Magyarok Zonguldakban

Németh Sára Törökországban élő idegenvezető többek között olyan törökországi utazásokat szervez, amelyen kisebb létszámú csoportoknak mutatja meg Törökország kevésbé ismert tájait, „rejtett” kincseit. Idén április 4-e és 11-e között a fekete-tengeri régió nyugati része volt az úti célja egy 14 fős csapatnak, melynek én is tagja voltam.

Az utazásunk egyik állomása Zonguldak volt, ahol először a Zonguldaki Bányászati Múzeumba látogattunk el, ahol Arda Yılmaz, a Zonguldaki Geopark igazgatója tartott rövid tájékoztatást a régió természeti és ipari örökségéről. A múzeumot 2016-ban alapították, és ez Törökország első szénbányászati múzeuma. 2022-ben a múzeum felkerült az Európai Ipari Örökség Útvonalára (ERIH), amely Európa legfontosabb ipari örökségi helyszíneit öleli fel. A múzeum érdekessége, hogy földszintjén a zonguldaki szénmező bányászatának történetével kapcsolatos információk és dokumentumok tekinthetők meg. Itt látható a „Zonguldaki medence” nevű makett is, amelyet bányásztanoncok készítettek. 

Ezt követően Yılmaz úr a Gökgöl-barlangot mutatta meg nekünk, amelyet Törökország ötödik legnagyobb barlangjaként tartanak számon. A barlangot 1976-ban fedezte fel Temuçen Aygen, Chris Mauer és Harvery Lomas. 1997 és 2001 között a barlangot egy 875 m hosszú járdával, hidakkal, vízelvezető csatornákkal, világító- és hangrendszerrel látták el, hogy egy részét bemutató barlanggá alakítsák. A barlangot 2001 júniusában nyitották meg a nagyközönség számára. 

A Zonguldak Bülent Ecevit Egyetem (BEUN) oktatója, Sefa Kocabaş szervezésében másnap reggel ellátogattunk a 2025 októberében átadott Török–Magyar Barátság Parkba, amely Çatalağzıban található. A park megálmodója Prof. Dr. Yücel Namal, az egyetem történelem tanszékének oktatója volt, aki nagyjából 19 éve foglalkozik a török–magyar kapcsolatok kutatásával, és az ő kezdeményezésre, valamint a török és a magyar állam támogatásával jött létre a park. 

A professzor kutatásai során érdekes dolgokat tárt fel. A törökök és a magyarok történelme az évszázadok során többször összefonódott, illetve számos területen hatott egymásra. Amikor a magyarok elkezdték kutatni saját történelmüket, a 19. század során a nyelv, a történelem és a magyar őshaza kutatását célzó munkák a turkológia tudományágának és a turanizmus eszméjének kialakulásához vezettek. Miután Magyarország sokféle területen kiváló szakemberekkel rendelkezett, ezért a Török Köztársaság kikiáltásakor számos mérnököt hívtak meg, akik részt vettek Törökország építésében és fejlesztésében. Az ország területén lévő ipari vállalatok és létesítmények közül néhány a magyarországi példák alapján jött létre. A Zonguldakban dolgozó magyar mérnökök többnyire bányákban és közműépítéseket érintő beruházásokon dolgoztak. A magyar szakemberek munkájukkal hozzájárultak a modern technikával történő bányászat és az export fejlődéséhez. 

Ünnepélyes keretek között fogadtak minket a parkban, ahol mi voltunk az első magyar turistacsoport. A terített asztalon pogácsa, a régióra jellemző, frissen sült gözleme és az elmaradhatatlan török tea várt ránk. 

Meglepetésünkre Namal professzor magyar nyelven üdvözölt bennünket. Beszédében hangsúlyozta, hogy a török és a magyar nép azon kevés nemzetek egyike, akik a megélt történelmi háborús konfliktusokat jóra, jó kapcsolatok kialakítására tudták fordítani. 

Beszédében kifejtette, hogy Mustafa Kemal Atatürk ’testvéreknek’ szólította a magyarokat. A park létrehozásával ezt a testvériséget tartják életben. A parkban közös történelmünk hősei láthatók, Thököly Imrétől Kossuth Lajosig, Gül Babától a Zonguldakban nyomot hagyó magyar szakértőkig. Ennek a parknak a létrehozása régi álma volt; hálás Mátis Viktor nagykövetnek és Yavuz Palabaş polgármesternek a támogatásukért. Mi, magyar turisták, pedig történelmet írtunk azzal, hogy elsőként látogattuk meg ezt a parkot. 

Az ünnepségen felszólalva Yavuz Palabaş, Çatalağzı polgármestere, elmondta, hogy a park fejlesztése tovább folytatódik, májusban további bővítésekre kerül sor, és reményeik szerint a Török–Magyar Barátság Park növelni fogja a régió turisztikai értékét azzal, hogy kulturális központtá alakítják. 

Ahogy Namal professzor is említette beszédében, a Török–Magyar Barátság Parkban 5 emléktábla látható, melyek az Oszmán Birodalom időszakától a Török Köztársaság megalakulásáig eltelt időszakban Zonguldakban dolgozó magyar mérnököknek és a török, valamint a magyar történelem kiemelkedő alakjainak állítanak emléket. 

A program végén vonattal indultunk tovább a történelmi Filyos városába. 

Néhány nappal később a helyi török sajtó is beszámolt látogatásunkról, amely hírt azután több török médium is átvett. “Híresek” lettünk. 

Kollár Kata – Türkinfo 

A fotókat készítette: Kertész Erika és Dr. Ódor Klára