A hatnapos munkahét megszokott Törökországban. Marad tehát számunkra a vasárnap, amikor barangolhatunk. Természetesen ez nem jelent száz kilométeres utazásokat. Szerencsére pár órás távolságokat bejárva is ezer meg ezer lehetőség van arra, hogy szépet, érdekeset fedezzünk fel. Ezeket az élményeket írom meg a Vasárnapi utazások sorozatban.
Izmir Balçova kerülete fölé emelkedő Dede-hegy (Dede Dağı) tetejére kabinos felvonóval utazhatnak fel az emberek az 1970-es évek óta.
1972-ben egy óriási víztározó készült el a hegy mögött, így az akkor hivatalban lévő polgármester, Ercüment Uysal álma az lett, hogy a hegyen egy pihenő területet alakítanak ki, hogy mindenki élvezhesse a mesterséges tóra és persze a városra néző kilátást. Azonban az a tény, hogy a Dede-hegy nagyon meredek, nehézzé tette a feljutást.
A polgármester 1973-as romániai utazása során egy felvonót látott, és akkor jött az ötlet, hogy ez megvalósítható lenne a balçovai hegyen is. Hazautazása után meg is született a döntés: készüljön el Törökország második felvonója (az első az Uludağ hegyre megy fel). A döntést tettek követték, és német mérnökök segítségével 1974-re el is készült, majd átadásra került az utazó közönség számára.
1 of 3
A felvonó az emberek számára kezdetektől fogva a szabadságot, a hegyi levegőt és a tengeri kilátást jelentette, és remek példája volt annak – Törökországban akkoriban még egyedülállóan –, hogy milyen lehet egy üdülő-pihenő övezet.
Bár időnként leálltak karbantartási és javítási munkálatok miatt, de mindig csak rövid időre. 2007-ben azonban teljesen leállították az üzemelést és lehúzták a redőnyt. 2011-ben volt várható a pályáztatás és az építési időszak utáni újbóli megnyitás. Azonban csak négy év késéssel történt meg az újraindítás, így nyolc évig várakoztak az izmiriek, hogy visszakapják szeretett felvonójukat.
A régi kabinokat ma Izmir Várostörténeti Múzeumában nézhetjük meg, ahol ki is próbálhatjuk őket.
2017 márciusától új időszakát éli a felvonó. A szivárvány színeiben játszó, modern kabinokban utazhatnak fel és le a kirándulók a hét hat napján 10 és 22 óra között, az oda-vissza útra 9 TL-t (kb. 550 Ft-ot) fizetve (5 év alatti gyermekeknek ingyenes).
A kábelrendszer hossza 810 méter, magassága 316 méter és óránként 1200 utas szállítására képes. 20 gondola jár körben, melyek 8 személyesek, és egy utazás 2 perc 42 másodpercig tart.
1 of 4
Minden évszakban érdemes felutazni, és legalább egyszer átélni az utazás izgalmát, illetve a csodás kilátást.
1 of 4
Nyáron az emberek hűsölni vagy grillezni mennek fel. A hegy tetején lévő üzletekben húst és grillezési eszközöket is vásárolhatunk, hogy magunk készítsük el vacsoránkat.
Télen pedig ott élhetik meg az izmiriek a hógolyózás élményét, mert a városban – még ha kb. 5-6 évente havazik is egy kicsit – soha nincs olyan mennyiségű hó, hogy ezt megtehessék.
500 g kockákra vágott hús (borjú, bárány)
1-2 ek étolaj
1 közepes fej vöröshagyma
1 db közepes paradicsom
2 db paprika
7 ek zöldborsó
só, bors, őrölt pirospaprika
A palacsintához:
1,5 pohár (2 dl-es) tej
1,5 pohár liszt
2 db tojás
2-3 csipet só
kevés étolaj
A besamel mártáshoz:
1 ek vaj
1,5 ek liszt
1,5 pohár tej
só, bors
Először elkészítjük a palacsintát. A tojásokat felverjük a sóval, majd a lisztet és a tejet felváltva adagolva sima palacsintatésztát keverünk. Pár percig hagyjuk állni, azután olajozott palacsintasütőben megsütjük a palacsintákat.
Egy lábasban az étolajon addig pirítjuk a húst, míg a leve elpárolog. Ekkor adjuk hozzá a finomra vágott vöröshagymát. Miután megdinsztelődött, beletesszük a zúzott fokhagymát is. Amint érződik az illata, kockákra vágott paprikával, paradicsommal dúsítjuk. Sózzuk, fűszerezzük, majdnem teljesen puhára pároljuk. Hozzáadjuk a zöldborsót, majd pár perc alatt készre főzzük.
A besamel mártáshoz a vajat felolvasztjuk egy kislábasban, meghintjük a liszttel, amit pár percig pirítunk rajta. Csak illata legyen, színe ne! Levesszük a tűzhelyről, azon forrón felengedjük hideg tejjel, csomómentesre keverjük. Visszatesszük a tűzhelyre, kevergetve besűrítjük.
Minden palacsinta közepére teszünk a töltelékből, ráhajtjuk a négy szélét, ezután – a hajtott felével lefelé – kivajazott tepsibe tesszük a batyukat. Kanalazunk rájuk besamel mártást, legvégül a tetejére egy-egy szelet (vagy reszelt) sajtot teszünk. 180°-ra előmelegített sütőben addig sütjük, míg a sajt megpirul. Forrón tálaljuk.
Szombaton kezdődött Budapesten, a Tüskecsarnokban az U21-es korfball-világbajnokság. Hack Barnabás szövetségi kapitány szerint a magyar válogatottnak az ötödik hely a reális a csoportjában, azonban elmondta, könnyedén okozhatunk meglepetést, hiszen nagyon kiegyenlített a mezőny.
Július 7-én, szombaton kezdődik Budapesten, a Tüskecsarnokban az U21-es korfball-világbajnokság. Az eseményen 12 ország méri össze tudását. Magyarország a B csoportba került, s ellenfele a tajvani, a német, a kínai, a portugál és a török válogatott lesz.
Hack Barnabás, szövetségi kapitány szerint a tajvani együttes kiemelkedik a csoportból, a többi gárda azonban hasonló erőt képvisel:
„A csoportmérkőzések után keresztbejátszáson dől el a helyosztók sorsa. A két csoport első két helyezettje küzdhet az érmekért. Szerintem a tajvani gárdát nem lehet megállítani, magasan kiemelkedik. A török együttes pedig egy picit le van maradva a többiektől, akik viszont nagyon hasonló erőt képviselnek. Tudni kell, hogy a papírforma szerint ötödik helyen kellene zárnunk ebben a hatosban, de van esélyünk jobban zárni, bármi megtörténhet.”
Hack elmondta, hogy leginkább a csapatok napi állapota dönti el a mérkőzések végkimenetelét, szoros, izgalmas meccseket vár. Arról is megkérdeztük a kapitányt, milyen formában van a magyar válogatott:
„Május közepén kezdtük a felkészülést. Először homokos pályán, az utóbbi két hétben váltottunk teremre. A legnagyobb problémát az okozta, hogy sokan még csak most érettségiztek, emiatt pedig rengeteg edzést kellett kihagyniuk. Feszült a csapat a hazai pálya miatt, de úgy gondolom, hogy ezt pozitív irányba tudjuk fordítani, s kihasználjuk az előnyeit.”
A szakember kifejtette, hogy naponta pár száz embert várnak az eseményre, főleg olyan szurkolókat, akik különösen kedvelik a kosárlabdát. Hozzátette: minden olyan sportkedvelőnek ajánlja a kilátogatást, aki szereti a látványos sportágakat, valamint a kiemelkedően izgalmas párharcokat.
Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.
Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.
Szerencsés vagy: már jártál Törökországban. Talán többször is. Sokféle ételt kóstoltál. Annyira hasonlít, de valahogy mégis más. Ezt itthon is ki kell próbálni, sőt, megkóstoltatni a családdal is!
De lehet, hogy még nem jutottál el, csak álmaidban él az ország, mely – dacolva a történelemórákon tanultakkal – valahogy közel áll a magyar emberek szívéhez. Talán már ettél valamelyik török büfében, lehet, hogy visszajáró vendég vagy. De otthon, a saját konyhádban elkészíteni a kedvenc fogásokat azért mégiscsak más!
Nézzük hát azt a 9 ételt, ami Törökországban is a legnépszerűbb fogások közé tartozik, elkészítése nem bonyolult, s ha egy kissé mégis, akkor is megéri a fáradságot, hogy bezsebeljük az elismeréseket, és egy kis török hangulatot varázsoljunk az étkezőasztalhoz.
A leves, ami szinte minden török büfé kínálatában szerepel (már ahol nem csak döner kapható). Egyszerűségében zseniális: egy szelet friss kenyérrel tökéletesen elég egy étkezésre. Laktató és zamatos, pár csepp citromlé teszi pikánssá, egy-két apró módosítással lehet variálni az ízét. Mindenképpen érdemes otthon elkészíteni, elronthatatlan (legfeljebb azt mondjuk, hogy ennek pont ilyennek kell lennie). Aki először főz vörös lencsét, ne lepődjön meg – a leves a színét a sűrített paradicsomtól (salça) kapja!
2Yoğurtlu salatalar (Joghurtos saláták)
Az egyik legjobb módja annak, ahogy a zöldségek tányérra kerülhetnek. Még az egyesek által nem annyira kedvelt zöldségek (lásd spenót) is élvezhetővé válnak általa. A titok a fokhagymás török joghurt, ami bársonyosan vonja be a saláta alapanyagait. Nem igényel sok macerát, elég, ha kevés olajon megpároljuk a zöldséget, vagy zöldségeket, ha ízorgiára vágyunk. Ez még tovább fokozható egy kis paprikaszínnel, pirított dióval…hmm.
3Etli kuru fasulye yemeği (Húsos szárazbab egytálétel)
Erre mondják, hogy alapkaja. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Törökországban minden háztartásban készítik. Na jó, van ahol kolbászt tesznek bele, van ahol azt se – ízlés, szokás vagy pénztárca határozza meg. A húsos inkább főétel, a hús nélküli meze (előétel). Ízvilága nagyon közel áll a miénkhez. Ha autentikusak akarunk lenni, ne Juliska babból főzzük, használjunk fehér babot!
4Karnıyarık (Darálthússal töltött padlizsán)
Na, ez már macerás! Viszont megéri. Padlizsán és darálthús – nyerő párosítás. Színek és zamatok kavalkádja ez az étel, melynek szinte minden alkotóelemét külön is meg kell sütni/főzni, hogy aztán – közös nevezőre hozva – egy fantasztikus ízkombináció kerekedjen belőle. Érzékeny gyomrúak ügyeljenek arra, hogy a padlizsánban minél kevesebb olaj maradjon sütés után, máskülönben az utóhatások garantáltan lerontják az étel élvezeti értékét!
5Hünkȃr beğendi (Szultán kedvence)
Maradjunk a padlizsán és a hús társításánál, ezúttal más formában. A szenesre sütött padlizsánt felaprítva sajtos besamel mártásba keverjük, ez lesz az étel alapja. Erre jön a hús, ami leginkább a mi pörköltünkhöz hasonlítható. Most engedjük szabadon a képzeletünket: omlós, fűszeres, paradicsomos bárány- vagy borjúhús, füstös padlizsáníz, keveredve a besamel vajas bársonyával, amit megkoronáz a sajt zamata… Mennyei! A szultánnak is bejött, nekünk miért ne tetszene?
6İçli köfte (Töltött fasírozott)
A törökök nagy mágusai a köftének, amit mi általában fasírozottnak hívunk. Képesek bármiből készíteni: vörös húsból, szárnyasból, halból, bulgurból, lencséből, zöldségekből – vagy ezek kombinációiból. Sütik olajban, roston, nyárson, kerekre vagy hosszúkásra formázva, vagy csak egyszerűen belenyomkodva a tepsibe. Ha úgy hozza kedvük, megtöltik. Készítenek egy burkot, többnyire bulgurból, búzadarából, amit aztán tetszőlegesen megtöltenek darálthússal, burgonyával. A húsos töltelékbe – jó szokás szerint – csempésznek némi fenyőmagot is, hogy jó drága legyen. Ezért ezt a fogást leginkább akkor készítsük, ha vendégeinket akarjuk elkápráztatni (nekem bejött!). Egy jó saláta mellé, és biztos a siker. Fazonírozni citrom, vagy repülőcsészealj formára szokás, de a golyóbissal sem lövünk mellé.
Ide írhattam volna más tölteléket is, de ezt használják leggyakrabban. Simíthatjuk egymás fölé is a tésztalapokat, felcsavarhatjuk rétesszerűen, a tekercseket csigavonalban körbetekerhetjük, hajtogathatunk kis batyukat, rózsákat, mindez már a fantáziánk kérdése. Lényeg, hogy a leheletkönnyű yufkatésztát alaposan kenjük meg joghurt, étolaj, tojás keverékével, amitől harmatosan szaftos és zamatos lesz. A tetejét fekete maggal (kerti katicavirág mag) vagy szezámmaggal megszórni kötelező.
8Sigara böreği (Cigaretta-, vagy szivarbörek)
Ha bárki megkérdezi, mi a kedvenc török ételem, habozás nélkül rávágom, hogy ez. Annak ellenére, hogy a jobbnál jobb török ételeknek se szeri, se száma. A szivar alakúra feltekert yufkába általában fehér sajtot (beyaz peynir) töltenek, de készül spenóttal, darált hússal is. Mindez forró olajban kisütve, ropogós pirosra. Otthon is bátran elkészíthetjük, nem bonyolult, de némi monotóniatűrés kell hozzá. Minél kisebbeket gyártunk, annál több. Adjunk mellé egy fokhagymás joghurtszószt, vagy cacıkot (uborkás joghurtmártás) a tökéletes ízharmóniáért!
9Pamuk poğaça (Pamut pogácsa)
„Nomen est omen” („A név kötelez”) – tartja a mondás, és ez hatványozottan igaz erre a pogácsára. A tollpihe teniszlabda hozzá képest. Néhány egyszerű hozzávalóból, egy-két konyhai trükk alkalmazásával megszületik a varázslat. Lehet tölteni, leginkább petrezselymes fehér sajttal, de töltetlenül is, bármilyen reggeli mellé, vagy egy salátavacsora kiegészítőjeként alkalmas arra, hogy a legelszántabb fogyókúrázót is eltérítse a szándékától.
Münchenben, a FIBA központjában csütörtökön délelőtt megtartották a női kosárlabda Euroliga 2018-19-es szezonjának a sorsolását. Az előző szezon ezüstérmese, a Sopron Basket a két csoport közül a nehezebbe került. A hét ellenfél között két török csapat van, de legalább az előző kiírás győztesét, az orosz Jekatyerinburgot sikerült elkerülni.
A Sopron Basket ellenfelei a B-csoportban:
Dinamo Kurszk (orosz)
Fenerbahce (török)
Avenida Salamanca (spanyol)
Hatay (török)
Carolo Basket (francia)
A Krakkó (lengyel) – Olimpiakosz (görög) selejtező győztese
A TTT Riga (lett) – Velence (olasz) selejtező győztese
Az előző szezonban a Sopron Basket ugyancsak egy csoportban szerepelt a Kurszk csapatával, a Fenerbahce ellen pedig egy máig feledhetetlen negyeddöntőben jutott tovább a négyes fináléba.
Az idegenbeli meccsek közül utazás szempontjából a Hatay elleni mérkőzés lesz a legrázósabb, mert a szír határ mellett fekvő kisvárosba kell elutazni.
A kurszki utazással az előző szezonban alaposan megszenvedett a Sopron, mert a kurszki repülőtér lezárása miatt Moszkvából vonattal kellett menniük.
Elmondható tehát, hogy a magyar bajnok a nehezebb csoportba került, a másik nyolcasból az USK Prága és az olasz Schio is kellemesebb ellenfél lett volna.
A mai Törökország területén, a Földközi-tenger partján létezett egy viszonylag rövid életű, de annál virágzóbb birodalom, Pergamon. Kr. e. 2. században II. Attalosz pergamoni király elrendelte, hogy találják meg a világ legszebb táját a számára: a földi paradicsomot. Miután emberei rábukkantak a helyre, a király várost építtetett, és az Attaleia nevet adta neki.
Röviden így szól a manapság Antalya néven ismert város története, mely Törökország egyik kedvenc üdülőhelye. A legújabb kutatások szerint már korábban is volt itt egy kisebb település, tehát nem a király megbízottai találtak rá először a tökéletes helyre, csak újjáépítettek egy elfeledett várost.
Izgalmas évszázadok
Ebben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy az itteni védett öböl remek kikötőhelyet biztosított a birodalom számára igencsak fontos flottának. Mindemellett Pergamon uralkodói folyamatosan fejlesztették a települést, a többi közt például az alexandriai könyvtár mintájára megalapították a pergamoni könyvtárat. Ennek később érdekes szerepe lett a kultúrtörténetben. Az egyiptomi Ptolemaioszok ugyanis a rivalizálás miatt megtiltották Pergamon számára a papirusz kivitelét. Ez azonban nem vette el a kedvét a kultúrára szomjazó pergamoniaknak, akik kifejlesztették a pergament, azaz az állati bőrből fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra alkalmas lapokat. A pergamenlapokat, a korábbi tekercsekkel ellentétben, könyv formában lehetett használni. Ilyenek voltak később például a kódexek.
Fausto Zonaro életművéből a legszebb, legérdekesebb festményeket gyűjtöttem össze az olvasóknak.
1854-ben Padovában született, munkáséveit építkezésen kezdte. Így kezdett el érdeklődni a festészet iránt.
„Visszatérve a falumba azonnal hasznosítani akartam a megtanultakat. A házam megépítés után azonban elég fehérnek tűnt, ezért elkezdtem kifesteni a falakat. Amikor meglátták mások is a munkámat, faldíszítésre kaptam megbízásokat. Így kezdtem pénzt keresni az ecsetemmel.”
Fausto Zonaro – Anne (Anya)
Azokban az években igen népszerű Accademia Cignaroli szépművészeti akadémián kezdte meg tanulmányait. Katonai szolgálata miatt az iskolát félbe kellett hagynia, majd annak letöltése után a Római Szépművészeti Akadémián fejezte be iskoláját.
Fausto Zonaro Olaszország több városába utazott el. Az utazások során folyamatosan kereste annak lehetőségét, hogyan fejlődjön művészete, művészekkel folytatott társasági élete, és meg kívánta alapozni életét. Ezekben az években nem talált nyugalomra. Eközben megismerkedett Elisa Pantéval, aki festésórákat kívánt tőle venni. Elisával kapcsolatuk a festő kurzusokon kezdődött, azonban egy közös életté és művészeti együttműködéssé fejlődött.
Isztambul Fausto Zonaro és szerelme, Elisa számára szenvedéllyé vált. Európában már elveszítették a reményt arra, hogy művészként éljenek. Először a végtelenül nyitott fiatal lány – aki hamarosan már felesége lett –, költözött Isztambulba, majd két hónappal később Zonaro is megérkezett a városba. Perában rendezkedtek be. Zonaro az első ott töltött napokról így mesél:
“Elisa, kedves feleségem, Isztambulban való életünkhöz az erőt tőled nyertem… Az első évekre gondolok, amikor vízfestékkel készített képeimmel vészeltük át az életet. Képkereteket javítottunk, fényképeket nyomtattunk. Azonban az irányunkban legfigyelmesebb Zellich Könyváruház tulajdonosát, Zellich urat és fiait sem felejtem el soha. A képeimet a hatalmas üveg kirakatában helyezte el, s darabonként 1 líra körül értékesítette. Mivel jól eladhatók voltak a festmények, így Zellich úr megrendeléseket adott nekem, és az elsőként eladott négy kép árát azonnal kifizette. Ez volt az első pénzösszeg, amit Isztambulban kerestem.”
Fausto Zonaro – Falcı (Jós)
Zonaro annak érdekében, hogy pénzt keressen, a Galata hídon turisták részére Isztambulról festett kisméretű festményeket. Elisa pedig az utcákon készített fotóit vízfestékkel színezte ki, egy kötélre akasztotta őket, és így árusította.
1892-ben a Szentlélek székesegyházban házasodtak össze. Ekkoriban alakították ki új társaságukat, többek között Osman Hamdi úrral kerültek barátságba.
Fausto Zonaro – Göksu Sefası (Göksu folyó élvezete)
Zonaro 1896-ban meglátta a Galata hídon áthaladó az Ertuğrul Süvari ezredet, amelynek fenséges megjelenése nagy hatással volt rá. A híd, a látkép, és a fehér lovon áthaladó ezred összképét csodálattal nézte. Ezt követően minden pénteken a Galata hídhoz ment, és hétről hétre újra izgatottan nézte, ahogy átlovagolnak a hídon. Egyre közelebb merészkedett, és megfigyelte a katonák arcát, az egyenruháják részleteit lerajzolta, megszámolta rajta még a gombokat is, hogy minden részletet pontosítson.
Egy idő után annyira ismerőssé váltak egymásnak, hogy amíg ott dolgozott, az ezredes és a tisztjei mosollyal köszöntötték őt. Zonaro megfestette a híressé vált Ertuğrul Süvari ezred a hídon című képét, majd a kész művet elküldte a palotába. Abdülhamid szultánnak nagyon megtetszett, és 20 arany fizetéssel udvari festőként alkalmazta a művészt.
Forrás: hayattannotlar.wordpress.com
Közeli barátjának, Münir pasánk nagyon tetszett a kép. De volt egy probléma. A képen látható mezítlábas cigányfiú nem volt kedvére való. Zonaro erről így mesélt:
“A palota leginkább udvarias és a valós élethez legközelebb álló embere, Münir pasa barátom nyugtalankodott… Nézd, mondta, a szultán nem szereti a szegénységet, és nem tudja elképzelni, hogy vannak mezítlábas emberek. Nem lehet gyönyörűen felöltöztetni ezt a fiút?”
Zonaro nem hagyta jóvá a kép módosítását, és így került a szultánhoz. Egy bizonyos idővel később, Abdülhamid trónra kerülésének 25. évfordulójának ünneplésére érkező M. Paul Deschanel, Franciaország Parlamentjének elnöke a képet megkedvelte, és a szultán neki ajándékozta.
A palota falán üresen maradt helyre a szultán megrendelte, hogy készüljön el ugyanaz a festmény újra. Zonaro egy idő után el is készítette az Ertuğrul Süvari ezred a hídon című festmény másolatát.
Azonban egy kis módosítással … A kép első verzióján még ott lévő, az ezred átvonulását nézőként követő cigányok és a gyerek már nincsenek rajta. Helyükre a szépen felöltözött Zonaro és felesége képmása került. Bizonyos, hogy Münir pasa korábbi figyelmeztetése meghallgatásra került.
A képen szereplő táncosok csoportja a Bayram (Ünnep) című festmény elkészítéséhez modellt álltak Zonaronak. A művész emlékeit így mesélte:
“Jött a dob, mögötte a zurnayon (fúvós hangszer) nagyon jól játszó híres örmény. A tánc elkezdődött, és az én táncosok sorban, egymás karjába kapaszkodva, térdre ereszkedve várták a dob jelét. És ezután lassan, majd egyre gyorsítva, apró lépésekkel, kis hajlításokkal kezdtek… Festőállványomra másfél méteres, szép fehér vásznat helyeztem. Egyszer-kétszer közelebb mentem, majd vissza a vászonhoz és gyorsan elkezdtem megfesteni.”
A művész – más fontos műveihez hasonlóan – önmagát is odafestette a vászon jobb sarkára.
Fausto Zonaro – Bayram (Ünnep)
Enver pasa édesapját, Haci Ahmet pasát mindenhol keresték a hadsereg parancsa alapján. Zonaro barátját, Haci Ahmetet saját házában rejtette el. 1909. április 26-án a hadsereg elfoglalta a várost. A festő és Haci Ahet pasa másnap Enver úrhoz mentek.
Enver pasa egy festményhez állt modellt, ugyanakkor elmondta nekik, hogy a szultánt három nap múlva eltávolítják a trónról. Zonaro ezt a titkot elmondta a szultánnak.
Amikor megdöntötték az oszmán birodalmat, és Abdülhamidot a trónról eltávolították, akkor Zonaro udvari festői megbízatása is megszűnt. A lakásként és műteremként is használt Akatler 50. szám alatti házban addig maradt, míg a bérleti díjat fizetni tudta. Zonaro, aki nem érezte jól magát a megváltozott Isztambulban, úgy döntött, hogy visszatér Olaszországba.
Fausto Zonaro – Enver Paşa Portresi (Enver pasa portréja)
1910 előtt készített festményeit 46 ládába csomagolták, egy szállítmányozási cég segítségével a nápolyi kikötőbe hajóval vitték át, és onnan küldette Rómába. Zonaro képei a kikötőben 12 napot várakoztak, és a rossz időjárási körülmények miatt nagy részük megsérült. A festő feleségével együtt az Orient Expresszel utazott vissza Olaszországba. Az 1929-ben San Remoban elhunyt festőt az egész világ Isztambulban készült képei miatt ismerte meg.
Fausto Zonaro – Kayıkta Sefa (Csónakban)
Mostanáig Zonaróról a legátfogóbb munka – Az oszmán palota festője, Zonaro címen – Erol Makzume és Osman Öndeş által került kiadásra. Életrajzán kívül 400 festményét, és felesége Elisa által készített körülbelül 200 fényképet is tartalmaz. Zonaro családja a birtokukban lévő archívumot először e könyv elkészítésekor nyitotta meg. Nagy számban tartalmaz a könyv olyan képeket és bizonyítványokat, melyek először kerülnek nyilvánosság elé. A legjelentősebb dokumentum az a számlafüzet, melyet Elisa Zonaro vezetett, és tartalmazza az 1894-1920 között eladott minden festmény eladására vonatkozó adatokat. Ebben a füzetben megtalálható minden arra vonatkozólag, hogy Isztambulban melyik képet ki vásárolta meg, a palotából mikor és mennyi fizetséget kapott a művész.
A hegymászás területén Törökországot képviselő egyik legfontosabb személy dr. Gülnur Tumbat, akinek célja, hogy az első török legyen, aki a világ 8 legnagyobb csúcsát megmássza (a világon „7 hegycsúcs” néven ismertek, kiegészítve az Okyanusya Carstenz heggyel). A célja felé vezető utat már félig teljesítette is: Tumbat eddig 4 csúcsra jutott fel.
Nem mondhatjuk, hogy a hegymászás nagyon népszerű sport lenne Törökországban, annak ellenére, hogy története az 1800-as évekig nyúlik vissza. Azonban vannak olyan hegymászók, akik képviselik az országot és dicsőséget szerezhetnek számára.
Prof. dr. Gülnur Tumbat az egyik ilyen név. Eddig a több, mint 30 hegyet megmászó hölgy elég nagy célt tűzött ki maga elé.
Dél-Amerikában a 6.962 méter magas Aconcagua csúcsot 15 napos rekordidő alatt hódította meg. A 6.195 méteres McKinley-t Észak-Amerikában, az 5.963 méteres Kilimandzsárót Afrikában és az 5.633 méteres Elbrus-hegységet Európában mászta meg. „Szeretnék az első török lenni, aki felmászik a világ 8 csúcsára” – mondta Tumbat.
A cikk megjelenésekor indult útnak, és mára tudjuk, hogy 2018. májusában feljutott a 8.848 méteres Everest csúcsára is a nepáli oldalról.
MINDIG A MAGASBAN
Dr. Gülnur Tumbat 2005 óta az amerikai egyesült államokbeli San Francisco Állami Egyetem professzora. Hegymászó karrierjét 17 évesen kezdte, amikor csatlakozott egy téli és hegymászási sportokra szakosodott egyesülethez. Ebben az időszakban az ODTÜ egyetem Környezetvédelmi Mérnöki Tanszékén tanult. Tanulmányait később a Bilkent Egyetemen folytatta, ahol mesterképzésben vett részt, majd a közgazdasági doktori cím megszerzése miatt Amerikába költözött, és azóta a San Francisco Állami Egyetem üzleti iskolájában docensként tanít.
1 of 4
„A hegymászáskor minden egyes kihívás során egyre jobban meg kell ismerned magad, és egyre nagyobb örömet kell érezned. A mászás minden másodpercében nyitva kell tartanod az elmédet és szívedet” – vallja Tumbat. „Minden helyen és minden pillanatban tanulhatsz valamit. A hegyeken én ezt intenzívebben élem meg és érzem át.”
ÚJRA AZ EVEREST ÚJRA VESZTESÉG
Tumbat, aki a hegymászás iránti szenvedélyét az egyetemi tanulmányai és oktatása során is hasznosította, 2004-ben elment az Everest főtáborába, hogy doktori disszertációját elkészíthesse. A táborban 2 hónapig maradt, hogy részt vegyen egy kutatásban. Az elmúlt években a Bahçeşehir Egyetem vendégprofesszoraként újra elment az Everestre, hogy folytassa kutatását az értékesítési- és fogyasztási kockázattal kapcsolatban, és azt állítja, hogy itt élte át a legrosszabb dolgot, ami eddig történt életében.
Ház, de inkább emeletes lakóház méretű jégdarabokból álló lavina zúdult le, melynek eredményeként 16 ember vesztette életét. „Lavinaveszély és vele járó halálos balesetek minden évszakban előfordulhatnak az Everesten. Ugyanakkor még soha nem halt meg ennyi ember ugyanazon a napon. Nem tudom elhinni, hogy az Everest hegymászó történetének egyik legveszedelmesebb tragédiájának részese voltam! Egész életemben nem láttam annyi helikoptert” – emlékezett Tumbat.
„Még mindig, amikor reggel felkelek, azt kérdezem magamtól: Valóban élek?” Ez azonban nem vette el a kedvét attól, hogy az Everest csúcsáig másszon.
ELFOGADOM A FÁJDALMAT
Egyértelmű, hogy egy nőnek nagy fizikai erőre van szüksége az ilyen jellegű mászásokhoz. Azonkívül, hogy fizikai fáradtságtól szenved, óriási a mentális igénybevétel – mondja Tumbat, és hozzáteszi, hogy gyakran fizikai fájdalmat is átél az út folytatása érdekében. „A legfontosabb dolog, amit a hegymászók megtanítottak nekem, hogy nem adhatjuk meg magunkat a fájdalomnak. El kell fogadni a jelenlétét és folytatni kell az utat” – mondja.
Tumbat szerint: „Sok dolog van, amit a hegycsúcsokon kívül célul tűztem ki. A legfontosabb dolog, amit tapasztalataimból tanultam, hogy nagyon fájdalmas, ha csak a célra gondolok.”
EDZÉSEKET TART
Tumbat elmondja, hogy nem szereti, amikor nem sikerül megtennie valamit amiatt, mert nincs hozzá ereje. Olyan erősítő edzéseket tart, mint például a falmászás és emellett az elmúlt 6 év során komoly figyelmet fordított az ultramaraton futásokra. 50 és 100 kilométeres versenyeken vesz részt. Ezeken kívül tagja volt olyan csapatoknak, melyek 12, 24 és 36 órás kalandversenyeken mérték össze erejüket. „Szeretem látni, hogy egy ember mi mindent érhet el, és hogy mindig képes továbblépni. Ez a legnagyobb dolog, ami motivál engem.”