Mikor nyithat meg újra Erdély nagykövetsége Isztambulban?

Ebben az izgalmas múltú romos házban működött a hódoltság korában Erdély török nagykövetsége. Thököly Imre még kocsmát is működtetett az aljában. Megmarad vagy összeomlik, esetleg újranyitják?

Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet.

Isztambulban több tucat magyar vonatkozású emlékhely található. Az egyik legizgalmasabb múlttal rendelkező ilyen emlékpont az egykori Erdélyi Fejedelemség nagykövetségi rezidenciája, amely a hét dombra épült Konstantinápoly „hatos számú hegyének” a tetejéről szemléli az Aranyszarv-öböl hajóforgalmát. Ez a napjainkban teljesen megújuló, építészetileg átformálódó terület a Constantinus császár építtette régi városfalon kívül, de még a Theodosianus-féle kettős új városfalon belül terül el, amelyet a sikerrel zárult török ostromig 

A BIZÁNCI FŐVÁROS XIV. KERÜLETÉNEK KYNEGION VÁROSRÉSZEKÉNT ISMERTEK.

Bár ez a történelmi városrész földrajzilag valóban messzebb esik a turisták által kötelezően felkeresendő tralleszi Anthemiosz és milétoszi Iszidórosz tervezte Hagia Szophia bazilikától, ám a kerület a muszlim térhódításig a császárok legfőbb ingatlanfejlesztési területének számított. A hegy gerincén ugyanis mai napig egymás mellett sorakoztak a keletrómai uralkodók magaslati palotái, amelyeket északnyugati irányból hét városkapu védett a szárazföld felől. Ezek a paloták közül a legjelentősebb és a legszebb, a ma múzeumként működtetett, XIV. század elején átadott, Porphyrogenitus nevű udvarház volt.

A fotó forrása és ahol további információkat találnak az épületről: turkmagyarizi.com

Mivel a kecses paloták miatt itt valamennyivel vékonyabbak voltak a védművek szélessége, így II. Mehmed szultán ezeken a pontokon kezdte el lövetni a városfalakat a magyar (más források szerint székely) Orbán mester tervezte, a mai bolgár határhoz közeli Demirköy faluban öntötte ágyúszörnyetegeivel. A taktika bevált. 

AZ OSTROM 53. NAPJÁN, 1453. MÁJUS 29-ÉN HAJNAL FÉL EGYKOR A TÖRÖKÖK A KERKOPORTA, AZAZ A CIRKUSZ KAPUN BEHATOLVA ELFOGLALTÁK A VÁROST.

A támadók első hullámának egyik vezetője Așkı Mehmet Efendi hadvezér volt, aki nemcsak katonaként és másodvonalbeli államférfiként volt ismeretes az oszmán udvarban, hanem jeles költőként és vallástudósként is. Amikor Așkı elérte a leomlott várkaputól légvonalban alig 200 méterre magasodó hatos számú dombot, akkor a kegyetlen közelharccal mit sem törődve térdre rogyott, hálát adott Allahnak a győzelemért, és felajánlotta, hogy vagyonából egy mecsetet fog felépíteni erre a „szent helyre”.

Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet.

Az ulema jó muszlimként betartotta az ígéretét. Felajánlását követően 1456 és 1458 között megvalósították kevéske pénzéből épületegyüttesét, amelynek központi eleme a puritán küllemű, 286 négyzetméter alapterületű dzsámi lett. Az imaház északi oldalához került az imám háza, ahonnan egy keleti irányba hosszan kifutó sıbyan mektepet, azaz fiúiskolát építettek fel, amelyhez még egy hamam, azaz törökfürdő is dukált.

Az L alaprajzú emeletes épületet anatóliai oszmán stílusban, azaz négy sor tégla és egy sor, vízzáró rétegként is jól működő, szarmata korú mészkősor folyamatos ismétlődéssel valósították meg. A szinteket íves kőkonzolokkal választották el egymástól. Amikor Sztambul szépségében rendszeresen innen gyönyörködő Molla Așkı Mehmet megtért teremtőjéhez, akkor hittársai az általa építtetett dzsámi díszkertjében temették el. Virágokkal beültettet sírja a mai napig látható a templom tövében. Az épületegyüttes tulajdonjoga ekkor szállt át a szultáni udvarra.

Folytatás sok fotóval