Megszökött egy tehén gazdáitól az áldozati ünnep (Kurban Bayramı) első napján Törökország fekete-tengeri régiójában.
A tehén Rize tartományban élt egy családnál, akik a szent ünnep első napján fel akarták őt áldozni. A tehén azonban elszakította a kötelet, amellyel ki volt kötve, és elkezdett a part felé szaladni. Mielőtt a gazdája utolérte volna, belemerült a tengerbe, és elkezdett úszni.
Az állatot pénteken, az áldozati ünnep utolsó napján halászok fedezték fel Trabzon tartomány Hürmene körzetében. Megpróbálták kimenteni az állatot, de sajnos nem jártak sikerrel, így a parti őrség segítségét kérték, és közös erővel sikerült a tehenet a partra vinni. A tehén a több tíz kilométer úszás után alig tudott lábra állni. A mentőakciót követően a hatóságok visszavitték tulajdonosának Rizébe.
Töltelék 4.:
30 dkg spenót
1 fej vöröshagyma
2 ek olívaolaj
só, bors
10 dkg fehér sajt (beyaz peynir, feta)
Az instant élesztőt egy tálban elkeverjük a langyos vízzel. Kicsit hagyjuk felfutni, majd hozzáadjuk a sót, és apránként a lisztet is, mellyel ruganyos tésztát gyúrunk. Alaposan dolgozzuk ki, a tál tetejét fedjük le műanyag fóliával. Egy óra alatt kelesszük a duplájára.
Amíg kel a tészta, készítsük el a töltelékeket. Tetszőleges számú tölteléket csinálhatunk, ha kevesebb féle, akkor nagyobb mennyiség legyen.
A darálthúsoshoz feltesszük az olajon dinsztelődni az apró kockákra vágott vöröshagymát. Rádobjuk a zúzott fokhagymát, majd amikor már érződik az illata, beletesszük a húst. Fehéredésig pirítjuk, ekkor hozzáadjuk a sűrített paradicsomot, valamint a felkockázott paprikát és paradicsomot. Sózzuk, fűszerezzük, szükség szerint a vizet pótolva puhára főzzük. Finomra vágott petrezselyemmel szórjuk meg, miután elzártuk alatta a tűzhelyet.
A burgonyát héjában főzzük meg, még forrón meghámozzuk, összetörjük. A felkockázott vöröshagymát megfonnyasztjuk az olajon, majd rádobjuk a zúzott fokhagymát. Amikor már érződik az illata, adjuk hozzá a sűrített paradicsomot és a paprikakrémet. Ezzel pirítsuk még 1-2 percig, ezután öntsünk rá 0,5 dl vizet. Keverjük össze a tört burgonyával, fűszerezzük, végül hintsük meg a finomra vágott petrezselyemmel.
A meghámozott, tetszőlegesen feldarabolt gombát kezdjük el pirítani a felforrósított olívaolajon. Ha kezd elfőni a leve, dobjuk rá a zúzott fokhagymát. Sózzuk, fűszerezzük – amikor a gomba megpuhult, elzárhatjuk a tűzhelyet.
A felkockázott vöröshagymát dinszteljük meg az olajon. Tegyük rá a spenótleveleket, fonnyasszuk meg, majd sózzuk, borsozzuk. A fehér sajtot külön morzsoljuk szét egy tálban.
A megkelt tésztából szaggassunk tojásnyi darabkákat, melyeket lisztezett deszkán nyújtsunk ki kerekre, minél vékonyabbra. Tegyünk a kör egyik felére valamelyik töltelékből, majd a másik felét hajtsuk rá. A széleket dolgozzuk össze, hogy ne tudjon kifolyni belőle a töltelék. A töltött gözlemét zsírtalan serpenyőben, vagy az erre a célra alkalmas, domború sütőlapon süssük meg mindkét oldalán. Amikor megsült, olvasztott vajjal alaposan kenjük le. Forrón tálaljuk, lehetőség szerint ayrannal vagy fokhagymás joghurtszósszal.
A Sopron Basket Euroliga riválisait bemutató körképünkben még csak nagyvonalakban tudtuk vázolni a török Hatay keretét. A klub a minap a hivatalosan felületein hosszú várakozás után közzétette jövő évi összeállítását.
A jól ismert alapcsapatukból Courtney Paris, Katsiaryna Snytsina és Hind Ben Abdelkader szerződés-hosszabbítása a nyár folyamán több felületen is megjelent. A megszűnő YDU-tól a török válogatott Cansu Koksal érkezett. Megszerezték a szlovén válogatott erőcsatárát Marica Gajicot, aki tavaly a Mersin színeiben 14.2 pontos, 12.4 lepattanós átlaggal zárt az Európa Kupában. Kettes posztra pedig egy amerikai légióst hoztak Alexis Jones személyében, aki a WNBA-ben a Minnesota Lynx keretének a tagja. Idén 26 meccsen 3.3 pont, 0.7 lepattanó és 0.9 gólpassz átlaggal zárt. Az egyetemi karrierje többet ígért a profik között, nagy kérdés, hogy ezen a szinten hogyan állja meg a helyét.
Tovább figyelve a névsort láthatjuk, hogy a török magból ekötelezte magát a folytatás mellett Hulya Coklar, Gizem Havare és Merve Haydin. Ők az Euroligában kevesebb lehetőségre számíthatnak, de a hazai sorozatokban már értékes játékperceket kaphatnak. Érdekesnek tűnik viszont, hogy magas posztra hoztak két feltörekvő fiatal török játékost Yeliz Dogan (Urla) és Gizem Basaran (Galatasaray) személyében. Velük itt javulhatnak a variációs lehetőségeik. Katerina Hatzidaki edzőnő valamennyire – főleg a török bajnokikon – tudja majd tehermentesíteni a légiósait.
A legnagyobb fogás kétségkívül Glory Johnson megszerzése. A 191 cm magas 4-es, 5-ös poszton bevethető montenegrói papírokkal rendelkező rutinos magas játékos idén nyáron a Dallas Wings színeiben kereken 8 pontot, 5 lepattanót átlagolt a WNBA-ben. Az elmúlt évadban Európa helyett Kínát választotta, ahol a Kuangtung csapatában hozott össze 19.9 pontos, 11.9 lepattanós átlagot. Érdekes lesz figyelni, hogy a magánéletével kapcsolatban igen sokszor címlapokra kerülő játékos miként találja meg a számításait Törökországban. Amennyiben valós tudásának megfelelően teljesít, még az Euroligában is meghatározó lehet.
Az ókori Trója városába érkező látogatók száma az eddigiekhez viszonyítva majdnem megduplázódott köszönhetően annak, hogy Törökország a 2018-as évet „Trója évének” nyilvánította.
Az ókori város, mely Törökország északnyugati részén, Çanakkale tartományban található, 20 éve, 1998 óta van az UNESCO Világörökségi listáján . Ennek apropója adta az ötletet, hogy 2018 „Trója éve” legyen.
Çanakkale turisztikai és kulturális igazgatója, Kemal Dokuz, az Anadolu Ajansı török hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy a „Trója éve” rendezvénysorozatnak köszönhetően mind a Çanakkaléba, mind a Trójába látogatók száma nagymértékben nőtt.
Dokuz szerint több mint 223 000 ember látogatott Trójába 2018. január és július között, míg a tavalyi év hasonló időszakában ez a szám csak 136 000 volt. Április volt a legfelkapottabb hónap, ekkor közel 51 000-en látogattak el az ókori városba.
Dokuz arról is beszélt, hogy a Trója Múzeumot augusztus végén, szeptemberben nyitják meg a nagyközönség előtt, ami még további vendégeket vonzhat a városba.
A 10 000 m2-en elterülő múzeum 50 millió török lírából épült. Az ókori város feltárása során talált régészeti leleteket – köztük a trójai Heléna kincsei közé tartozó 24 aranydarabot – is meg lehet majd nézni a múzeumban. Ezek az aranyak 125 év után Amerikából kerültek vissza Törökországba.
Az idei évben több külföldi híresség is ellátogatott Trójába, közülük nemrég Megan Fox amerikai színésznővel találkozhatott, aki épp arra járt. A színésznő a „Mítoszok és rejtélyek Megan Foxszal” című dokumentumfilm részeit forgatta itt.
A 4 000 éves ókori város, Trója, a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelye. A területen az első ásatásokat a neves régész, Heinrich Schliemann végezte 1870-ben.
Konya a környéken folytatott ásatások szerint már a késő rézkorban is lakott terület volt, i. e. 3000 körül. I. e. 1500 környékén a hettiták befolyása alá került. Később, i. e. 590 körül kimmer, majd a 6. század végén perzsa uralom alá került, és a része volt egészen addig, amíg Nagy Sándor le nem győzte III. Dareioszt.
Nagy Sándor halála után a területet I. Szeleukosz Nikatór szerezte meg, a hellenizmus korában a pergamoni uralkodók alá tartozott. A Bizánci Birodalom idejében a várost többször is arab támadások érték a 7. és 9. század között.
A várost a bizánciak után a manzikerti csatát követően 1071-ben a szeldzsukok hódították meg; 1097 és 1243 között Konya az Ikóniumi Szultánság fővárosa volt. Ezen időszakban a várost kétszer is keresztesek támadták meg. A Konya nevet 1134-ben I. Meszúd adta a településnek.
Konya gazdagságának csúcsát a 12. század második felében érte el, amikor a szeldzsuk szultánok felszámolták a tőlük keletre fekvő bejségeket, és uralmukat egész Kelet-Anatóliára kiterjesztették. Ez az „aranykor” a 13. század elejéig tartott.
Alaaddin Kejkubad szultán megerősítette a város védelmét, és palotát emelt a citadella tetején. 1228-ban a szultán meghívására Bahá ad-Dín Valad és fia, a jeles filozófus Dzsalál ad-Dín Rúmi Konyában telepedtek le.
1307-ben, a szeldzsuk szultanátus bukása után Konya emirátus lett, egészen 1322-ig, amikor a Karaman-dinasztia meghódította a területet. 1420-ban a város oszmán kézre került. 1453-ban Konya az oszmán Karaman tartomány székhelyévé vált.
Az építő- és iparművészet kedvelői Konyát a szeldzsuk művészet kincsestárának tekintik. Az ebből a korból származó alkotások a világkultúra egyedülálló értékei, napjaink művészettörténeti és idegenforgalmi kiadványainak elmaradhatatlan elemei. A város másfajta látványosságai és értékei a lüktető nagyvárosi élet kulturális-szórakozó szükségleteinek kielégítését szolgálják.
Leghíresebb látnivalója a Mevlana Múzeum és kolostor: a Konyában élő és tevékenykedő Mevlana, azaz Dzsalál ad-Dín Rúmí, a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő emlékének szentelt múzeum. Felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéket, műkincseket, kultúrtörténeti relikviákat őriz falai között. Maga az épületegyüttes is különleges építészeti alkotás, egyike Törökország legkeresettebb kulturális helyszíneinek.
Sokan gondolhatnák, hogy a török nők a férfiak árnyékában éltek az Oszmán Birodalomban. Ha azonban közelebbről is górcső alá vesszük élettörténetüket, könnyen láthatóvá válik, hogy milyen meghatározó szerepet töltöttek be Törökország felemelkedésében.
Ezeken a hasábokon hétről-hétre azokat a nagy jelentőséggel bíró török nőket mutatjuk be, akik életük során hozzájárultak Törökország fejlődéséhez, kulturális örökségéhez. Olyanokat, akiknek a munkásságát világszerte elismerés övezi és olyan „hétköznapi hősöket” is, akik tetteikkel kiemelkedtek a férfiak – esetenként – elnyomó világából.
Tülay German új hangzást teremtett a török zene világában. Korának úttörő zenészei mellett ő volt az, aki pop-rock stílusban újraértelmezve tette ismertté az anatóliai népdalokat, és munkássága nyomán mind a zenészek, mind a közönség körében népszerűvé vált ez a zene.
Az anatóliai pop-rock ma már élő kortárs zenének számít Törökországban. Nagyon sokan úgy tartják, hogy a stílus az 1970-es években alakult ki a politikai ellenállás egyik eszközeként. Az tény, hogy az anatóliai pop kifejezés a Moğollar együttes közvetítésével kezdett elterjedni a 70-es években, ám maga a stílus már sokkal előbb megszületett, mint a Moğollar vagy a többi hasonló rock és pszichedelikus rock banda.
Valójában az anatóliai rockzene gyökerei egészen a török könnyűzene és a török dalszövegű, de nyugatias hangzású dalokig nyúlnak vissza. Az 1930-as években az egypártrendszerben kormányzó köztársaság pártja az európai klasszikus zenét részesítette előnyben a török zenével szemben. Az iskolai zeneoktatás annak ellenére követi a nyugati klasszikus zenei irányvonalat, hogy ennek az irányzatnak nincs túl sok követője Törökországban.
Az 1950-es évek volt a török nyelven megénekelt nyugatias zene aranykora. Sok zenész kísérletezett azzal, hogy a török dallamokat a nyugatias zene stílusjegyeivel ruházza fel. Az ankarai és isztambuli felsőbb osztályokhoz tartozó fiataloknak tetszett az új hangzás.
Az 50-es évek második felében néhány fiatal zenész új irányba fordult, úgy érezték, minden körülmény adott a kísérletezéshez: úraértelmezték a különböző zenei irányzatokat, a nyugati klasszikus zenét, a rock and rollt, a funk zenét, a bluest, valamint a török népzenét és a klasszikus zenét.
A nyugati-török vegyes zene újítói között Tülay German volt az első előadónő, aki országos ismeretségre tett szert.
Életének korai szakasza
Tülay German 1935-ben született Isztambulban, köztisztviselő apa és háztartásbeli anya egyetlen gyermekeként. Négy éves korában kezdett el énekelni. Általános iskolás korában Schubert Szerenádját és az Abends unter der Lindét énekelte az Ankara Rádióban. Belkis Aran, a korszak híres szoprán énekesnője elvitte a kislányt egy ankarai német zenetanárhoz, akivel egyetértettek abban, hogy Germannak kiemelkedő tehetsége van. German Ferdi Statsertől kezdett zongoraleckéket venni.
Tülay German családja egyáltalán nem akarta, hogy lányuk énekes legyen. Ragaszkodtak hozzá, hogy elismert középiskolákban folytassa megkezdett tanulmányait. Először a Török Oktatási Egyesület (TED) ankarai iskolájába járt, ahol beleszeretett Oktay Sinanoğluba, aki később elismert tudós lett. Esin Afşar – Sinanoğlu húga – az 50-es években a nyugati zenét és a török dalszövegeket ötvöző új stílus egyik népszerű énekese lett.
A TED után German az Üsküdar American College-ban tanult tovább, ahol 1956-ban végzett.
Jazz énekesnő
German a szülei hozzájárulása nélkül kezdett el énekelni a Süreyya Gazinosuban, egy híres ankarai éjszakai mulatóban. Angolul és spanyolul is adott elő dalokat. Bár az apja nem adott rá engedélyt, elszökött otthonról az éj leple alatt. Apja egyik barátja észrevette Germant az éjszakai mulatóban, ezért apja azonnal Isztambulba küldte.
A titkos fellépések mellett az Isztambul Rádiónál is énekelt. Ő volt az első török előadónő, aki Hulki Saner, Meloday Quarawan című programjában szerepelt.
1962-ben találkozott Erdem Buri zeneszerzővel, akivel egy „Többszólamú török zene” című rádióműsort indítottak el az Isztambul Rádiónál. A műsor elnevezése kiválóan tükrözi a nyugati és a török zene ötvözése iránti igényüket. Azzal kísérleteztek, hogy a török népzene dallamait és a szöveget többszólamú nyugati szerkezetbe illesszék.
Buri és German a magánéletben is közel kerültek egymáshoz, majd összeköltöztek. Buri bevezette őt az isztambuli baloldali értelmiség köreibe. Olyan prominens személyiségekkel ismerkedett meg, mint Kemal Tahir, Yaşar Kemal és Orhan Kemal, akiket a „három Kemalként” emlegettek, és a mai napig a legfontosabb török novellistaként tekintenek rájuk. Akkoriban találkozott Metin Erksan és Atıf Yılmaz filmkészítőkkel és sok más ismert zenésszel is.
Átalakulás
Buri egy ízben megkérdezte Germantól, hogy miért nem énekel török dalokat is. German eldöntötte, hogy megismerkedik a török népzene világával. Bár jól képzett és rutinos jazz énekes volt, a népzene világa idegen volt számára. Ruhi Sutól, a török népopera jeles képviselőjétől vett órákat, és más népdalénekesektől, „bárdoktól” is tanult.
Első slágere, a „Burçak Tarlası” még ma is nagyon népszerű, három okból lett igazi örökzöld. Egyrészt a nyugati klasszikus zene, a popzene és a török népzene remek ötvözete volt. Másrészt a dalszöveg politikai ellenállást is megfogalmazott. Harmadrészt ösztönzőleg hatott sok-sok fiatal művészre, hogy merjék megtalálni a saját hangjukat a török népzenei dallamok felhasználásával, amiből aztán később a török pszichedelikus rock stílusa nőhette ki magát. Ráadásul ez volt az első olyan pop dal, amelyhez népi pengetős hangszert, a bağlamát használták.
Száműzetés
1966-ban Erdem Buri büntető eljárás elé nézett egy könyvfordítás miatt, amelyet Selahattin Hilavval együtt készítettek. Az ügyész 15 év börtönbüntetést kért mindkettőjükre. Buri a menekülést választotta, és Germannal azonnal elhagyták az országot. Tülay German azóta Párizsban él.
German Franciországban is folytatta az éneklést francia és török nyelven. Jazz- és népdalokat, albumokat vett fel. 1987-ben jelent meg utolsó albuma, amelyen néhány Nazim Hikmet verset énekelt.
Miután Buri 1993-ban meghalt, German visszavonult a nyilvános szerepléstől. Könyvet írt, amelynek az „Erdemli Yıllar” (Erdemmel töltött évek) címet adta, az erdem szó törökül egyébként bölcsességet is jelent.
Már javában tart a muzulmánok második legfontosabb ünnepe, a Kurban Bayramı (áldozati ünnep). Ezen ünnep idején a világ összes iszlám hívője állatot áldoz, és az állat húsát megosztja barátaival, rokonaival, szomszédaival és a szegényekkel.
Amikor elérkezik az ünnep, nehezen tudunk nemet mondani a finom húsételeknek, a különböző süteményeknek és csokoládéknak.
Ha élvezni szeretnénk az ünnepet, de nem szeretnénk rosszul lenni a sok evéstől, érdemes ezt a néhány tippet betartani, hogy finomabbnál finomabb, ám egészséges ételeket együnk.
Fehérje reggelire: Török hagyomány kavurmát (pirított hús) reggelizni az áldozati ünnep alatt. A fehérjefogyasztás reggelire megengedett, de ne essünk túlzásba: 100 g kavurma 25 g fehérjét és több mint 300 kalóriát tartalmaz. Szóval tartsuk észben, hogy keveset együnk!
Kerüljük a zsírt: a húsevés jó választás addig, amíg kerüljük a zsírosat, mert a zsír tele van koleszterinnel.
Alacsony hőfokon készítsük az ételeket: A vörös húsok fehérjében gazdagok, ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaznak. Annak érdekében, hogy ezekből az ásványi anyagokból és vitaminokból minél több kerüljön a szervezetünkbe, az ételeket alacsony hőfokon készítsük el!
Ne feledkezzünk meg a zöldségekről és a gyümölcsökről: Az áldozati ünnep idején nem ritka, hogy valaki naponta háromszor eszik húst, de elengedhetetlen, hogy zöldségeket és gyümölcsöket is fogyasszunk az egészséges és kiegyensúlyozott étrend érdekében. Sokan rokonlátogatás alkalmával inkább pudingot esznek desszertként ahelyett, hogy egy jó serbetet fogyasztanának el.
Kevesebb kávé, több víz: A török vendéglátók gyakran kínálják kávéval vendégeiket az ünnep alatt is. Ha csökkentjük a kávébevitelt szervezetünkbe, sokkal jobban fogjuk magunkat érezni. Jobban tesszük, ha inkább vizet vagy más hűsítőt fogyasztunk a kávé helyett, és érdemes betartani, hogy legalább 8 pohár vizet igyunk meg minden nap.
Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.
Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyet megteszünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.
Bécstől egészen Isztambulig tart az a túraútvonal, mely nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi szinten is nagy jelentőségű. Szulejmán szultán 1. és 2. bécsi hadjáratának útvonalát követi, így Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária és Görögország érintésével Törökországban ér véget.
A történelemórákról emlékszünk még a híres mohácsi csatára és a bécsi hadjáratra. Valójában napjainkat is érintő, hosszú utazás története ez. A Szulejmán szultán által használt utak nemzetközileg is fontos kulturális útvonallá váltak.
Tudnivalók a Szultánok útvonaláról
Az útvonal 8 országot érint, 2.100 km hosszú és a természetjárók egyik kedvence. A kulturális értékeket követő útvonal időnként letér a főútról, és az erdőkön át, gyalogutakon és falvakon keresztül folytatódik. Így a gyalogos utazók számára biztonságosabb és kényelmesebb túrázást tesz lehetővé.
A kempingezésen kívül egyéb szálláshelyek is rendelkezésre állnak. A falvakban találunk szálláshelyeket és több férőhelyes, olcsóbb árfekvésű turistaszállásokat, de akár szállodákat is.
Az útvonal Bécsből indul, Budapesten, Mohácson, Belgrádon és Szófián keresztül halad. Törökországba Kapıkulénél lép be. Ezen a képen egy utazó éppen Mohácson jár.
A Szultánok útvonalának törökországi szakasza 390 km, nagyjából 18 nap alatt járható be, és mindenben megfelel a nemzetközi elvárásoknak.
Isztambulban a Topkapi palota kertjében ér véget. Ebben a tekintetben hasonlít a Via Militaris néven ismert útra, amely a római kor óta létezik, és az oszmán időszakban élte virágkorát.
Részletes tudnivalókért érdemes átböngészni az Edirnei Természetbarát Sport Klub (EDOSK) önkéntesének, Sedat Çakırnak a könyvét, mely az útvonalról is tartalmaz információkat, valamint Törökország és Görögország történelmébe is bepillantást enged.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Megszökött egy tehén gazdáitól az áldozati ünnep (Kurban Bayramı) első napján Törökország fekete-tengeri régiójában.
