![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Őrült meccs Isztambulban: ismét kétgólos előnyt adott le a United
BAJNOKOK LIGÁJA
CSOPORTKÖR, 5. FORDULÓ
A-CSOPORT
GALATASARAY (török)–MANCHESTER UNITED (angol) 3–3 (1–2)
Isztambul, Rams Park. Vezette: José Maria Sánchez (spanyol)
GALATASARAY: Muslera – Boey, Bardakci, Ayhan, Angelino (V. Nelsson, 83.) – Lucas Torreira, Ndombele (Sergio Oliveira, 60.) – Zijes (B. Yilmaz, 83.), Mertens (Aktürkoglu, 60.), Zaha (Demirbay, 88.) – Icardi. Vezetőedző: Okan Buruk
MAN. UNITED: A. Onana – Wan-Bissaka (Pellistri, 78.), Maguire, Lindelöf, Shaw – McTominay, S. Amrabat (Mainoo, 58.) – Antony, Bruno Fernandes, Garnacho (Dalot, 78.) – Höjlund (Martial, 58.). Vezetőedző: Erik ten Hag
Gólszerző: Zijes (29., 62.), Aktürkoglu (71.), ill. Garnacho (11.), Bruno Fernandes (18.), McTominay (55.)
ÖSSZEFOGLALÓ
LEGENDÁS MÉRKŐZÉS volt a Galatasaray és a Manchester United közötti első isztambuli Bajnokok Ligája-találkozó, amelyet az 1993–1994-es idényben játszottak, hiszen talán sohasem volt pokolibb hangulat BL-meccsen, Alex Ferguson „vörös ördögeit” „Welcome to Hell” („Köszöntünk a pokolban”) transzparensekkel fogadták a vehemens törökök, több angol játékos visszaemlékezése szerint valóságos halálfélelmük volt az isztambuli stadionban. Nem csoda, hogy ismét előkerültek a „Welcome to Hell” feliratú transzparensek… Ami azt illeti, nem is győzni jár a Galata otthonába a Manchester United, az eddigi három isztambuli BL-meccsén kétszer 0–0 lett a vége, legutóbb (2012 őszén) pedig 1–0-ra a törökök nyertek.
Most viszont győznie kellett (volna) a forduló előtt a csoport utolsó helyén álló angol rekordbajnoknak, vagy legalábbis nem volt szabad kikapnia, mert az már matematikailag is a kiesését jelentette volna. Ez a veszély sokáig nem fenyegette a Marcus Rashfordot eltiltás miatt nélkülöző vendégeket, mert hamar kétgólos előnyre tettek szert. Előbb Garnacho talált be a 11. percben, miután Bruno Fernandes passzát az ötös bal oldali sarkának közeléből, ballal a jobb felső sarokba lőtte, majd a gólpasszt jegyző portugál a 18. percben maga lőtt bombagólt. Gondolt egyet, és 23 méterről jobbal a jobb ficakba küldte a labdát.
De a házigazda marokkói ásza, Hakim Zijes sem akart elmaradni tőle, és a 29. percben 25 méteres szabadrúgásgóllal szépített, ballal lőtt André Onana kapujának jobb oldalába. Úgy tűnt, hogy Mauro Icardi ki is egyenlít a szünet előtt, de hajszállal lesen volt, így érvénytelenítették a gólját. A szünet után pedig büntetett a United, Aaron Wan-Bissaka jobbról beadott, középütt Scott McTominay tökéletes ütemben érkezett – 1–3. Csakhogy néhány perccel később Zijes újabb szabadrúgását André Onana csúnyán bevédte, így folytatódhattak az izgalmak. Folytatódtak is: Kerem Aktürkoglu bevágta a harmadik piros-sárga gólt a 71. percben, ebben is benne volt a manchesteriek kapusa, a rövidre kapta…
Elképesztő helyzetek maradtak még ki mindkét oldalon – így maradt a döntetlen, amelyről még senki sem tudja, kinek lesz jó. 3–3
Forrás: www.nemzetisport.hu
Balassitól Jumurdzsákig – Török–magyar barátság dalban elbeszélve
Egy rejtélyes dél-anatóliai faluban ismerkedtünk meg vele, amelyet egykor Macarköynek, azaz Magyarfalunak hívtak. Szenvedélye a hídépítés: a török–magyar testvérkultúra felmutatása, identitásunk közös pontjainak nyomatékosítása. Erdal Şalikoğlu énekel, zenél és mesél az MCC Scrutonban.
Nem túlzás kijelenteni, hogy a magyar és a török kultúra ezer szálon kapcsolódik egymáshoz. Persze nemcsak a hódoltság 150 évére kell gondolnunk, hanem a hazai szabadságmozgalmak bukása után nyújtott török segítségre, mint például II. Rákóczi Ferenc fejedelem Rodostójára és az „1849-eseknek” adott menedékre is. Akik közül többen hálából vérüket adták a félholdas zászlóért a török hadsereg kötelékében. Magyar szervezte meg a török állami tűzoltóságot (Széchenyi Ödön), magyar lendítette fel a török népdalgyűjtést (Bartók Béla), és magyar nyelvészek hathatós közreműködésével zajlott a latin ábécé bevezetése az ázsiai birodalomban. Ugyanakkor Magyarország az elsők között ismerte el a száz éve megalakult Törökországot, és éppen száz éve, 1923. december 18-án kötött a két ország barátsági szerződést.
A Mathias Corvinus Collegium Magyar Összetartozás Intézete e magyar–török centenáriumra emlékezve hívta meg Erdal Şalikoğlu isztambuli lantművészt, aki évtizedek óta kutatja a török és magyar kapcsolatokat, zenei párhuzamokat – a kulturális és szellemi testvériség jegyében.
Erdal, aki eredetileg reumatológus szakorvos, a törökországi néptáncmozgalomtól jutott el a régizenéléshez. Szoros barátság fűzte Kobzos Kiss Tamás énekmondóhoz, sokszor koncerteztek együtt. 2011-ben megalapította az Isztambuli Magyar Kulturális és Baráti Társaságot, 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, 2015-ben tiszteletbeli magyarnak választotta őt a Panoráma Világklub, 2020-ben pedig megkapta a Pro Cultura Hungarica díjat a magyar kultúra iránti elkötelezettsége, a magyar–török kapcsolatok sokoldalú ápolása és fejlesztése érdekében végzett munkássága elismeréseként. 2013-ban török nyelvre fordította Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét, majd több más magyar könyvet is – egyszóval fáradhatatlanul ápolja törökök és magyarok barátságát.
Erdal Şalikoğlu koncertjére szeretettel várjuk az érdeklődőket 2023. december 15-én, pénteken 17 órától az MCC Scrutonba (1113 Budapest, Tas vezér utca 3–7.).
Program:
– 17:00: Erdal Şalikoğlu koncertje. A lantművésszel Major Anita, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatóhelyettese beszélget. Az est programjába törökországi kutatóútjainak felidézésével és fotóvetítéssel bekapcsolódik dr. Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója is.
Erdal dalaiból itt tekinthető meg ízelítő.
Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Forrás: magyarosszetartozas.hu
Tarik Demirkan: Törökország a nyugathoz tartozik
A törökök jelen vannak az Európai Unió életében, de a török kormány intézkedései sokszor ütköznek az uniós törvényekkel, gyakorlatával, vagy akár a hosszútávú terveivel. Sokszor alakulnak ki olyan konfliktusok – főleg Erdogan radikális, populista intézkedései miatt -, amelyeknek most az a céljuk, hogy megnyerje magának a külföldön élő 3 millió törököt is. Ezért erős nemzeti és vallási érzéseket hív elő vagy provokál – hangzott el a KlikkTV Tíz című adásában.
Tarik Demirkan a Türkinfo – a török-magyar kapcsolatokról szóló portál – főszerkesztője szerint a XX. századtól kezdve Törökország eldöntötte, hogy nyugati ország szeretne lenni. Ezért átalakult, hogy abba a civilizációs rendszerbe be tudjon illeszkedni. Azóta eltelt száz év, és Erdogan húszéves vezetői szerepe, és az ő nézetei – az oszmán birodalmat élteti -, sem akadályozta meg azt, hogy ez az idea megtestesüljön.
Forrás és a videó: hirklikk.hu
Beharangozó: Galatasaray – Manchester United
Kőkemény találkozó vár szerdán a Vörös Ördögökre, akik szeretnék életben tartani továbbjutási reményeiket.
„Üdv a pokolban!” Számos United szurkolónak derenghet fel ez a kép egy korábbi Galata elleni találkozóról és gondolhatnánk, hogy az Ördögök jól érzik magukat a pokolban, de ez most nem az a fejezet lesz várhatóan.
Kőkemény összecsapásra számítunk, pláne, hogy a török csapat számára is még ott az esélye annak, hogy továbbjussanak a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába, ahogy Ten Hag csapatának számára is. Ráadásul a Vörös Ördögök olyan szempontból sincsenek könnyű helyzetben, hogy a 6. fordulóban a Bayern Münchent fogadják az Old Traffordon. A helyzet tehát az, hogy amennyiben a United nem tud 3 pontot elhozni a Rams Parkból, úgy nagy eséllyel búcsúzni fognak a sorozattól erre a szezonra.
Jó hír, hogy Rasmus Hojlund és Antony is újra bevethetők, így a holland menedzser számára nagyobb a merítés lehetősége csapatának összeállítása során, amely egyébként kifejezetten jól muzsikál a hétvégén az Everton otthonában és először a szezon során képesek voltak több góllal mérkőzést nyerni.
Akik hiányozhatnak:
Galata: nincs hiányzója a csapatnak
United: Casemiro (elülső keresztszalag-sérülés), Diallo (térdsérülés), Eriksen (térdsérülés), Evans (sérülés), Malacia (izomsérülés), Martinez (lábsérülés), Mount (sérülés), Rashford (eltiltás), Sancho (büntetés)
Érdekességek:
Mióta elkezdődött a Bajnokok Ligája idei szezonja egyetlen csapat sem bukott több pontot győztes pozícióból, mint a Manchester United (6).
Az előző 4 forduló során a törökök játékosa, Lucas Torreire tudott az összes játékos közül labdát szerezni (42).
A Vörös Ördögök eddigi 3 látogatásuk során a Galata ellen soha nem tudtak nyerni. Két döntetlen mellett 1 vereségük van.
A Galatasaray legutóbbi 8 hazai mérkőzéséből 7-en mindkét csapat tudott gólt szerezni.
A Manchester United legutóbbi 9 idegenbeli Bajnokok Ligája találkozójából 8-at nem tudott kapott gól nélkül lehozni.
Ten Hag csapata ebben az idényben 11 olyan meccséből 8-at elveszített, amelyiken kapott gólt. A maradék 3-at megnyerték.
A Galatasaray az augusztus eleji Kayserispor elleni gól nélküli bajnoki döntetlenje óta minden meccsén betalált.
Egymás elleni Bajnokok Ligája statisztika:
Lejátszott mérkőzések: 7 (2 Galatasaray siker, 3 döntetlen, 2 United győzelem)
Gólok: Galatasaray7, United 10
A két csapat eddig mérkőzéseinek eredménye a csoportkör során:
Galata: D, GY, V, V
United: V, V, GY, V
A két csapat eddig egymás elleni Bajnokok Ligája találkozóinak eredménye ebben a felállásban:
Galatasaray – United 1-0 (2012.11.20.)
Galatasaray – United 0-0 (1994.09.28.)
Galatasaray – United 0-0 (1993.11.03.)
A két csapat eddigi gólszerzői a Bajnokok Ligája idei szezonjában:
Galatasaray: Icardi 2 gól, Boey 1 gól, Tete 1 gól, Zaha 1 gól, Aktürkoglu 1 gól, Bakambu 1 gól
United: Hojlund 5 gól, Casemiro 2 gól, Maguire 1 gól, Fernandes 1 gól
Bajnokok Ligája csoportkör, 5. mérkőzés
Galatasaray – Manchester United
Rams Park, 2023.11.29. 18:45
A találkozó játékvezetője: Jose María Sanchez (spanyol)
Lehetséges kezdőcsapatok:
Galatasaray: Muslera – Boey – Sánchez – Bardakci – Angeliño – Ayhan – Torreira – Ziyech – Aktürkoglu – Zaha – Icardi
United: Onana – Dalot – Maguire – Lindelöf – Shaw – McTominay – Mainoo – Pellistri – Fernadnes – Garnacho – Hojlund
ManUtdFanatics.hu tipp: 1-2
A mérkőzést az M4 Sport élőben közvetíti.
Forrás: www.manutdfanatics.hu
Exkluzív interjú Orhan Pamuk Nobel-díjas íróval
„Törökország nem 85 millió kis Erdogan országa”
Új regényét azért kezdte el írni, mert, mint mondja, Erdogan kormánya egyre jobban autoriterré vált. A pestis éjszakái nemrég jelent meg magyarul, a regény kapcsán az elnyomó rendszerről, a nem olvasó török bírákról, a Nobel-díj nyújtotta védelemről és a New York-i metróról is beszélgettünk Orhan Pamuk íróval. És arról is, hogy szerinte miben nincs igaza Margaret Atwoodnak.
Még sehol nem volt pandémia, amikor nekikezdett A pestis éjszakái megírásának, a Covid-korszak a regény írása közben köszöntött be, házhoz jött az ihlet. Hatott a szövegre, hogy az addig csak elképzelt járvány valóságossá vált?
Ha történelmi regényt ír az ember, könyvek közt kezd élni, eltemetkezik a legkülönfélébb dokumentumokban. Arra rendezkedsz be, hogy könyvek, tanulmányok, disszertációk és mindenféle-fajta szakszövegek közt fogod tölteni az időd nagy részét. Én is bújtam a történelemkönyveket, az orvostörténeti munkákat, körülvettem magam a szükséges irodalommal, alaposan felkészültem tehát, és megelégedésemre szolgált, hogy minden a helyén van. Legalábbis úgy éreztem.
Ám amikor a koronavírus felütötte a fejét, rá kellett jöjjek, hogy valami hiányzik a könyvemből. Ez a valami a félelem volt. A szereplőim félelme nem ért fel a saját félelmemhez, pedig a pestis sokkal gyilkosabb kór, mint a koronavírus.
Nagyobb félelmet kell plántálnom a szereplőkbe, erre figyelmeztetett a koronavírus.
Nemcsak az emberek, a kormányok viselkedése is igen jellemző pandémia idején.
Alaposan utánanéztem, hogyan viselkedtek az emberek karantén idején, miként annak is, hogyan viselkedtek a népeket irányító kormányok. A történelem e téren is ismétli önmagát. Először jön a tagadás. Aztán a fertőzések száma emelkedni kezd. Ezzel együtt terjedni kezdenek a rémhírek. Van, hogy a kormányok belebuknak a pandémiába, a helyükbe pedig egy erősebb kezű vezető lép. Ez a helyzet szépen megágyaz az autoriter kormányzásnak. Ezek a lépések szoktak ismétlődni a pandémiák idején újra meg újra, nincs új a nap alatt.
Azért is írtam meg ezt a regényt, mert a török kormány, Erdogan kormánya egyre inkább autoriterré vált. Vagy harminc éve jár a fejemben, hogy írjak egy pestisregényt, úgy éreztem, most elérkezett az ideje.
Az Oszmán Birodalom végső időszakára helyeztem a pestisemet, reális képet akartam festeni az akkori viszonyokról, erre építve akartam mesélni az engem izgató kérdésekről, a nacionalizmusról, a tekintélyuralmi rendszerekről, és egy autoriter jegyeket viselő nemzet létrehozásáról.
Forrás: rtl.hu
Törökország elkötelezett a fenntarthatóság mellett
Törökország a közelmúltban a nemzetközi fenntartható turizmus érdekében egyezményt írt alá a Globális Fenntartható Turizmus Tanácsával. A világ negyedik legtöbb látogatót fogadó országaként elkötelezett amellett, hogy a nyaralófaluk az ötcsillagos szállodákig mindent fenntarthatóvá tesznek.
Ennek bemutatására, a Török Turisztikai Hivatal meghívására kollégánk, Nagy Angéla november 20-24 között ötnapos sajtóúton vett részt. Az útvonal Isztambulból tovább utazva több tartományba vezetett. A résztvevők elsőként a Fekete-tenger nyugati részén Paphlagonia térségébe, a római korban alakult város Pompeiopolis romjaihoz látogattak el.
Ezt követően a program része volt még egyebek közt a Karabük tartományban található ókori görög város, Hadrianopolis ásatásának látogatása is. Az eddigi feltárási munkák során a helyszínen régészek fontos alakokat, bika-, páva- és oroszlánfigurát is találtak mozaikokon. A települést kutatások szerint a késő hellenisztikus, a római és a korai bizánci korban lakták.
A felszíni kutatások során eddig összesen 14 középületet és egyéb építményt tártak fel. Az útvonal ezután az 1994 óta Unesco világörökség listáján szereplő Safranboluba vezetett. A terület sokáig sáfránytermelő vidék és kereskedelmi központ volt, amelyet a mai napig mecsetek, karavánszerájok és több száz oszmán korból megmaradt ház díszít. Az út során természetesen nem maradhatott el a rendkívül sokszínű és különleges török gasztronómia bemutatása sem.
Forrás: www.atv.hu
Húzogatják az oroszlán bajszát Ankarában: egyre nagyobb nehezteléssel nézi a Nyugat a törökök játékát
Megugrott a kereskedelem 2023-ban Törökország és Oroszország között, ami egyre jobban aggasztja a nyugati országokat. Attól tartanak, hogy Ankara érzékeny technológiát is átad az oroszoknak. A bizalmatlanság feszültséget okoz a NATO-n belül – írja a Financial Times.
Hamarosan a török fővárosba látogat Brian Nelson, az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkára. Az utazás célja, hogy meggyőzze Ankarát a kereskedelmének csökkentéséről Oroszországgal, illetve, hogy megerősítsék a szigorú szankciókra vonatkozó ellenőrzéseket.
2023 első kilenc hónapjában 158 millió dollárt tett ki annak a 45 árunak az exportja Törökországban, amelyek többnyire „kettős felhasználású eszközök”, azaz a polgári mellett katonai alkalmazásra is hasznosíthatók.
Emily Kilcrease, a Center for a New American Security agytröszt Energia, Gazdaság és Biztonság programjának igazgatója szerint a kereskedelem az exportellenőrzés és a végrehajtás közötti szabályozási rések kihasználása miatt virágzik.
Néhány harmadik ország, például Törökország esetében valóban gyengébb végrehajtási helyzetben vagyunk, mint amilyenben végső soron lenni szeretnénk – mondta Kilcrease.
Felmerült a gyanú, hogy Törökország – az Egyesült Arab Emírségek mellett – része egy olyan többlépcsős nemzetközi orosz hálózatnak, amelynek segítségével megkerülik a nyugati szankciókat. Ennek lényege, hogy a kritikus nyugati technológiai eszközök közvetítőországokon keresztül eljutnak Oroszországba, ahol a haderő fejlesztéséhez használják fel ezeket.
Az eljárás miatt a nyugati kormányok egyre feszültebben szólítják fel a törököket, hogy tartsák be az előírásokat, és korlátozzák az oroszokkal folytatott kereskedelmet. Ennek szerepe azért is kiemelkedő, mivel sokszor nem közvetlenül Oroszországgal kereskedik a kis-ázsiai ország, hanem például Kazahsztánnal. Innen megy később tovább a legtöbb eszköz Moszkva irányába.
A feszültség érzékeny pillanatban érkezik: a törökök több milliárd dollár értékben vásárolnának amerikai F-16-os vadászgépeket, míg a Nyugat azzal nyomasztja a törököket, hogy fogadják el Svédország csatlakozását a NATO-hoz.
Forrás: www.portfolio.hu