2026. november 21.
Türkinfo Blog Oldal 1424

Az íjászatról… Az íjak fejlődéstörténete

1234721237_30„Jelenlegi ismereteink szerint az íj valamikor a pattintott kőkorszak végén jelent meg az emberiség történelmében. Az európai leletek alapján úgy tűnik, hogy az őskori íjak alig különböztek a klasszikus középkori angol íjaktól. Egyes Észak-amerikai indián törzsek pattintott kő eszközökkel készítettek fából és ínrétegből álló összetett íjakat. Ez alapján nem zárható ki, hogy már az őskorban is használtak összetett íjakat. A történelem során már az ókori Mezopotámia harci kocsit használó népeinek hadakozásában is szerepet kapott az összetett reflex íj. A lovas nomád népek megjelenésével ez az íjtípus fokozott jelentőségre tett szert. A szaru – , juharfa – és ínrétegből álló rugalmas íjkarok lehetővé tették, hogy megfelelő erejű, de rövid, lóháton is használható íjakat készítsenek. A szkíták voltak az elsők az íjfeszítő népek sorában, akik hatalmas birodalmat hoztak létre Eurázsiában. Íjaik igen rövid (ajzott fesztávja kb. 80 cm), végig rugalmas reflexíjak voltak, amelyekhez rövid (50 – 55 cm) nyilakat használtak.

Részletek

2010-06-18

Török gyorstalpaló: tények és tévhitek 35 izgalmas pontba szedve

simitci1. A török ember: Egyedül, egymagában elmélázó, szívesen üldögél például a vízparton, és mereng. Társaságban azonban megváltozik: hangos lesz, életvidám, de mindig udvarias. Nőkkel szemben rámenősen udvarias… A barátságot roppant komolyan veszi. Más vallásúakkal szemben megértő – egyedül az ateizmussal nem illik dicsekedni, azt ugyanis nem fogadják el. „Mindegy, hogy milyen vallású vagy, csak legyen Istened. Egy az Isten” – teszik hozzá.

2. Nők, gyerekek: A család rettentően fontos dolog az életükben – a szokásos piknikekre például a csecsemőtől a nyolcvanéves nagymamáig mindenkit kivisznek, mindig együtt töltik a hétvégét a (gyakran népes) családok. A török nők nincsenek lefátyolozva vagy elkülönítve, igaz, fejkendőt hordanak. A gyerekek elevenek, semmi sem tilos számukra, a nagyobbak mégis elképesztően udvariasak és tisztelettudók.

Folytatás

Közel-keleti farkasoktól származnak az ölebek

28036A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatócsoportja Melissa Gray és Robert Wayne vezetésével a kistermetű kutyákra jellemző egyik gén, az IGF1 variációit vizsgálta meg. A genetikai variáns „valószínűleg nagyon korán jelent meg történetükben” – vélekedik Melissa Gray a BMC Biology című internetes tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban. „Eredményeink azt mutatják, hogy az IGF1 gén kistermetű kutyákban előforduló változata nagyon közel áll a közel-keleti farkasokban találhatóhoz, és összefügg ősi eredetükkel”. Korábbi közel-keleti ásatásokon több mint 12 ezer éves kistermetű háziebek maradványai kerültek felszínre. Európában végzett ásatásokon még régebbi, 31 ezer éves leleteket is találtak, de ezek jóval nagyobb kutyák maradványai voltak.

Részletek

Mesterségek: csizmadia mesterség oszmán-török eredetű

csizmadiaA csizmadia a csizma készítésével és javításával foglalkozó kisiparos. A szó szerb-horvát közvetítéssel oszmán-török eredetű. Első előfordulását 1594-ből (a csizmáét 1492-ből) ismerjük. A középkori lábbelidivatot váltó keleti jellegű csizma legjellemzőbb eleme a 16. sz.-ban a kifordított szárat a talp visszájához erősítő, ún. fordított varrás volt. Két tűvel dolgoztak úgy, hogy a talp járófelületét nem szúrták át, csak fél mélységig öltöttek a bőrbe. A sarki részt sem varrták a talphoz, hanem a benedvesített csizmát ezen keresztül fordították a színére. Ezután a nyitva hagyott sarki résznél a szár bőrét kifelé fordulóan öltötték a talphoz. A fordított-varrott technika csak egyetlen talpat engedett meg és nagyjából béleletlen szárat jelentett. Ha az egyetlen talp elszakadt, igen nehéz volt még egyszer megtalpalni a csizmát, mert ekkor a viszonylag vékony bőrből készült szárnak újabb kifordítást kellett kiállnia. Ezért inkább fejelték a fordított-varrott csizmákat.

A fordított-varrott csizma talpformáját és összevarrási technikáját a Szolnokon kiásott, hódoltság kori török leletek alapján is jól ismerjük. Ezek szára kétoldalt varrott. Elejük a láb „L” alakú formájához igazodik. Ezt a formát a régi csizmadiák úgy alakították ki, hogy nedvesen az ún. ványoló deszkára szögezték és egy hergelő nevű kézi szerszámmal is nyújtották. A csizma elejét pedig 3–7 sima ráncba szedték. A múlt század második felétől a magyar parasztság számára készült csizmák keleti formai és technikai elemeit fokozatosan nyugat-európai eredetűek váltották fel. A csizma szárteteje egyenletesen kerek lett, a szárat hátul varrták össze. Az egyetlen nagy darabból szabott szárat a megszélesedett kézi ványolódeszkával sem lehetett már megfelelően meghajlított formára alakítani. Ezért fokozatosan kisebb-nagyobb ványológépeket alkalmaztak. Ún. ráncos sámfára húzták a nedves tori részű csizmát, és minden ráncot spárgával kötöttek el. Majd körül sima, azután harmonikás ráncokkal igyekeztek a láb formájához igazodó meghajlást elérni. A külön szabott fejrész, sőt a csizmának a lábformát követő jó formáját a napjainkban is alkalmazott, ún. nyelvesen szabott fej valósítja meg legjobban.

A csizma féllábassá váló talpát ma már béléstalphoz, branzolhoz, esetleg rámához szögezik, és szárát puha bőrrel, újabban zsákkal, papírral egyre erősebben bélelik. – A tobakosok által kidolgozott szattyán és kordován bőrökből a 16–18. sz.-ban divatos csizmákat készítettek. A csizmadiák a csizmák készítésén és fejelésén kívül még másfajta lábbeli varrásával is foglalkoztak. Különösen amikor azok divatosak voltak: pl. a cipellő, a papucs és ritkábban a bőrkapca. A csizmadiák a 17–18. sz.-ban számos mo.-i városban népes céhekbe tömörültek. A 18–19. sz. fordulójától a falvakban is megtelepedtek, és egészen az utóbbi évtizedekig, a paraszti csizmaviselet divatjának visszaszorulásáig a falusi életformában sokszor a birtokos parasztságtól kevéssé különböző kisiparosság egyik legjellegzetesebb figuráját jelentették.

Serbetli – a török dohány

479517959_oA napokban nagyon kellemes élményben lehetett részem. Nagymamámék elmentek nyaralni Törökországba. A hét elején értek haza. Mivel eléggé jól ismernek, és gondoltak rám, hoztak nekem dohányt. Átadják az ajándékot, és nézem, hogy valami általam nem ismert 125 grammos dohány. Nézegetem, zárjegyes dohányokról beszélünk. Persze törökül rá is van írva, hogy a dohányzás halált okozhat… Utána néztem egy kicsit a neten, és pozitív dolgokat írtak róla. Hát mit veszíthetek? Áthívtam barátaimat, hogy kipróbáljuk az új szerzeményt. Kibontottam, a dohány egy fehér csomagolásban volt, amire rá volt írva a dohány márkája, Serbetli. Tovább bontom, ezen belül volt még egy zacskó. Nagyon nedves volt, ez már egy pozitívum és nagyon élénk illata volt.

Részletek

Törökország: a téli gumik használata

holanc_001

Törökországban új rendelkezés lépett életbe, amely szerint a téli időszakban hóláncot kell a járművön tartani, illetve indokolt esetben havas és jeges úttesten fel is kell azt szerelni.

Részletek

Mi fán terem? Naspolya: őshazája a Kaszpi-tenger partja

naspolyaA napjainkban ritkaságnak számító naspolya a rózsafélék családjába tartozik, közeli rokonai az alma és a körte. Szelídgesztenyére emlékeztető ízű, lekvár-állagú terméshúsa a fagyoktól élvezhető. Az elfeledett naspolya A naspolya őshazája a Kaszpi-tenger partja. Törökország, Örményország és Irán területén jelenleg is tömegesen fordul elő. Európába a rómaiak közvetítésével került. Meghonosodott a Balkán-félszigeten, Kelet- és Dél-Európában, Franciaországban is. Északabbra is megterem, latin nevét Németországról kapta. Különösen népszerű lett a brit szigeteken. A királyi konyhák különlegességnek tartották, a szarvasgombával, kaviárral emelték egy rangra.

Részletek

Célszerű magatartási formák földrengés esetén

foldrenges1Törökország egész területe, de különösen Isztambul (a Márvány-tenger alatt húzódó törésvonal miatt) a történelem folyamán mindig is erős földrengéseknek volt színtere. A török szakértők szerint az elkövetkező 15-20 éven belül bármikor bekövetkezhet egy erős, a Richter skála szerinti 7-es, vagy annál erősebb földrengés. Ezért célszerűnek tartjuk tájékoztatni a Törökországba érkezőket, vagy itt lakó honfitársainkat arról, hogy mi a teendő földrengés esetén. A földrengés a földkéreg és földfelszín viszonylag gyors, nagy erejű elmozdulása, amely a domborzat kisebb-nagyobb mértékű, általában maradandó elváltozását, és az épített, illetve a természetes környezetnek, a rengés erősségétől függő károsodását, vagy pusztulását okozza. A földrengés a katasztrófák egyik legpusztítóbb fajtája, az ellene való védekezés pedig nagyon nehéz. A földrengés rendkívül gyakori jelenség, a világon naponta akár több tucat is előfordulhat, de ezek legtöbbjének erőssége annyira csekély, hogy csak műszerekkel érzékelhetőek, és semmilyen kárt nem okoznak. A föld felszínén rengések gyakorisága és erőssége nem egyenletes, vannak kifejezetten földrengésveszélyes térségek és olyanok is, ahol ez a fajta katasztrófa csak ritkán fordul elő.

Részletek

EP törökországra vonatkozó ülésdokumentumai

EP Törökországra vonatkozó ülésdokumentumai itt találhatóak

Török írók magyarul

shafak1140x498

A török irodalmat már Balassi Bálint fölfedezte és a mi kincsünkké tette, amikor jónéhány költeményét korabeli török versek “nótájára szerzette”, remekül ráérezve a két nép lelkületének hasonlóságára. A klasszikus török dívánköltészetből először Repiczky János révén 1848-ban kaphatott a magyar olvasó ízelítőt: “Keleti órák. Költészeti, történeti és nyelvtudományi tekintetben párhuzam az arab, perzsa és török költészet között”.

Részletek

16,474FansLike
639FollowersFollow