Szultáni ágyasok felemelkedése – nőuralom az Oszmán Birodalomban

A történészek szerint az Ibrahim pasa erőszakos halála körüli időkre vezethető vissza a hárem megerősödése. Érdekesség, hogy az eset éppen az Oszmán kardját viselő uralkodók között leginkább nagyra becsült és tisztelt I. Szulejmán (1521–1566) uralkodásának idején történt, akit a törökök al-Kanuni, azaz a Törvényhozó, az európaiak pedig a Nagy, valamint Dicsőséges néven emlegettek. Egy nagy formátumú uralkodónak is lehetnek azonban gyengeségei.

Szulejmán számáraa gyenge pontot egy rutén származású, kislányos külsejű hölgy, Hürrem jelentette. Az eredetileg Alexandra névre keresztelt Hürrem egy ortodox pópa lányaként látta meg a napvilágot, majd később Rokszolána néven vált ismertté a nyugati szalonokban. Ez az alacsony termetű, figyelemre méltó idomokkal rendelkező varázslatos alattvaló már nagyon fiatalon a hárem tagja lett, miután – feltehetőleg tekintélyes összegekért – megvásárolták a rabló tatároktól.

A háremben Hürrem elsajátította az ének, a tánc és – ártatlansága virágának elvesztése nélkül, amelyet csak a szultán, Isten földi helytartója szakíthatott le – a szerelem művészetét is. Hürrem az iszlám vallás tanításaival is megismerkedett, anélkül, hogy a Próféta követőjévé vált volna. A szultán ágyasai eredendően szolgák voltak, és kizárólag az anyasággal válhattak szabad nőkké, a házasság ugyanis önmagában nem volt elegendő feltétel. Szulejmánt azonban – aki akkoriban már két gyermek apja volt – azonnal rabul ejtette Hürrem szépsége, így a lánynak nem kellett tartania az örökös szolgaságtól. Az uralkodó annyira beleszeretett, hogy egész életében hű maradt hozzá.

A cikk folytatása>>>

mult-kor.hu