![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A férfi kosárlabda Euroliga alapszakaszának győztese, a Fenerbahce is bejutott a vitoriai Final Fourba.
Eldőlt a kosárlabda Euroliga második párharca is, a török Fenerbahce egy hazai vereség után, kétszer is nyerni tudott a Zalgiris Kaunas othhonában, ezzel bejutottak a sorozat legjobb négy csapata közé.
Forrás: origo.hu
Azokról a nagykövetekről jelent meg egy érdekes cikk, akik jelenleg Ankarában teljesítenek szolgálatot, és a hivatalos diplomáciai nyelveken kívül törökül is beszélnek, és szívesen is használják a nyelvet, ha tehetik. Némely diplomata már hivatalba lépése előtt elkezdte tanulni a török nyelvet, míg mások csak Törökországba érkezésük után.
Büszkén írhatunk arról, hogy közöttük van Mátis Viktor is, aki 2019 februárjától nagykövetként képviseli Magyarországot Ankarában. Először az Európai Unió önkénteseként 1,5 évet töltött az országban, majd 2010-ben kezdett dolgozni Ankarában.
Azokra az időkre emlékezve ezt mondta: „Mikor először jöttem Törökországba egy szót sem tudtam törökül. A körülöttem lévők pedig nem beszéltek angolul és németül. Így kénytelen voltam a lehető leghamarabb megtanulni a nyelvet, mert még egy egyszerű kenyérvásárlás során is nehézségeim adódtak. Természetesen ez a helyzet nagyon jó gyakorlási lehetőség volt. Körülbelül 3 hónappal később, még hibákkal és persze rosszul, de elkezdtem törökül beszélni”.
Elmesélte még, hogy 9 hónap alatt fejlesztette nyelvtudását a jelenlegi szintjére. Mátis Viktor, aki a török nyelvet, kultúrát és az embereket is rövid idő alatt megkedvelte, így folytatta beszámolóját: „Ideérkezésem első hónapjaiban minden étel tetszett, amit megkóstoltam, így hamar elkezdtem felszedni a kilókat. Utána hónapokig kellett sportolnom és új, egészségesebb életstílust kialakítanom. Ahogy fokozatosan megismertem a kultúrát, úgy a nyelvet is gyorsabban tanultam már. Így minden nappal egyre gyakrabban csatlakoztam különböző rendezvényekhez. Például koncertek mellett már eljártam előadásokra is. Majd lassan-lassan újságokat és könyveket is elkezdtem olvasni. Ezután már sem a beszélt, sem az írott nyelv alkalmazása során nem akadtak komoly nehézségeim”.
Mátis Viktor szerint a magyar és a török nép között az egyik fontos hasonlóság, hogy mindkét nemzet szereti, amikor egy külföldi az ő nyelvükön szólal meg. „Azt gondolják egy merhaba (szia) elhangzása után, hogy az illető folyékonyan tudja nyelvüket. Az én török ismerőseim is azonnal gyorsan kezdtek hozzám beszélni, így én nem értettem semmit”.
Mátis Viktor nagykövet elmesélte továbbá, hogy már 2010-ben, amikor először jött az országba, a Gençlerbirliği SK (Ankara focicsapata) szurkolója lett. Ezért szeretett volna kimenni egy Szuper Liga meccsre, így már kiváltotta Passolig kártyáját is (ez egy elektronikus kártya, melynek segítségével a focimeccsekre jegy vásárolható). Így mesélt erről: „Szerettem volna egyszer elmenni egy Gençlerbirliği meccsre, de mivel nem volt Passolig kártyám, vártam a soromra jegyvásárláskor. Az ott lévő többi sorban állóval 5-10 percet beszélgettünk”. „Németországból jöttél?” – kérdezték. „Nem, Magyarországról – válaszoltam”. „Mit csinálsz itt nálunk?” – érdeklődtek tovább. „Nagykövet vagyok” –válaszoltam. „És itt állsz sorba velünk?” – kérdezték csodálkozva. „Mit tehetnék? Ti is itt vártok a sorban, én is ezt teszem” – válaszoltam. „Sajnos, mivel nem volt Passolig kártyám, arra a meccsre nem jutottam be”.
A cikk további három, jelenleg Ankarában tartózkodó nagykövetről számol még be, akik törökül is beszélnek.
Anglia nagykövete, Dominick Chilcott az 1980-as években kezdett törökül tanulni egy nyelvtanfolyamon, mielőtt az ankarai nagykövetségre jött dolgozni. Mikor nagyköveti megbízást kapott, újra egy intenzív nyelvtanfolyamon vett részt Londonban.
Abzal Saparbekulı, Kazahsztán nagykövete 1991-ben jött Törökországba nyelvet tanulni, egy évvel azután, hogy országa elnyerte függetlenségét. A TÖMER nyelviskolába iratkozott be akkor. Mostanra már olyan szinten bírja a török nyelvet, hogy Yunus Emre verseit fordította kazah nyelvre, melyeket korábban oroszról is fordított.
A japán nagykövet, Akio Miyajima 1 év 7 hónapja teljesít szolgálatot Ankarában. 40 éve dolgozik diplomataként, és először érzi úgy, hogy olyan országban van, ahol igazán szeretik a japán népet és kultúrát. Már 19 városban vendégeskedett nagykövetként, és mindig szeretettel fogadták, ezért – ha számára nehéz is – igyekszik megtanulni a török nyelvet.
Forrás: Anadolu Ajansı
Erdem Éva – Türkinfo
A piros szó hallatán azonnal érzelmekre asszociálunk, legyen az pozitív vagy negatív: szeretet, szenvedély, bátorság, harag, vágy, veszély vagy agresszió. Sokszor, sokféle jelentésével találkozhatunk, és természetesen Törökország egyik legjellemzőbb színe is a piros.
Törökül a piros: kırmızı. A szó arab jövevényszó, mely különféle változatban számos nyugati nyelvben is megtalálható, így például az angol „crimson” szóban. Ha tudni szeretné, hogyan kell a kırmızı szót helyesen kiejteni, kattintson ide!
Önnek mi jut eszébe a piros színről Törökországban?
Török zászló
Elgondolkozott már valaha azon, hogy miért piros a török zászló? 1389-ben a rigómezei csatában (ma Koszovó) a törökök a szerbek ellen folytattak hosszas küzdelmet. S bár az Oszmán Birodalom katonái megnyerték a csatát, ugyanakkor sok ezer katona vesztette itt életét (többek között az oszmán sereg vezére, I. Murád szultán is [a szerk.]).
A legenda szerint a Hold és a csillagok tükröződtek a vértócsában – ez lehetett a török zászló létrejöttének pillanata. Más források szerint a háború napján, 1389. július 28-án furcsa égi jelenség volt megfigyelhető: a Jupiter és a Hold együttállása miatt a visszatükröződés még inkább szembetűnő volt.
Orhan Pamuk: Benim Adım Kırmızı (A nevem Piros)
A híres török író, Orhan Pamuk regénye, A nevem Piros kilenc nap történetét meséli el III. Murád oszmán szultán uralkodása alatt 1591-ben. A szultán titkos megbízást ad birodalma legkiválóbb miniatúra-készítőinek: az uralkodó dicsőségét hirdető könyvet kell készíteniük, amely a korabeli európai festészet stílusjegyeit viseli magán. A könyv főszereplői: Seküre és Fekete, aki beleszeret a lányba. Miközben Isztambulban a félelem uralkodik, a kalligráfusok és festők kávéházakban gyűlnek össze, és a meddah (történetmesélő) történeteinek hallgatásával szórakoztatják magukat. A nevem Piros egyedülálló abban, hogy a könyv minden szereplője a saját nyelvén szólal meg, az élettelen tárgyak is beszélnek, és saját szemszögükből mondják el a történetet.
Török tea
A török teát çaydanlıkban készítik, amely egy speciális, két részből álló vízforraló kanna, melynek részeit egymásra helyezik a vízforralás közben. Az alsó részt a vízforraláshoz használják, míg a felső részbe teszik a szárított teafüvet. Felszolgáláskor először annyi teát öntünk a pohárba, amennyire szeretnénk, hogy erős legyen, majd vízzel hígítjuk a főzetet. A legjobb elegyet tavşan kanınak, szó szerint nyúl vérének nevezik, de mindenki a saját ízlésének megfelelően készítheti sötétebbre (demli) vagy világosabbra (açık) teáját.
Tulipánok
Valószínűleg mindannyian hallottunk már arról, hogy ezek a szivárványszínű virágok Törökországból származnak, és a 15. század vége felé kerültek Hollandiába, ahol nagy népszerűségre tettek szert. De hallott-e arról is, hogy ezek a szép virágok a közép-ázsiai törökök őshazájából, a Pamír-hegységből származnak (ma Tádzsikisztán területe), ahol a törökök sokáig éltek anatóliai letelepedésük előtt? Lenyűgöző, ha elképzeljük, hogy a vándorló törökök miként vitték magukkal ezeket a hagymákat és magokat új hazájuk keresése során. Az ókori törökök nagy becsben tartották a virágot, vándorlásaik során sok megpróbáltatáson kellett keresztülmenniük – tekintettel arra, hogy a tulipán az egyik legkényesebb virág. A virág jelentősége kiválóan tükröződik az ókori és modern törökök által mai napig használt dísztárgyakban.
Paprikapehely
Az isot egyfajta paprikapehely, amelyet széles körben használnak a délkeleti török konyhában. Csak Şanlıurfában 20 különféle paprikapehely van a világospirostól egészen a sötétliláig. Az isot helyben termesztett paprikákból készül: a kimagozott és darabokra vágott paprikát háztetőkön szárítják a napsütésben legalább 20 napig, hogy teljesen kiszáradjon. A szárított paprikát mozsárban törik össze, majd minden 100 kg paprikához 4 liter szűz olívaolajat adnak, végül jól összekeverik.
Nosztalgiavillamos
Tudta, hogy Isztambul első villamosait egykor lovak vontatták? Ez az időszak azonban az első elektromos villamos 1914-es gyártásával lezárult. A villamosok több mint 50 évig szolgálták a Boszporusz két partján élőket, 1961-ig az európai oldalon és 1966-ig az ázsiai oldalon élőket, míg meg nem jelentek a trolibuszok magukon viselve a Tramvayın Kardeşiyiz elnevezést, mely szó szerint annyit jelent: „a villamosok testvérei vagyunk”. 1984-től kezdve nem jártak többé, köszönhetően a gyakori elektromos kimaradások miatti forgalmi dugóknak.
1989-ben a villamosokat egy múzeumban állították ki, majd megszületett az ötlet, hogy egy nosztalgiajáratot újra forgalomba helyeznek. Erre a legkiválóbb helyszínnek az İstiklal utca bizonyult, amelyet éppen akkor alakítottak át sétálóutcává. Így a villamost újra üzembe helyezték a Taksim – Tünel útvonalon. A nosztalgiavillamos eredeti vörös és fehér színeivel hamar az İstiklal utca, Isztambul és még Törökország jelképévé is vált. A villamos 20 percenként indul és 2500 utast szállít naponta.
Ha valami piros még Törökországra emlékeztet – ossza meg velünk!
Lukács Eszter – Türkinfo
forrás: yabangee
Babos Tímea a francia Kristina Mladenovic oldalán negyeddöntőbe jutott a 250 ezer dollár (71 millió forint) összdíjazású isztambuli salakpályás női tenisztorna párosversenyében.
A magyar játékos – aki egyesben nyolcaddöntős – és partnere szerdán két szettben múlta felül a hazai közönség előtt szereplő Cagla Büyükakcay, Pemra Özgen kettőst.
A 64 percig tartó mérkőzés első játszmájában Babos Tímea és Kristina Mladenovic 4:0-ra elhúzott. A hazai páros ezután kétszer hozta saját gémjét, de a felzárkózásra nem volt esélye. A nyitó felvonás zárásaként az első kiemelt páros 40-re nyerte szerváját – számolt be a magyar teniszező honlapja.
A második játszma kicsivel szorosabban alakult: Babos Tímea és Kristina Mladenovic 2:2 után brékelt, de a nyolcadik gémben elveszítette az adogatását, de aztán a magyar-francia páros 40-re vette el a hazaiak szerváját. A végén pedig hozták az adogatásukat, így befejezték a mérkőzést.
Babosék a negyeddöntőben a román Andreea Mitu és az orosz Alexandra Panova duójával találkoznak.
Eredmény: páros, nyolcaddöntő:
Babos Tímea, Kristina Mladenovic (magyar, francia, 1.)-Cagla Büyükakcay, Pemra Özgen (török) 6:2, 6:4
Forrás: nepszava.hu
Az Oszmán Birodalom 19. században bevezetett modernizáló intézkedéseiről, illetve azokról a lépésekről, hogy egy más berendezkedésű, egy minden szempontból újító országgá válhasson Törökország, már sokszor írtunk. Szót ejtettünk többször az oktatás fejlesztéséről is. Szinte minden területen létrehoztak oktatási intézményeket: orvos és állatorvosi képzés, mérnöki képzés, művészeti akadémia, hogy csak néhányat említsünk. Ebben a cikkben egy újabb jelentős lépésről számolunk be.
1870. április 26-án megnyílt az első oktatási intézmény, ahol nőket képeztek azzal a céllal, hogy szakmához, nevezetesen általános iskolai tanári képesítéshez jussanak. A neve Darülmuallimat, és Maarif Nazırı Saffet pasa nyitotta meg ünnepélyes keretek között.
Az épület az Aja Szofia közelében volt. Érdekesség, hogy a tanulók toborzására újsághirdetéseket adtak fel. Másrészt érthető, hiszen senki sem tudhatott arról, hogy már lányok is tanulhatnak. A jelentkezés feltételeként korhatárt szabtak: 13-35 éves közötti nőket vártak az intézménybe.
Ettől a naptól kezdve folyamatos volt az oktatás néhány olyan évtől eltekintve, amikor háborúk miatt nem tudtak diplomát kiadni. A mai értelmezés szerinti végzettséget igazoló oklevél megszerzése érdekében 3 évig kellett az iskolába járni, ahol francia, arab és oszmán nyelvet, földrajzot, történelmet, oszmán történelmet tanultak a hallgatók. Nőkről lévén szó emellett hímzést, varrást, zenét és festészetet is tanítottak. Az oktatás az intézmény 1924-es bezárásáig folytatódott.
Forrás: tarihhaber.net
Erdem Éva – Türkinfo
Milyen lehet a minaretből kiszűrődő énekre ébredni? Milyen valójában egy igazi a szultán? Milyen érzés átsétálni egy hídon egyik kontinensről a másikra? Milyen alkudozni a véget nem érő bazársoron? Ezekre a kérdésekre mind a csodás Törökország nyújt választ. Tevére föl, járjuk be az országot!
Utazásunkat mi mással is kezdhetnénk, ha nem a gyönyörű Isztambullal? A török város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el. A turisták kedvelt úticéljává vált kedvező fekvése és a római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékeivel, amelyek mind megmaradtak. Legfontosabb látnivalója egyértelműen Ahmed szultán mecsete. Ez a dzsámi Isztambul egyik központi mecsete, a Hagia Szophiával szemben található. Kék mecset nevét az őt díszítő kék csempékről kapta. Az épület nem meglepő módon a világörökség része. Monumentalitásával és égbe törő tornyaival teljesen magával ragadja az embert, a varázslatos érzésről, ami átjárja át az épületet és környékét nem is beszélve.
Maradva a vallási épületeknél betekintünk a Hagia Szophiába, mely egy hajdani ortodox bazilika Isztambul közepén. A templom különlegessége a többszörös kupolamegoldás és temérdek félköríves ablak. Gyönyörű látványt nyújt, isztambuli utazásnál kötelező.
Ha valaki alkudozási képességeit tenné próbára, látogasson el a Nagy Bazárba, ami a világ egyik legnagyobb fedett piaca, ahol közel 60 utcácska mintegy 3000 boltja szolgálja ki a napi 250-400 ezer látogatót. Ahhoz, hogy az összes üzletet bejárjuk, három napra lenne szükségünk! A hagyományos zöldségpiacokat se hagyjuk ki, a színek, formák, illatok miatt.
Folytatás >>>
Forrás: travelercircle.hu
Öt kutyát üldözött el egy macska Törökországban.
A LiveLeak nevű videómegosztó oldalra felkerült egy felvétel, amelyen azt láthatjuk, amint néhány kutya megpróbál körbevenni egy náluk jóval kisebb cicát. A macska nem rémült meg az ebektől, s sikerült is elkergetnie mind az öt állatot.
Forrás és videó: www.blikk.hu
Az elmúlt napokban hirdették ki Amszterdamban a World Press Photo 2019 díjak nyerteseit. Az Anadolu Hírügynökség fotós munkatársa, Elif Öztürk képe harmadik helyezést ért el Sporttörténetek kategóriában.
Elif Öztürk, az AA tudósítója, az edirnei Kırkpınar Olajbirkózó Bajnokságon készítette fényképét, melyet a kiváló harmadik helyezéssel díjaztak saját kategóriájában. Ő az első török női fotóriporter, aki ebben ez elismerésben részesülhetett.
Öztürk megköszönte támogatói és szerkesztői segítségét, illetve elmondta, hogy mérhetetlenül büszke arra, hogy török nőként először vehet át World Press Photo elismerést.
A díjazott képeket világszerte kiállítják, így minden évben 45 országban több mint 4 millió látogató nézheti meg majd fényképét.
Meg kell említenünk, hogy egy magyar fotósra is büszkék lehetünk idén. Máté Bence Túlélési ösztön című békás fényképe nyerte az év sajtófotóit elismerő díjat természetfotó kategóriájában.
(1955 óta segíti és reklámozza a nemzetközi sajtófotózást egy holland non-profit társaság, ismert nevén a World Press Photo, mely a holland királyi család támogatásával működik.)
Forrás: Anadolu Ajansı
Erdem Éva – Türkinfo
