. Egyébként tanulmányokat lehetne írni (írtak is) arról, hogy az európai kultúrára, közöttük a magyar kultúrára milyen módon hatott a török hódoltságkori kereskedelem révén eljutott keleti áru. Alapvetően változtatta meg a viseletet, színessé tette azt, de a hímző kultúrára is hatott, hiszen a magyar főurak kedvelték a pompát: török és örmény hímző-asszonyokat hoztak, a Rákócziak még skófium (finom fém hímzőfonal) hozó mestereket is hívtak Sárospatakra. De a Rákóczi vár falicsempéit szintén izniki mesterek készítették.

Úgy tudom, hogy Iznik a 16. században nőtte ki magát kerámiaközponttá.

Folytatás

Forrás: blog.mesa.hu