Szulejmán és a hárem titka – 1. rész

A háremben éltek a családfő, ill. az uralkodó családtagjai, ágyasai és a gyermekek. Az oszmán palotában a háremet „Dar’üs Saade“-nek nevezték, amelynek jelentése az „öröm háza” és a „boldogság kapuja”.

A hárem lakóinak szinte semmilyen kapcsolatuk nem volt a külvilággal. Napjaikat olvasással, imádkozással töltötték a palota falai között. A hölgyek sosem hagyták el a palotát, így nem kellett magukat és arcukat sem lefedni, míg II. Mahmud trónra nem lépett.

A 19. század elejétől kezdve kirándulások alakalmával elhagyhatták a palotát. Ilyen alkalmakkor a hintókat lefedték, nem láthatta a hölgyeket senki. Az eunuchok szigorú intézkedési mellett utazhattak csak. A hárem életéről az eunuchok tudtak a legtöbbet, ők mesélhettek volna, de őrizték a titkot. Nem maradtak fenn a háremhölgyek nevei. Csak a szultán rendeleteiben megemlített hölgyek, valamint alapítványok esetén maradtak ránk nevek.

Nagyon kevés dokumentum maradt fenn a palota háremének életéről, mivel a 20. század közepéig tiltott terület, „tiltott város” volt. Az 1908-as forradalom után már a padisahon, a szolgálókon és az orvosokon kívül mások is beléphettek a hárembe. Ők voltak azok, akik lejegyezték a háremben szerzett tapasztalataikat. a korábbi fennmaradt dokumentumok, amelyeket részben törökök, részben idegenek jegyeztek fel hiányosak voltak és részben kitalált dolgokról írtak.

A Topkapi Palota háremének titkát őrizték a magas és vastag falak, valamint a szigorú ellenőrzés és az őrség. A nők nem beszélhettek közvetlenül férfiakkal. A beszélgetések alkalmával függöny vagy ajtó választotta el a társalkodó feleket. Ha a férfiak fátyolozatlan arcot pillantottak meg, a fejüket azonnal a földre kellett hajtaniuk. Állami hivatalnokok feleségeit, akik hivatalosak voltak esküvőkre, vagy különböző ünnepségekre, a padisahnak fedetlen arccal mutatták be, de a Padisahon kívül senki más nem láthatta őket fátyol nélkül.

Nem volt könnyű a meghívottaknak sem bejutni a hárembe. Három hatalmas és csodás teraszosan elhelyezett kerten át. A kerteket áthatolhatatlan kerítések választották el egymástól. A palota kapujait is szigorúan őrizték.

A Szulejmán sorozat elmeséli az „aranykalitka” történetét, amelyet a Topkapi Palota archívumának anyagaira és más tudományos kutatási munkákra alapoztak.

A sorozatban közelebb kerülhetünk a hárem életének, hierarchiájának, az ágyasok mindennapjainak megismeréséhez. Megismerjük az oszmán birodalom „női korszakának” ill. a „nőuralom” kialakulását, amely nagyban hozzájárult az oszmán birodalom hanyatlásához.

A hárem életéhez hozzátartoztak ünnepek, esküvők, válások, büntetések és gyilkosság. A sorozat megpróbál rést nyitni a hárem áthatolhatatlan falai közé.

Mina Tansel írása nyomán

Schmidt Valéria – http://www.felsofokon.hu

2013-06-18