Nagyító rovatunkban ezúttal a vasárnapi török helyhatósági választást vesszük górcső alá. Ha Erdogan pártja visszaveszi Isztambult az ellenzéktől, akkor az elnök elég magabiztosnak érezheti magát ahhoz, hogy pozitívabb örökségépítő lépésekre összpontosítson – de egy veszteség azt eredményezheti, hogy ráerősít populista politikájára bel- és külföldön. Az eredmény komoly kihatással lesz a kurd kérdés megoldására is.
Március 31-én mintegy 58 millió regisztrált török szavazó járul majd az urnákhoz az országos helyhatósági választásokon, hogy polgármestert válasszon közel 4000 városban. Az eredménynek nem lesz közvetlen hatása Erdogan elnök kormányára.
Mégis, mivel a szavazók az egész országban voksolnak, a helyi választások Törökország belpolitikájának lakmuszaként szolgálnak, ami egyenértékű az amerikai félidős választásokkal.
Serdar Kebapçilar testépítő karrierje mellett olyan filmekkel vált ismertté, amelyek kísértetiesen emlékeztettek Sylvester Stallone sikereire.
65 éves korában elhunyt a „török Rambóként” ismertté vált Serdar Kebapçilar – írja a Sun.
A testépítő a nyolcvanas években számos olyan török filmben szerepelt, amelyek kísértetiesen emlékeztettek Sylvester Stallone sikerfilmjeire. A „Karaşimşek”, „Korkusuz”, „Komando”, „Guillano” című alkotások Törökországban rendkívül sikeresek voltak, és az Egyesült Államokba is eljutottak. A Rocky nyomán elkészült Karaşimşek forgatása mindössze másfél hónapig zajlott, de angol szinkron is készült hozzá.
Irodalmi szenzáció: Erdély fenegyereke, Maderspach Viktor (1875-1941 kiadatlan útijegyzetei 1911 és 1938 között, lenyűgöző korabeli fotók kíséretében! A szerző erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró. Őseitől a ruszkabányai márvány- és vasércbányát, kohót, és több ezer holdnyi erdőt örökölt.
Kalandos élete nem korlátozódott Erdélyre vagy Magyarországra, harmincéves korától kezdve körbeutazta a Közel-Keletet, Bukaresten és Dobrudzsán át többször megfordult Törökországban, innen Palesztinát járta be, eljutott Egyiptomba és Algériába is. Útjairól jegyzeteket készített, ezeket a Világ, az Új Idők, a Pesti Napló, de legfőképp a Magyarság című újság közölte.
A jelen kötet a lapokban közreadott, de kötetben soha meg nem jelent úti beszámolók, naplók, tárcák gyűjteménye, mely majd harminc évet ölel fel: a békebeli világtól, 1911-től kezdve egészen 1938-ig. A kötetet káprázatos eredeti fotók kísérik.
Gyanúsan vásároltnak tűnő török lájkok százai tűntek fel Varga Judit Facebook-oldalán, az exminiszter legfrissebb posztja alatt, amelyben a volt férje, Magyar Péter által kedd reggel nyilvánosságra hozott hangfelvételre reagál.
Az állítólag Magyar és Varga közös otthonában készült felvételen arról van szó, hogy Rogánék belenyúltak a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány nyomozati irataiba.
Varga Judit igyekezett a posztjában kontextusba helyezni a volt férjével hallható beszélgetést, mint állítja, bántalmazó kapcsolatban élt, és csak azt mondta, amit Magyar Péter hallani akart.
Varga posztjára több ezer like érkezett, ám meglepő módon százával dőlnek a kamuprofilnak tűnő török kedvelések is. Mint tudjuk, a lájkvásárlás csak egy a Facebookon használatos megtévesztési technikák közül.
A lakmusz.hu 581 török profilt számolt, ami miatt felmerül a gyanú, hogy nem személyes érdeklődésből találták meg Varga Facebook-posztját, hanem odairányították őket.
Egyébként nem ez az első alkalom, hogy ilyesmi történik Varga Judit Facebook-oldalán. Egy hete vietnámi lájkok tömegét fedezték fel Varga Judit egy másik Magyar Péterre reagáló, családon belüli erőszakkal kapcsolatos Facebook-posztja alatt.
A dolog külön érdekessége, hogy bár Varga Judit előszeretettel védekezik azzal, hogy Magyar Péter terrorizálta és félelemben tartotta, 2020 januárjában így nyilatkozott a Képmásnak:
Én az anyaságot, a hagyományosnak mondható női feladatokat mindig úgy élhettem meg Péterrel, mintha egy nyitott ajtajú kalitkám lenne: tudtam, hogy ha szeretnék kiteljesedni más területen is, akkor kirepülhetek. Péter sosem várta el tőlem, hogy feladjak bármit is abból, aki én vagyok. Ha zárva lett volna a kalitka ajtaja, akkor nem biztos, hogy annyira jól éreztem volna magam benne, így viszont mindig szívesen repültem vissza.
A lánytestvérek történetét bemutató széria rövid idő alatt hatalmas rajongótáborra tett szert Magyarországon is.
A török sorozatok népszerűsége töretlen hazánkban, mindegyik igazi rajongótábort szerez magának. A tévénézők most három fiatal lánytestvér sorsáért izgulhatnak a TV2 képernyőjén.
Csak egy lánya van
A három nővér anyját, Nesrin Kalendert İclal Aydın alakítja, és ő az azonos című regényéből készült a forgatókönyv is. Az 52 éves asszony ugyanis nemcsak színésznő, de író és újságíró is egyben. Ankarában járt egyetemre, de Berlinben is élt, 25 évesen költözött vissza szülőhazájába, és fordult a filmezés felé. Már 16 könyve jelent meg. Aydın négyszer ment férjhez – az első választottjához kétszer is –, végül mind a négyszer elvált, utoljára öt éve. Lánya, Zeynep Lal az első-második férjétől született.
Musicalekben játszana
A 27 éves Özgü Kaya, vagyis a sorozatbeli Türkan Kalender Korman Isztambulban született, és az ottani zeneakadémián végzett – operaénekesnek készült. A színészet később kezdte érdekelni, hat éve játszik csak sorozatokban, A három nővérben az egyik testvért, Türkant alakítja. Nagy álma, hogy musicalekben is szerepeljen. Nemrég egy tévéműsorban beszélt arról, hogy a nagymamájának milyen sokat köszönhet. Az igazit még keresi, egyelőre egy cuki kutyussal osztja meg az otthonát.
Hollywoodban is bemutatkozott
A 29 éves Almila Ada az egyik nővér, Dönüş Kalender a sorozatban, őt a Cennet című széria címszereplőjeként is ismerhetjük. De a hazájában modellként és balerinaként is jegyzik. Divattervező anyukájával egy időben Oroszországban élt, így jól beszél oroszul. Prágában és Londonban is tanult balettozni, emellett az isztambuli zeneakadémián zongoratanulmányokat folytatott. Tehetségre Hollywood is felfigyelt: amikor balerinát kerestek a Bosszúállók: Ultron kora című mozihoz, hogy Scarlett Johansson karakterének fiatal verzióját alakítsa, ő kapta a lehetőséget. Mindemellett még egy piláteszközpontja is van! A magánügyeit viszont szereti megtartani magának. Annyit tudni csak róla, hogy korábban évekig együtt volt egy Paul Sevdik nevű fiatalemberrel.
A 24 éves férfi azt mondja, ha a munkahelye engedékenyebb lenne a távmunkát illetően, a következő években is egészen biztos a török szállodában élne.
Őszintén szomorú voltam, mikor az egy hónapot követően össze kellett csomagolnom, és haza kellett jönnöm. Ha tehetném – és a munkahelyem is engedékenyebb lenne a távmunkát illetően – már holnap jönnék vissza – ismeri el a 24 éves Josh Kerr, aki az elmúlt egy hónapban éppen azért cserélte egy török luxusszállodára manchesteri albérletét, mert legyen bármilyen furcsa is, így olcsóbban kijött a hónapra.
A tiktoker Kerr nem is olyan régen a csatornáján megosztott egy videót, amiben a lehetetlenül drága albérletek miatt panaszkodott, és amit 24 óra leforgása alatt több millióan láttak. A fiatal férfi ezután döntött úgy, hogy a következő hónapot egy török luxusszállodában tölti, ami egy hónapra 944 fontjába (átszámítva több mint 400 ezer forintjába) került, ám még így is olcsóbbnak bizonyult, mint a félmilliós albérlet (amiben az albérleti díjon felül már a rezsiköltség is benne van).
Josh azt mondja, bár az időeltolódás kezdetben okozott neki némi fejtörést, a hónap végére már egészen jól működő rendszere volt arra, hogyan hidalja át azt a három órát, amivel Törökországban előbbre jár az idő, mint Angliában. „Mivel az időeltolódás miatt volt, hogy délután fél egykor kellett elkezdenem dolgozni, mindig jutott időm egy kiadós reggelire és egy kis városnézésre is munka előtt” – meséli.
Tanultuk, hogy Budát 1541-ben elfoglalták a törökök. És mi történt ez után? Hogyan teltek hódítók és hódítottak hétköznapjai? Mi maradt meg a hódoltság 150 évéből? Járjunk utána!
1541. augusztus 29-én lezárult egy korszak Magyarország történetében, az ország három részre szakadt, és hosszú időre külső hatalmak játszóterévé vált. Azt talán kevesen tudják, hogy a mohácsi csatavesztés után Budát már legalább két alkalommal elfoglalták és kifosztották Szulejmán hadai. Mire 1541-ben véglegesen is megszállták, és vilajet központtá tették Budát, gazdag palotáiból, fényes templomaiból szinte csak üszkös romok maradtak.
A meghódítottak élete Budán…
Az Oszmán Birodalomnak – nagyon is racionális megfontolásból – nem volt célja a megmaradt lakosság ellehetetlenítése. Munkájuk és adóik egy kontinenseken átívelő birodalom fenntartásához járultak hozzá. Bár a krónikák kevés információt szolgáltatnak Buda mindennapjairól, annyit egészen biztosan tudunk, hogy a keresztény államigazgatás és egyházszervezet megszűnése ellenére a falvak és városok viszonylagos önállósága, sőt, alacsony intenzitással még kulturális élete is megmaradhatott. Ami viszont komoly gondokat okozott, az a közbiztonság teljes hiánya volt. A Magyar Királyság – szemben a behódolt balkáni országokkal – majdnem 150 évig frontországként működött. Mindez állandó háborúskodást és létbizonytalanságot jelentett a lakosság számára.
…és a török hódítók mindennapjai
1541. szeptember 2-án Szulejmán szultán hálaadó ünnepet tartott a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás-templom). Állítólag a szertartás közben halt meg a harcos bektasi rend nagy tiszteletnek örvendő tagja, Gül Baba, avagy a Rózsák Atyja is, akinek türbéjét (síremlék) ma eredeti szépségében is megpillanthatjuk, ha felsétálunk Budán, a Mecset utcán.
Történelmi nap közeleg a magyar–török energetikai együttműködésben április elsején, ugyanis megkezdődik a földgáz szállítása Törökországból Magyarországra – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter azt írta: a szerződés értelmében a következő hónapokban 275 millió köbméter földgáz érkezik, ezzel néhány napon belül Magyarország lesz az első olyan, vele nem szomszédos ország, ahová Törökország földgázt exportál.
Magyarország éves gázfogyasztása a földgáz árától és az időjárástól függően évi 8-10 milliárd köbméter.
Törökország eddig is fontos szerepet játszott a magyar energiaellátás biztonságában, de ez idáig csak tranzitútvonalként, mostantól azonban már forrásországként is – írta a miniszter.
„Szorosabbra fűzzük az együttműködésünket a nukleáris energia területén is, hiszen a hamarosan működésbe lépő új törökországi atomerőmű az új paksi erőművel azonos technológiával épül. Így a török építkezés során nyújtott tapasztalatok is a segítségünkre lesznek. Egyúttal pedig török szakértők segítik majd magyar kollégáikat a hosszú gyártási idejű eszközök műszaki ellenőrzésében is” – közölte Szijjártó Péter.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
