2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 1516

F. Almási Balogh Pál: A’ kávé, thé és csokoládé – Történeti, természethistóriai, diaeteticai és orvosi tekintetben (1831)

CMikor belekezdtem, nem tudtam, hogy mibe vágok bele. Eddig csak a kávéról szóló fejezetet olvastam el, de idővel majd jön a többi is. A címet elolvasva kellett vagy két perc, hogy rájöjjek, mi is az a thé. Persze a szövegből kiderül, hogy szénavíz. Bevallom, nekem sokkal jobban tetszik ez a kifejezés, mint a tea, szerintem jópofa, és egyes teáknál nagyon is találó…

A mostani blogbejegyzésemben igyekeztem kigyűjteni a török szokásokról szóló részeket, a helyesírását meghagytam. Kicsit kalandos olvasni, de gyorsan hozzá lehet szokni ehhez az archaikus nyelvezethez, de még könnyebb elfáradni benne.

Annak ellenére, hogy mai szemmel néhol viccesnek vagy akár bugyutának is tűnhet a szöveg, rendkívül részletes és alapos munkával van dolgunk. Rengeteg forrást idéz ez az 1831-es kiadású mű, úgyhogy abban a korszakban ennél átfogóbb munkát ebben a témakörben gyanítom, hogy közel sem lehetett találni.

A kávé eredetéről:

„A’ kávéitalnak eredetéről többféle vélekedések vágynák. Naironi, egy Bániból való tudós Maronita, ki a’ kávéról 1671-ben adott ki legelőszer eggy értekezést Rómában, (Discursus de saiuberrima potione Cahue s. Café nuncupota) több hiteles történetírók szerint ezt beszéli: Arabiának eggy részében, a’ kecskék, ( mások szerint tevék) egy kávéfákkal teljes tájra jutottak, ‘s az éredt babokat igen mohon ették. Ez által olly vidámok és elevenek lettek azon állatok, hogy egész éjjel ugráltak, ‘s szokások ellen igen vigak voltak. A’ pásztor tudósitá ezen különös dologról a’ klastrom’ elődjét, kiéji voltak ezen kecskék. Ez a’ legelőt megvi’sgálván, ugy találá, hogy a’ kávébaboknak volt azon munkálatjok. Próbát tett, haa vallyon, a’ kávébabfőzettel, némelly Derviseinek, – kik sokszor a’ reggeli imádságot elaludták – álmokat nem űzhetné é el ? Mivel a’ próbatétel megfelelt a’ várakozásnak , ‘s e’ mellett a’ kávéfőzet igen jó ízű volt, tehát nem csak a’ klastromban, hanem egész Török-Országban közönségessé lett ezen ital. Innen a’ török kávékereskedőknek, mindennap meg kell imádságikban emlékezni, az elődről Schiadliról, és a’ pásztorról Aideusról. Azt tartják, hogy ez, a’ X-dik Században történt.” (12-13. oldal)

A kávé különböző elnevezéseiről:

„A’ kávébogyóban két eggymáson fekvő tojásdad makk ‘s ezeknek mindeggyikében eggy eggy mag van. Ezt a’ gyümölcsöt igy egészen, ‘s megszárítva, héjjas kávénak, (café en coque) nevezik ; ha pedig külső héjjától megfosztatik , hántott vagy tisztított kávénak (café mondé.) A’ kávégyümölcs megszáraztott héjját, nem tulajdonképpen, kávévirágnak (fleurs de cáfé) nevezték, ‘s belőle Napkeleten , megpergelve, ‘s vízzel főzve , bizonyos italt készítenek, mellyet Szultán kávénak (café à la Sultane) neveznek, melly izére nézve a’ chinai théhez hasonló , ‘s az Arabok, mint hivesitő , ‘s széket gyengéden előmozdító, egészséges italt, a’ kávénál is többre becsülik. Európában, a’ megtisztított kávémagvakat szokták használni.” (40-41. oldal)

Kávéházak Konstantinápolyban:

„Végre 1554-ben, a§ nagy Solimán uralkodása alatt, száz esztendővel az után, hogy azt az Adeni Mufti Arabiába hozta, Konstantzinápoly’ lakosai által is megismertetett.) Tudniillik két privátszemély, Sehems és Hekin, kiknek eggyike Damaskusból, másika Aleppóból jött, két kávéházat állítottak ott fel, és ezen italt két jól felékesített szobában, nyilvánosan árulták. Csak hamar olly helyekké lettek ezen kávé-házak, hol a’ tudósok, különösen pedig a’ költők, ‘s más olly személyek gyűltek üszve, kik magokat sakkal vagy ostáblával mulatni, vagy mindenféle esmeretséget csinálni, ‘s idejőket sok költség nélkül kellemetesen akarák tölteni. Ezen házak ‘s öszvegyülekezések észrevehetetlenül annyira módiba jöttek, hogy minden rangú emberek, még a9 Szerail tisztjei is, a’ Basák, ‘s más elsőrangú udvari tisztviselők meglátogaták azokat. Azonközben épen midőn a’ kávéházak legerősbb alapon állani látszattak, az Imánok, vagy moschéek elöljárói nyilván kezdenek panaszkodni, ( IV Murád alatt) hogy az ő moschéeikat el hagyják az emberek, hogy a’ kávéházakba mehessenek. A’ Dervisek, ‘s más barátok tódították a’ dolgot, ‘s nyilvánosan prédikáltak ellene, azt állitván, hogy sokkal kissebb bűn a’ korcsmába menni, mint a’ kávéházba. De mind ezen fáradozások haszontalanok voltak, azon kelle tehát nekik gondolkozni, hogy meguntassák, hogy a’ kávé a’ törvényben meg van tiltva, és ezt igen ravaszan hajták végre. Benyujtának a’ Muftinak eggy irást, melyben azt álliták, hogy a’ pergelt kávé bizonyos szén neme, már pedig mind az a’ mi szénhez hasonlit meg van az Alkoran által tiltva; kérék tehát a’ Muftit, hogy kötelessége szerint, ezen pontot teljesen határozza el. A’ Mufti a’ nélkül, hogy valami fáradtságos vi’sgálódásba ereszkedett volna, elhatározá az ő részökre kedvezőleg a’ dolgot, ‘s azt mondá hogy a’ Muhamed törvénye szerint a’ kávéital tilalmas. A’ Mufti tekintete olly nagy Konstantzinápolyban hogy ezen itélettétel ellen senki sem merészle szóllani. Mindjárt bezártak minden kávéházakat, ‘s a’ politziaszolgáknak megparancsoltatott, hogy a’ kávéitaltól mindent eltartóztassanak. Midőn a’ politzia’ szolgái láták, hogy azt egészen még sem akadályoztathatják meg, végre megengedek bizonyos adófizetés feltétele alatt, hogy a’ kávét ismét árulják és igyák, csak ne nyilvánosan történjen az. Ennélfogva különös helyeken, zárt ajtók mellett, vagy a’ ház’ hátulsó szobáiban ismét kávét mértek. Ezen szin alatt lassanként ismét lábra kaptak a’ kávéházak, ‘s midőn eggy új Mufti, ki vagy okosabb volt, vagy nem olly gyengéd lelkiesméretű, nyilvánosan kimondá, hogy a’ kávét épen nem kell ugy tekinteni mint szenet, ‘s az abból készült italt épen nem tiltja a’ törvény, tehát a’ kávéházak száma sokkal nagyobb lett mint volt az előtt. Ezen új magyarázatnál fogva,a’ barátok, papok, törvény tudósok, sőt maga a’ Mufti is kávét ittak, ‘s ezeknek példáját követék az udvarnál ‘s a’ városban. Mivel a’ Nagy vezérek, különös jusst tartottak a’ nyilvános kávéházakhoz, tehát ezen alkalmatosságon kaptak, ‘s azokra jókora jövedelmet húzó adót vetettek. Minden kávéház ura t. i. naponként eggy zechinát tartozott nékik fizetni, de eggy findzsa kávét, csak eggy asperen volt szabad eladni.

Eddig mennek Galand Úrnak közlései, de ugyan ő közöl még eggy tudósitást is, a’ kávéházaknak teljes eltörlésekről Konstantzinápolyban, melly a’ Kandiai háborúban történt, midőn a’ Porta1” környülményei igen critikus helyhezletben voltak. A’ kávéházakban t. i. olly szabadon beszéltek a’ politikai dolgokról, hogy a’ Nagyvezér Kupruli, a’ két hasonnevű hires, ‘s őtet méltóságába követett testvéreknek atyjok, annak rósz következéseitől félt, ‘s ezen okból minden kávéházat mind addig mig IV-dik Muhamednek minorennitása tartott, bezáratott, noha azokból igen nagy hasznot vett. Azonban mind e’ mellett sem ittak Konstantzinápolyban kevesebb kávét mint az előtt, mivel azt nagy réz üstökben, minden fő útszákon és piaczokon hurczolták, ‘s a’ szabad ég alatt adták el a’ jövőjáróknak. Más városaiban és faluiban pedig a’ török birodalomnak, mint az előtt, úgy most is a’ kávéházak nyitva maradtak; – ‘s lassanként ismét felnyittattak azok Konstantzinápolyban is, noha a’ tilalom még mai napig is tart, ‘s minap is a’ fennt említett okból Pérában, Galatában ‘s egyebütt lezárattak a’ kávéházak, melyek ellen a’ moschéekban is nyilvánosan buzgólkodtak. Mind ez azonban semmi befolyással sem volt a’ kávé szeretetének kioltására, ‘s eggy ház vagy família sincs Konstantzinápolyban, szegény vagy gazdag, török, zsidó, görög vagy örmény, hol mindennap kétszer ‘s többszer ne innának kávét. Módiban van ezen kívül, hogy minden látogatónak kávét nyújtanak, mellyet el nem fogadni udvariságtalanság; ‘s még a’ Nagyvezérnél lévő audientzián is, a’ követeket a’ többek közt kávéval kínálják, ‘s ha ezen czeremónia a’ külföldi Státus’ szolgái eránt meg nem történik, nemtetszésnek a’ jele ‘s legelső előjele annak, hogy a’ béke felbomlik. (L. Allgem. Reisebeschreibung Bd. XL S. 318.) Feleségeiknek eleitőlfogva tartoztak a’ Törökök kávét adni, ‘s ezen kötelesség’ elfelejtése, törvényes ok volt az elválásra. A’ Törökök Szerailjaikban, mind e’ mai napig is különös kávétisztviselők, (Kahwehschi Bachi) vágynák, kiknek mindeggyike alatt ismét 20—30 Baliagik vágynák, kik a’ kávékészitéssel foglalatoskodnak.” (20-23. oldal)

Hogyan is isszák a kávét?

„A’ kávéital készítése módja különbkülönb-féle. Némelyek a’ kávélisztre forró vizet öntvén, meleg helyre teszik bizonyos ideig, ‘s akkor find’sákra töltik, mint a’ Hollandusok; mások fedett edényben felforralják azt kétszer, háromszor, – vigyázván hogy ki ne fusson, mivel az által olajos finom része vesz el – ‘s akkor félre teszik, mig valamennyire meg nem hül, mint az Arabok és Törökök, kik azt apró find’sákból mennél forróbban, minden alljával együtt, ‘s minden tej és nádméz nélkül felhörbölik. Ez a’ legközönségesbb módja a’ kávékészitésnek Európának nagy részében is. A’ Francziák a’ megőrlött kávét szárazon a’ vizhez teszik, mig nem gőzölög, akkor vizet öntenek reá, ‘s egy kevés égetett nádmézet, és kevés mustárport tesznek belé, ‘s ezt café a la Reine-nek nevezik.” (83. oldal)

Mindezek után, akinek sikerült a végére érni, sőt, ellenállhatatlan vágyat érez végigolvasni, annak itt van a könyv elérhetősége, szabadon letölthető a MEK-ről.

Zizzer

Lorem ipsum 4

Widgetkit

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

Lorem ipsum 5

ZOO is a flexible and powerful content application builder to manage your content

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

Törökös olvasnivalók

Basic RGBVan nekem egy (másik) kedves internetes oldalam a Turkinfón kívül, amelyet rendszeresen látogatok: a MEK. Ezen az honlapon több ezer legálisan letölthető könyv található mindenféle témakörben. A mai rövid bejegyzéshez innen válogattam néhány olvasnivalót, amely valamilyen úton-módon kapcsolódik a török kultúrához.
Tóth Béla: A dervis kilenc egere  Itt megtekinthető és letölthető
Buda Ferenc: Kimondott szó – kilőtt nyíl – Török népek szólásai és közmondásai
Zizzer

Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek

gulbaba2Terebess kiadó, Budapest, 2002.
A tanulmány itt olvasható.

Egy olyan világot mutat be ez a tanulmány, amivel eddig én nem találkoztam sem olvasmányaim, sem tanulmányaim során. A középiskolás történelemórákon sajnos kimaradt az a fajta (talán nevezhetem) szemléletmód, amely egy kicsit is kézzelfoghatóvá és életszerűvé tette volna a tananyagot. Viszonylag sokat gondolkoztam azon, hogy vajon milyen lehetett Magyarország a török időkben: milyen volt a városkép, mennyire voltak elterjedtek a mecsetek, csúcsosodtak-e minaretek? Az utcákon járva mennyire lehetett nyilvánvaló a török jelenlét?

Ágoston Gábor és Sudár Balázs e tanulmánya, ha nem is az összes, de néhány kérdésemre válaszolt, a hírhedt Gül Baba alakján keresztül egy átfogó képet kaptam a bektasi rendről, hitvilágáról, táncról, kolostorokról vagy éppenséggel a Türbéről – mindezt könnyed, olvasmányos stílusban.

Dervisrendek:

„Ismert, hogy az iszlám világ azon tagjait, akiket már nem elégített ki az ortodoxia életfelfogása, s akik durva darócba öltözve a keleti városok zsibongó forgatagától távoleső csöndes rendházaikba visszahúzódva vallásos elmélkedéssel törekedtek a lelki tökéletesedésre, igénytelen ruházatukról szúfinak, az általuk létrehozott vallási-filozófiai mozgalmat pedig szúfizmusnak szokás nevezni. Az iszlám világ ezen réveteg tekintetű aszkétái más és más módon vélték elérhetőnek a végső célt, a megsemmisülést, midőn a szúfi eggyéolvad az egyedüli tökéletes Õ-vel.
Azt az utat vagy ösvényt, amelyen a szúfi elérheti végcélját az iszlám miszticizmus az arab taríka szóval jelöli. A különféle misztikus irányzatokat, amelyeket Európában csak közönségesen dervisrendnek nevezünk, „a szúfit az Istenhez eljuttató út” arab nevérõl az oszmánli törökök taríkatnak nevezték.” (13. oldal)

Bektasi rend:

„A bektasik körében is – mint általában – a szerelmi költészet nyelve a legkedveltebb. A titkos beszédet oly tökélyre fejlesztették, hogy gyakran nem is lehet eldönteni, hogy misztikus költeményről, vagy izzóan erotikus szerelmes versről van-e szó. Annál is inkább, mert az ásik-költészet idővel valóban profanizálódott, s valódi világi versek is születtek.” (36.oldal)

Török építészet Magyarországon:

„Különös jelenség, hogy a törökök által bekebelezett területeken villámgyorsan megjelentek a dervisek, felépültek a rendházak. Budán 1551-ben, alig 10 évvel a hódítás után már több kolostor is állt, s számuk folyamatosan emelkedett. A XVII. században Egerben és Budán 7, Pécsen 6, Fehérváron 5 rendház állt a misztikus úton járók rendelkezésére.” (40.oldal)

Végül Gül Baba türbéjéről hosszabban idéznék:

„[A fentiekben ismertetett legendákban láttuk, hogy] Gül Baba türbe több is van. A budain, valamint a mitrovicain és burszain kívül ismernek ilyen névre hallgató türbét Egyiptomban, Horaszánban, Sírvánban és másutt is.Gül Baba budai türbéje a harmadik budai pasa, Jahjapasazáde Mehmed, 1543 és 1548 között tartó beglerbégsége alatt épült helyi építőanyagokból és helyi építőmunkások munkájával. […] A türbe már a török uralom alatt nagy becsben tartott zarándokhellyé vált, amelyet messze földről érkező muszlim zarándokok, „tengerek és szárazföldek vándorai” rendszeresen látogattak. Evlia Cselebi is felkereste a szent sírját, s tőle tudjuk, hogy a türbe kupolája ólommal volt borítva. Belső berendezéséről annyit jegyzett meg, hogy koporsóját (szanduka) zöld posztó fedte, s hogy boldog fejénél a bektasi dervisek ragyogó fövege, a dervissüveg volt. A fentiekben láthattuk, hogy a dervissüveg a bektasik és általában a szúfik egyik legfontosabb jelképe. Egymagába sűríti a szúfi világlátás lényegét. A dervissüveg tetején lévő gül, egy gömb alakúra formázott szövetdarab, az egyetlen igazságot, Istent jelképezi, de tekintik a megvilágosodottak pecsétjének is.” (71-72.oldal)

„A türbe a város visszafoglalásáért 1686-ban vívott harcokat nagyobb károsodás nélkül vészelte át. A visszafoglalás után az egész Rózsadombot a jezsuiták budai székháza kapta meg, a türbét a jezsuiták Szent Józsefnek szentelve keresztény kápolnává alakították. […]A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után a rend Józsefhegyi birtokait a város saját kezelésébe vette majd értékesítette. […] maga a türbe az 1870. évi telekkönyvbe Törökország tulajdonaként került bejegyzésre. […] 1914-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Gül Baba türbét a Műemlékek Országos Bizottságának előterjesztésére „annak történeti és kulturális jelentősége folytán” a műemlékekről szóló 1881. évi XXXIX. törvénycikk alapján „fönntartandó műemlékké” nyilvánította.” (74-77.oldal)

„Idestova 450 éve őrzi a rózsadombi sírkápolna Gül Baba földi maradványait. A török időkben Buda legtekintélyesebb szentje volt ő, akiről jeles költők zengtek dicshimnuszokat, s akinek csodás tetteiről legendák születtek a nép ajkán. Hírnevét mutatja, hogy a muszlimok még Buda elvesztése után is megőrizték emlékezetükben, időről-időre zarándokok látogatták meg a sírját. De nem merült feledésbe a magyarok között sem. Sírkápolnája nem egy művészt késztetett alkotásra, a magyarországi muszlim közösségek pedig természetszerűleg sajátjuknak érezték. A hajdan messzeföldön híres szent jelképpé vált, egy letűnt birodalom, egy kevéssé ismert kultúra jelképévé.” (83.oldal)

budapest-ii-kerulet-a-rozsadomb-elso-epuletei-_5Kép forrása: http://egykor.hu/budapest-ii–kerulet/a-rozsadomb-elso-epuletei/1700

Összességében egy nagyszerű tanulmány, amely nemcsak történészeknek vagy altajisztikásoknak való, hanem érdekes és informatív olvasmány lehet olyan hasonszőrűek számára mint én.

Zizzer

Lorem ipsum 6

Free Social Icons Set

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

Tespih, a muszlim imafüzér

tesbihMegszámlálhatatlan furcsaság létezik itt, ami meglepheti az először Törökországba látogató turistát. Ezek közül az egyik annak a felfedezése, hogy vannak férfiak, akik egy gyöngyfüzérhez hasonló dolgot lóbálnak vagy morzsolgatnak a kezükben. A jelenség előfordulási aránya a mecsetek közelében és imaidőszakban hatványozódik. A füzérek látszatra különböző anyagból – fából és egyéb színű, mintájú kövekből – készülnek. Később, ha valaki egy bazár területére téved, akkor tuti, hogy belebotlik olyan árusokba, ahol számtalan fajtájú és többféle hosszúságú füzérek tömkelege alatt roskadozik az árus asztala.

tespih< Tespih közelről (Forrás: Wikipédia)

Ezek a füzérek a muszlim imafüzérek, amit itt tespih-nek neveznek és használatukat tekintve hasonlóak a katolikus rózsafüzérhez. A Terebess a következőket írja a tespihről:

“A legszebb muzulmán olvasókat mind a mai napig Isztambulban készítik. …Ez az értékes török kézművesség hanyatlásnak indult az 1920-as években, és jelenleg már csak néhány mesterember folytatja ezt az ipart. …A muszlim imafüzér (törökül tesbih) 99 gyöngyből áll, van egy alkalmi változata 33 gyöngyből, és létezik irdatlan hosszú, ötszáz vagy ezer gyöngyöt számláló dervis-olvasó is, amit csak kolostorokban vagy halotti szertartásokon vesznek elő. A gyöngyök változatos méretűek és alakúak, nőknek általában kisebbek valók. Minden 33. szem után beiktatnak egy elválasztót (nişane) és a hetedik vagy ötödik szem után egy apró lencseformát (pul) az imakörök számon tartására. A füzért az imám fogja össze, ez egy 3-6 cm hosszú díszgyöngy. A felfűző zsinór egy vagy két lyukon át 8-20 cm-es selyem bojtban folytatódik, a végét pedig sokszor egy „cserkesz csomó”-nak nevezett függő zárja le. Az iszlám országokban utcán sétálgató vagy kávéházban üldögélő embereket is rajtakaphatunk, amint olvasót morzsolgatnak markukban.

tesbihci< Tespih készítő mester

A szultánok, nagyvezírek vagy gazdag kereskedők olvasófüzérét gyakran drágakövekből – smaragdból, gyémántból, rubinból – készítették. Némely olvasó féldrágakövekből készül ma is, ezüst vagy arany imámmal, mások korallból, elefántcsontból, igazgyöngyből, borostyánból. A török mesteremberek igen járatosak a különleges fák, magvak megmunkálásában is.”

A tespih viselésének saját kultúrája van, rengeteg ismert és kevésbé ismert szabállyal. Az imádkozáshoz való használat mellett külön jelentése van annak, ha valaki lóbálja a tespiht miközben belép egy helyiségbe, és a lóbálásnak is létezik többféle módozata. Ez udvariatlan, káromkodással felérő üzenetként értelmezhető azok részéről, akik tisztában vannak a tespih viselés jelbeszédével. Nem mindenki előtt ismeretes ez a különleges nyelv, ez nem valami olyasmi, ami minden muszlim számára egyértelmű. Az azonban tény, hogy manapság már nem csak azok hordják magukkal látványosan az imafüzérüket, akik vallásosak. Sokan divatos kiegészítőként vagy egyéb férfiasságot szimbolizáló kellékként tekintenek rá, ami jól áll a kézben az utcán sétálva…

TéDé

Diyarbakır gasztronómiája

0442520diyarbakirSokat beszéltem már Nektek török gasztronómiáról, főzésről, étkezési szokásokról, de még soha nem került sor magára Diyarbakırra. Az időnk véges itt, így szépen sorban bejárjuk a kedvelt helyeket, hogy még egyszer áldozzunk a gasztronómiai élvezetek oltárán. Ma célba vettük a legkedvesebb kis bisztrónkat, amolyan igazi helyi étkezdéről van szó mindenféle pucc nélkül.

< Készülnek a finomságok

Éppen a vacsora emésztésén fáradozok miközben e sorokat írom, jócskán sikerült bepakolni belőlük.

0482520diyarbakir< Ez mind jár a rendeléshez

A vidékre jellemzően a fűszereket nem sajnálják itt sem, némely szósz és grillezett hús elfogyasztása komoly tüzes veszélyeket von maga után. Grillezett máj (ciğer) és borjúmirigy (uykuluk) után jött a többi grillezett húsféle, úgymint bárányborda, fasírt, Adana kebab, vese, mindez salátákkal körítve. A grillezett máj, a borjúmirigy és a már korábban emlegetett çiğ köfte igazi diyarbakıri ínyencségek, aki erre jár, ezeket feltétlenül meg kell kóstolnia.

0552520diyarbakir< A híres grillezett máj és borjúmirigy

Az ominózus étterem az egyik legjobb és kiváló lehetőséget nyújt a helyiek megfigyelésére. Belépve kellemesen vastag füst fogadja a vendéget, mert a nagy grillező a nem túl nagy helyiség egyik sarkában foglal helyet. Nem tudom, hogy rendelkezik-e elszívó berendezéssel, mindenesetre nem használják, ami megadja a vacsora egyedi bukéját is. Mellesleg megjegyzem, valószínűleg ez sem véletlen. Tudniillik Törökországban tiltott a zárt helyiségben történő dohányzás, így viszont egy esetleges ellenőrzés során könnyedén rá lehet fogni, hogy bizony csak a máj füstöl olyan istentelenül. A tulajdonos és a főszakács egy személy, aki a faggatózásunkra bőszen kezdte mesélni, hogy már a felmenői is a grillbotokat forgatták és gyerekkora óta ezzel foglalkozik. Akárhányszor felbukkantunk, meleg kézfogással üdvözölt, máris megosztotta velünk, hogy mi az ami a legfrissebb és a legfinomabb, az ég világon mindent elkövetett, hogy elégedett vendégként távozzunk. Természetesen nem csak velünk, hanem mindenkivel, aki ott megfordult.

0602520diyarbakirÍrtam mindenfélét Diyarbakırról, sok rosszat lehet hallani róla és erről a vidékről a híradásokban, azonban egy dolgot nem lehet letagadni, a vendégszeretet itt is legendás…

TéDé

Asúra napja – Noé pudingjának elkészítése

asureAz iszlám vallás szerint, amikor a nagy özönvíz kezdett visszahúzódni, Noé próféta és a családja összegyűjtötte az összes ételt, ami a bárkán maradt, és egy finom pudingot főzött belőle. Az ételnek az „asúra” vagy „Noé pudingja” nevet adták. Asúra napja (törökül Aşure Günü) mindig a Muharram hónap tizedik napja az iszlám naptárban. (Az iszlám naptár a Hold járásán alapul, a Muharram pedig az első hónap benne. A Gergely-naptár szerint a nevezetes nap évről-évre vándorol, idén december 5-re esik.)

Noé prófétára emlékezve tették szokássá a puding ezen a napon történő elkészítését, és a megfőtt ínyencséget megosztják a szomszédokkal és barátokkal is. Amikor egy éve megérkeztem ide, nem sokkal később kezdődött az aşure főzési időszak. Emlékszem, hogy sorra csöngettek be a szomszédok és egy kis tálkát hoztak nekünk a saját “pudingjukból”. Tényleg olyan, mint amikor mindenféle magvat, aszalt- és friss gyümölcsöt összefőznek, ki mit talál otthon. Nem létezik két egyforma recept. A tetejére fahéjat és friss gyümölcsöt szórnak (pl. gránátalma), nagyon látványos a tálalása.

asure2Az iszlám szerint az emberi történelem során az Asúra napján sok minden történt. Ezek közé tartozik Ádám és Éva teremtése, élethez és halálhoz, mennyhez és pokolhoz fűződő események, Ábrahám próféta megmentése a tűztől, Jákob és József próféta újbóli találkozása, Mózes prófétának és népének megszabadítása a fáraó zsarnoksága alól.

Mást jelent az Asúra nap az iszlám vallás különböző ágazatainak, úgymint a szunnitáknak és a síitáknak. (A törökök túlnyomó többsége az előbbi irányzathoz tartozik.)

Mohamed próféta medinai száműzetésének első időszakában megparancsolta a muszlimoknak, hogy az Asúra napját egynapos böjttel ünnepeljék. Bár ezt később feleslegessé tette a Ramadán egyhónapos böjtje, a próféta tovább folytatta a böjtölést ezen a napon, és tanácsolta a muszlimoknak, hogy ők is így tegyenek. (Forrás: Wikipédia)

Érdekes esemény, lehet, hogy idén én is megpróbálkozok és kiürítem a spájz polcait.

ITT egy recept is hozzá, ha kedvet kaptatok!

TéDé

Magyarok Törökországban – körkép napjainkban

baratsag2Külön bejegyzést lehetne írni azokról a híres magyarokról, akik a történelem viharai elől menekültek Törökországba és kaptak itt védelmet. Egyszer majd ezt is összeszedem Nektek, most azonban inkább napjainkról szeretnék írni, egy kicsit bemutatni a mi közösségi életünket.

Eddigi megfigyeléseim alapján a legtöbb itt élő magyar Isztambulban, a török riviérán és Ankarában tömörül. (Ez most furcsán hangozhat, de innen keletről valóban csak megfigyelni tudom a dolgokat.) Viszonylag sokan dolgoznak a turizmusban – vannak, akik csak szezonálisan tartózkodnak itt és vannak, akik egész évben, letelepedési szinten. Tudok róla, hogy Isztambulban létezik egy Török-magyar Baráti Klub, akik rendszeresen találkoznak és szerveznek programokat maguknak és az érdeklődőknek. Biztosan más nagyobb városban is alakult ehhez hasonló, ha más nem, akkor klubosodás nélkül futnak össze egy-egy alkalommal. Jogos lenne a kérdésetek, miszerint kb. hány magyar élhet Törökországban. A válaszom sajnos az, hogy megsaccolni sem tudom. Ha valakinek a birtokában van ilyen információ, ossza meg velünk, biztosan meglepő a szám!

Természetesen a közös dolgok nagy része manapság már a virtuális világban kezdődik. Facebookon – hol máshol – számos olyan oldal alakult, amelyeknek a kint élők alkotják a bázisát. Minden oldal egy kicsit más, mindenhol egy kicsit más a vezérfonal, ami roppant színessé teszi a palettát (a török zene kedvelőitől elkezdve a török-magyar szerelmekig valóban sokféle oldal található). Léteznek egyéb fórumok is, ahol milliomegy témában lehet eszmét cserélni, pletykázni, infókat gyűjteni vagy tanácsot kérni.

Van egy mindenki által ismert kapcsolódási pontunk, a Turkinfo (hivatalos nevén Orient Express, Török-Magyar Kulturális Hírportál), ahonnan beszerezhetjük az aktuális napi és kulturális híreket, mindent, ami Törökországgal kapcsolatos. Itt fut össze mindenki, aki valamilyen módon érintett a témában, legyen ő török kultúra iránt rajongó vagy éppen hosszú évek óta Törökországban élő.

Mindezeken túl vagyunk mi bloggerek, akik valamilyen belső késztetést érzünk arra, hogy ilyen-olyan formában megosszuk Veletek életünk bizonyos momentumait és megmutassuk ezt a “más világot” – ahogy én nevezem. Sok bloggernek olvasgathatjátok a kalandjait, igyekeztem az elmúlt időkben mindenkiét összeszedni és közzétenni a jobb oldali menüsávban. Nagyon izgalmas böngészni őket, mert sokszor ugyanaz a téma, amit taglalunk, de mégis annyira más. Nem csoda, hisz más helyszínen, más körülmények között éljük meg és nyilvánvalóan más személyiséggel rendelkezünk. Van humorral vastagon átitatott blog, ahol az irdatlan mennyiségű hasznos információt egy nagy adag jókedvvel együtt tálalja a szerző. Van, ahol személyesebb vizekre evez az író és van, ahol inkább csak informatív dolgokról lehet olvasni. Mások vagyunk, de mindegyikünk hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklődő olvasó betekintést nyerhessen sajátos világunkba.

Mi a blogokon keresztül is értekezünk egymással, a kommentekben megosztjuk a saját tapasztalatainkat és véleményünket. Igazán értékes annak a megjegyzése, aki már hosszabb ideje él itt és jobban el van látva infókkal. Jó érzés, hogy mindenki odafigyel a másikra és ha kell, lehet kihez fordulni.

A blogokon túl sokakkal vettem fel a kapcsolatot egy kicsit személyesebben, e-mailen keresztül, közülük van olyan, akivel időnként telefonon vagy cseten kommunikálunk. Igen, egyelőre ez egy virtuális világ, de hihetetlen nagy biztonságérzetet nyújt még így is, hogy fizikailag messze vagyok tőlük. Bízom benne, hogy hamarosan más lesz és alkalom nyílik néhány személyes találkozásra.

Addig is arra biztatlak Benneteket, hogy szedjük össze hol milyen magyar csapatok tanyáznak, hátha lesz olyan, aki itt értesül arról, hogy valójában nincs is annyira egyedül…

16,474FansLike
639FollowersFollow