2026. november 21.
Türkinfo Blog Oldal 1434

Strandröplabda: Nem mindennapi lehetőség Törökországban!

A nyári, törökországi strandröplabda versenysorozat szervezői egy magyar női csapatot is szeretnének vendégül látni négy héten keresztül! Az érdeklődők Garamvölgyi Mátyást keressék (06 20 547 2092, garamm@freemail.hu). Az idő sürget, a választ a szervezők rövid időn belül várják Törökországban. Az Academy Organization által rendezendő strandröplabda-bajnokság részletei

• A bajnokság négy vagy öt különböző helyszínen megrendezett fordulóból áll,

• Istanbul Umraniye, Trabzon és Adana már biztos helyszínek, Mersin, Ankara és Istanbul Kartal még bizonytalanok,

• Az isztambuli és a trabzoni forduló egyaránt pénzdíjas (első hely: 500 USD, második hely: 300 USD, harmadik hely: 200 USD); a többi forduló díjazása még tárgyalás alatt van,

• Minden résztvevőnek Isztambulban kell lennie 2010. július 1-10. között,

• A versenyek idején a szállás és az utazás (repülő, busz) költségeit minden csapat és technikai személyzet részére az Academy Organization állja,

• Turisztikai, történelmi, kulturális, és esti programokat szerveznek a játékosok részére,

• A játékosok biztosításáról az Ergo Swiss Sigorta gondoskodik,

• A résztvevők oklevelet kapnak. Amennyiben jó eredményt érnek el, a pénzdíjon kívül érmet és kupát is kapnak; minden fordulón a legjobb játékos ajándékot kap; a játékosok ajándékot, promóciós termékeket kapnak a szponzoroktól,

• A nemzetközi versenysorozatban a magyarokon kívül moldovai, görög, észt, ukrán, lengyel, román, brazil és török csapatokat várnak.

hunvolley.hu

Pillanatok Isztambulból – Nagyítás (Garamvári Gábor fotóriportja)

A kelet és nyugat, Ázsia és Európa határán épült, pezsgő, 12 milliós lakosú Isztambul a török gazdaság fejlődésének egyik motorja, 2020-ra nagy valószínűséggel a világ 30. leggazdagabb városa közé fog tartozni. A folyamatos betelepülők állandó pörgésben tartják a legnagyobb török várost, amely Pécs mellett az egyik birtokosa az Európa Kultúrális Fővárosa-címnek. Garamvári Gábor fotóriportja.

Képek a HVG honlapjára kattintva tekinthetők meg >>>

Nagy Konstantin látomása

ayasofyaA milánói ediktum kiadásának 1700. évfordulója alkalmából a hétvégén Nišben ökumenikus misét mutattak be. A niši születésű Nagy Konstantin császár által kiadott dokumentum valódi mérföldkő volt Európa történelmében, mely elhozta a vallásszabadságot, és a népek közötti megbékélést a Római Birodalomban. Tágabban szemlélve a római császár lépése az egész világ történelmében jelentős fordulatot hozott.

Constantinus fiatalon Diocletianus mellett szolgált, majd 306-tól, apja lemondásával a nyugati részek tetrarchája lett. Nem üldözte a keresztényeket, 313-es milánói rendeletével eltörölte azokat a korábbi rendelkezéseket, amelyek Diocletianus idején a keresztények üldözésére vonatkoztak. Constantinus 324-ben lett egyeduralkodó, amiben nagy szerepet játszott az őt támogató keresztény zsoldossereg segítsége társuralkodója, a „pogány” Licinius elleni harc során. Constantinus már egyeduralkodóként elnökölte a 325-ös niceai zsinatot, amely többek között az ariánus tanok eretnekségéről is döntött.

Constantinus áthelyezte fővárosát a birodalom keleti területeire, a régi görög Büzantion helyére, amit saját magáról Constantinopolisnak nevezett el (mai Isztambul). Ő adományozta a pápának a lateráni palotát, illetve elrendelte számos híres székesegyház, például a Szent Péter-bazilika, a Hagia Sophia, Szent Sír Temploma felépítését. Konstantin 63 éves korában halt meg. Perzsia ellen hadakozott, amikor megbetegedett. Ahogy a halála óráját érezte közeledni, a császári bíbort felcserélte a frissen megkeresztelkedettek fehér leplére. Csak ekkor engedte, hogy megkereszteljék, őt, aki negyed századot áldozott az életéből arra, hogy egy egész birodalmat megtérítsen.

A legendák szerint sokkal korábban, 312. október 27-én, a Maxentius császár ellen vívott Milvius hídi ütközet előtti napon tért meg. A császár életét megörökítő Eusebius Pamphilius szerint a császár egy délután során egy jelenést látott a napkorong körül: egy keresztet és Krisztus monogramját, és alatta ott szerepelt a felirat: „E jelben győzni fogsz!”. Ugyanaz a monogram volt, mely Konstantin 315-ben vert pénzén is látható. A látomást követően Jézus a császár éjszakai álmában ismét megjelent, és elmagyarázta neki látomása értelmét. A legenda úgy szól, hogy a császár az isteni üzenet hatására megtért a kereszténységhez, katonáit pedig arra utasította, hogy Krisztus jelével a pajzsukon harcoljanak. Az égi segítségnek köszönhetően Konstantin seregei másnap győzelmet arattak.

Nem tudható, hogy a császár látomása valódi volt-e, egy földbe csapódó meteoritnak volt a tanúja, vagy csak taktikai szempontokból rakatta ki a jelképet katonái pajzsára. Diocletianus alatti üldözések dacára ugyanis az új vallás már széles körben elterjedt a birodalomban, és minden valószínűség szerint az egymással rivalizáló császárok legionáriusai között is nagy számban harcoltak keresztények. Konstantin lépése tehát lehetett pusztán politikai indíttatású is, ami akár már a Milvius hídnál vívott csatában is komoly hasznot hozhatott az uralkodónak, az egyébként is taktikai hibát elkövető Maxentius felett. Mindenesetre látomásáról a császár esküvel tanúskodott Kaiszareiai Euszebiosznak.

Egyes kutatók szerint viszont Constantinus egy meteorit becsapódásának szemtanúja volt. A kutatócsapat ezt a feltevést arra alapozza, hogy megtalálták a meteorit becsapódásának a helyét – nem messze a csata helyszínétől. A köralakú Sirente kráter Közép-Itáliában található. Szerintük minden jel arra mutat, hogy csak egy Földbe csapódó meteor okozhatta ezt a fajta geológiai elváltozást. Radiokarbon vizsgálatokat is végeztek a helyszínen, amelynek eredménye alapján elmondható, hogy a becsapódás dátuma megegyezik a csata időpontjával.

Az, hogy mi történt, nem tudható, de Constantinus a csata után a keresztények védelmezőjeként lépett fel. Az új vallás folyamatos térhódításának köszönhetően később Licinius felett is győzelmet aratott, az egy évvel később összehívott niceai egyetemes zsinat pedig már azt is megmutatta, hogy a császár felismerte a kereszténység stabilizáló erejét, amely a Római Birodalom fennmaradásának szempontjából és Európa megszületésében is kulcsfontosságúnak bizonyult.

2013-11-20
http://www.magyarszo.com

Lándzsára tűzték a magyar király fejét

Varnai-csata(650x433)Ulászló meggondolatlanul rohant a janicsárok falába. Hiába küzdött keményen a magyar had, amikor a török 1444. november 10-én magasra emelte a király fejét, a várnai csata sorsa is eldőlt.

„A szökés lehetetlen, a megadás pedig számomra elképzelhetetlen. Harcoljunk bátorsággal és becsülettel!” – idézi Hunyadi János a várnai csatát megelőző haditanácsban elmondott szavait a Rubicon.hu.

Magyarország az 1440-es évek elején Nándorfehérvárnál, majd Erdélyben is sikerrel állította meg az Oszmán Birodalom támadásait. A törökverő hadvezér, Hunyadi János megkísérelte hát a Balkán népeinek felszabadítását. Az 1443–44 során vezetett hosszú hadjárat során a szerbekkel és bolgárokkal kiegészült magyar erők számos sikert arattak, mire II. Murád szultán 1444 nyarán kedvező békét ajánlott I. Ulászló magyar királynak.

Részletek

2013-11-10

Demir Bozan, átok és gonosz varázslat ellen

demir-bozan-bilki21A török mágiában gyakran használtak egy növényt, melynek varázslatos hatást tulajdonítottak, és demir bozánnak nevezték. De mégis mi az a demir bozan?

Rengeteg kutatás után sem sikerült kideríteni a magyar nevét, vagy latin megfelelőjét a növénynek. Angol és orosz nyelvű oldalak segítségével azonban megtudtuk, hogy teája a bolgárok egyik kedvenc itala, pláne, hogy nem csak finom, hanem számos előnye van a fogyasztásának.
Hatásos magas vérnyomás, cukorbetegség, reuma, depresszió, neurózis, stressz, hajhullás, bőr és gyomorproblémák kezelésére. Erősíti az immunrendszert, energikusabbá teszi az embert.

Részletek

2013-11-03

Székesfehérvár a 15 éves háború időszakában

image descriptionAz 1543-ban török kézre került Székesfehérvár mozgalmas időszakot élt meg az ún. hosszú vagy 15 éves háborúban (1593-1606). Szinán nagyvezír 1593-ban indította meg a háború első hadjáratát, és október első felében elfoglalta Veszprémet és (Vár)Palotát.
A nagyvezír Kászim napjának (október 26) közeledtével elvonult. Ekkor a Habsburg-csapatok ellentámadásba lendültek a Dunántúlon és a Felvidéken. A dunántúli hadjáratot Ferdinand von Hardegg győri főkapitány vezette 18 ezer fős sereggel (végvári és megyei csapatok, osztrák és morva segélyhad). A sereg haditanácsa úgy döntött, hogy Székesfehérvárt kell meglepetésszerű támadással elfoglalni.

A császári-királyi had október 31-én ért Székesfehérvárhoz. Két oldalról indítottak támadást a várost övező külvárosok ellen november 1-én hajnalban. Herman Jörger két ezer német gyalogossal a Budai (új nevén: Besli) külvárost rohamozta meg, míg Huszár Péter pápai kapitány az Ingovány (új nevén: Bég) külváros ellen indított rohamot 3 ezer gyalogossal és 300 huszárral. Utóbbinak sikerült betörnie a Sóstói-kapun át az Ingovány külvárosba. Huszár Péter erősítést és további ágyúkat kért, hogy megkísérelje a támadást a belső város ellen. Hardegg engedélyezte az akciót aznap éjfélig. Huszár támadása csak a külváros feldúlását eredményezte, a várbeli török tüzérség megakadályozta abban, hogy behatoljon a belső várba. Így a Székesfehérvár elleni „villámakció” nem járt sikerrel, és 300-400 fős vesztesége volt a királyi csapatoknak. Hardegg november 2-án megkezdte a visszavonulást.

Részletek

2013-11-02

A Szentszék és a hódoltsági missziók

Lateranspalast_1A reformáció diadalútja a hódolt országrészben volt a leglátványosabb. A török előrenyomulás miatt a katolikus egyházi struktúrák pusztulása még könyörtelenebbül ment végbe, mint a királyságban. Az így keletkezett űrt a lutheri, majd helvét szellemben prédikáló lelkészek és tanítók töltötték ki: az 1540-es évektől kezdve a hódolt mezővárosok és falvak sorra csatlakoztak a reformációhoz.
A 16. századot katolikus egyháztörténészeink joggal nevezik az „elesettség századának”. A középkor végén megindult az egyházi intézményrendszer válsága, amelyet Magyarországon csak kevéssé ellensúlyoztak az alulról induló reformtörekvések. A bomlás folyamatát az 1500-as évek első felében a török előrenyomulás, a közép- és nagybirtokosok önállósulása és a reformáció rohamos terjedése tették teljessé. A becslések szerint 1600 körül az ország 3,5 millió keresztény lakosának 85-90%-a tartozott valamely protestáns felekezethez.A katolikus egyház a három részre szakadt Magyarország törökök által megszállt területein volt a legrosszabb helyzetben. Az iszlám vallásjog szerint a zsidók és keresztények fejadó fizetése ellenében élet- és vagyonbiztonságot élveztek, megtarthatták vallásukat és helyi intézményeiket. Ennek ellenére természetesen több tekintetben alárendelt helyzetben voltak a muzulmánokhoz képest, számos öltözködési és viselkedési korlátozással kellett magukat az igazhitűektől megkülönböztetniük, és a vallásgyakorlat szempontjából is több megszorítással (például templomépítési tilalom, harangok tiltása, vallási szertartások külsőségeinek szabályozása) kellett számolniuk. Az oszmán törvények tehát nem lehetetlenítették el az egyházi életet a megszállt országokban, de a gyakorlatban minden a központtól igen távoli helyi hatóságok jóindulatán vagy önkényén múlott.

Részletek

2013-10-31

A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok

39893Az Eger nagyszerű védőiről szóló film forgatásában családilag is érintett vagyok. Nagybátyámat az 1967-1968-ban teljesített katonai szolgálata alatt vezényelték ki a pilisborosjenői forgatás helyszínére. Itt a laktanyai bezártság helyett török ruhában vitézkedhetett, rohamozhatta újra és újra a (díszlet)várat. Elmondása szerint bár ez igencsak fárasztó volt, ám rendkívüli és felejthetetlen élményt is jelentett számára.
Ezt az időt arra is kihasználta, hogy egy fényképezőgéppel megörökítse magát és társait a forgatás szüneteiben. Ha a filmkockákat valaha elő is hívta, a papírképek elvesztek, hagyatékából azonban a negatívok megmaradtak, és újra előhívva a Múlt-kor 2013. évi nyári számában közölve mutatták meg a statisztaélet vidám pillanatait.

Részletek

2013-10-24

Nem kell a kézcsók a Közel-Kelet valódi urának

20130927-qasem-soleimani-az-irani-iszlam12Az ő kezében van Irán mellett Irak, Libanon és Szíria, közben pedig éli a példás családapák hétköznapjait szerény teheráni otthonában. A halkszavú tábornok körül megfagy a levegő, ha belép a szobába, de nem szereti, ha kézcsókkal köszönnek neki. Legalább 30 éve folyamatos háborúban él, és ha kell az ellenségtől lop kecskét a bajtársainak. A New Yorker közölt hiánypótló cikket Kasszem Szulejmániról, Irán árnyékvezetőjéről.

Idén februárban Irán legbefolyásosabb vezetői gyűltek össze a teheráni Anim al-Momenin mecsetben. A mecset a város észak-keleti részén, egy speciális, fallal körülvett lakóparkban van, ahol Irán katonai elitje, a Forradalmi Gárda vezető tisztségviselői laknak. A világtól elzárt szakrális helyen a Forradalmi Gárda különleges alakulatának, a Quds Force egyik hős veteránjának a temetését tartották, aki rejtélyes körülmények között halt meg valahol Bejrút és Damaszkusz között félúton. A férfi nem turistáskodni indult a szír fővárosba, hanem többezer Quds-os társával együtt az Aszad-rendszer támogatására.

A temetésen régi síita szokás szerint a gyászolók a mellüket döngölték, miközben a társuk iráni zászlóba tekerve feküdt a mecset közepén. Az első sorokban olyan emberek rótták le tiszteletüket, mint a Forradalmi Gárda vezetője vagy a libanoni terrorszervezet, a Hezbollah parancsnoka. A második sorban viszont ott térdelt a mecset szőnyeggel borított padlóján Kasszem Szulejmáni tábornok is, a Quds Force vezetője. Az alacsony, őszhajú, ápolt szakállú férfi magabiztosan nézett maga elé. Ő küldte halálba a középen fekvő katonát, akivel korábban együtt harcoltak a nyolcmillió áldozatot követelő iráni-iraki háborúban.

Részletek

2013-10-14

Szum – Timúr és Damasz

00000678Szum a neve Üzbegisztán hivatalos pénzének. Önmagában nem ér sokat, egy forint például nagyjából 10 szum, de ilyen pénzegység nem létezik, a legkisebb 100-as, de igazán 500-nál kezdőd értékké válni. Ennyiért engednek be ugyanis a nyilvános illemhelyekre. (Sajnálatos módon ezek 60-70 százaléka talponálló, pontosabban csak leguggolásra alkalmas.) Az ezreseket gyerekek és öregek is olyan gyorsasággal pörgetik az ujjaikkal, majd mint a pénzszámláló gépek. Ezer szumért viszont már kapható egy tea.

Dzsingisz kán unokája

Mindez azonban nem akadályozza a turistákat, hogy egyre nagyobb számban látogassanak ebbe az országba, ahol annak idején a híres Selyemút legfőbb állomásai voltak: Szamarkand, Buhara, Taskent és Híva. Mondhatnánk a történelem és a legendák országa, Timur Lenk hazája. „Lenk”-nek, sántának, csak azért hívták mert egy csatában összetört a lába és rövidebbre forrt össze, mint a másik. Gyalog viszont keveset járhatott, mert állandóan lovon ült a sok-sok csatában, hiszen mint Dzsingisz Kán unokája majdnem olyan nagy birodalmat „hozott össze”, mint a nagypapa. A legérdekesebb legenda azonban a halálához, illetve a barnás színű kőkoporsójához fűződik, amit a Mauzóleumában ma is meg lehet tekinteni. Úgy tartották: ha kinyitják Timur nyughelyét, háború zúdul a világra. És lőn. 1941 nyarán felnyitották a szarkofágot, hogy Geraszimov orosz professzor módszerével rekonstruálják az arcát, ami meg is történt. (Ez az arckép egy nagyon kemény, valóban uralkodásra termett férfi vonásait őrzi. Azt már a korabeli leírásokból tudni, hogy vörös szakálla volt.) Viszont ahogy felnyitották a koporsót, másnap a németek megtámadták a Szovjetuniót.

Részletek

2013-10-07

16,474FansLike
639FollowersFollow