2026. november 20.
Türkinfo Blog Oldal 14

Nagyot fordulhat az európai főváros: történelmi győzelemre készül a török származású baloldali jelölt

Elif Eralp (Die Linke)
Kép forrása: commons.wikimedia.org

A Die Linke török származású listavezetője, Elif Eralp történelmi győzelemre készül Berlinben, miközben a friss felmérés szerint pártja mindössze két százalékponttal előzi meg a CDU-t. A szeptember 17-én közzétett ZDF-Politbarometer 22 százalékot mért a Die Linkének, 20-at a CDU-nak, 18-at az AfD-nek, 15-öt a Zöldeknek és 12-t az SPD-nek. A választást vasárnap rendezik.

Eralp győzelmével a Die Linke először adhatná Berlin kormányzó polgármesterét. A kampány egyik központi témája a lakhatás: a párt 220 ezer, nagy ingatlanvállalatok tulajdonában lévő lakás társadalmasítását szorgalmazza, és a bérleti díjak korlátozását is támogatja. A lakhatás a ZDF felmérése szerint a berlini választók legfontosabb problémája.

A politikus kampányát gyakran hasonlítják Zohran Mamdani New York-i polgármesteréhez. Eralp maga is beszélt arról, hogy Mamdani sikere inspirálta, és a New York-i politikus kampánycsapatából is érkezett hozzá tanácsadó Berlinbe. A Die Linke közben jóval fiatalabb választókat is megszólított, mint korábban, miközben a párt története az egykori keletnémet állampárthoz, az SED-hez is kötődik.

A CDU új jelölttel vág neki a választásnak. Kai Wegner júliusban visszalépett az újabb indulástól, helyére Stefan Evers pénzügyi szenátor került. A CDU és az SPD 2023 óta közösen vezeti Berlint, a friss ZDF-felmérés alapján azonban ez a kétpárti felállás már nem rendelkezne parlamenti többséggel.

Az SPD-t különösen nehéz helyzetbe hozta listavezetője, Steffen Krach ügye. A hannoveri ügyészség nyomozást folytat ellene, és szeptemberben három helyszínen házkutatást is tartottak. Az eljárásban többek között előnyszerzés, illetve közbeszerzésekkel kapcsolatos versenykorlátozó megállapodás gyanúját vizsgálják. Krach tagadja a vádakat.

Az AfD eközben 18 százalékon áll a ZDF friss mérésében, vagyis csak négy százalékpont választja el a CDU-tól. A párt 2023-ban még 9,1 százalékot szerzett Berlinben. A választás után a kormányalakításnál a Zöldek és az SPD szerepe is felértékelődhet: a CDU és a Die Linke külön-külön nem tudna többséget teremteni, az AfD-vel pedig egyikük sem akar koalíciót kötni.

Forrás: www.economx.hu

NERMİN YILDIRIM: Érintés nélkül

Kép forrása: www.scolar.hu

Kiadás dátuma 2026.09.15
Kiadás éve 2026
Fordította Varga Lilla
Szerkesztette Kozma András

Adalet élete kívülről teljesen hétköznapinak tűnik, belül azonban mély magány, folytonos szégyenérzet és érzelmi távolságtartás jellemzi. Mindig is úgy érezte, mintha láthatatlan lenne, aki képtelen valódi kapcsolatokat kialakítani másokkal. Élete egyik fordulópontján, amikor orvosa közli vele, hogy halálos beteg, úgy dönt, hogy számot vet a múltjával.
Úgy érzi, betegsége valamilyen régi erkölcsi vagy érzelmi teher következménye. Ezért megpróbálja felkutatni azt a pillanatot, amikor elveszítette ártatlanságát, önmagát és az érintéseket.

A regény nem csupán egy nő személyes története. Adalet életútján keresztül Nermin Yıldırım azt is bemutatja, hogyan formálják az egyént a társadalmi elvárások, a családi minták, a politikai és kulturális környezet, valamint a kimondatlan traumák. Miközben a történet folyamatosan az érzelmi közelség, az intimitás és az emberi kapcsolódás nehézségeinek kérdését feszegeti, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy szavainkon és tetteinken túl mulasztással követjük el a legnagyobb vétkeinket.

Nermin Yıldırım kortárs török író, a fiatalabb generáció egyik legelismertebb és legeredetibb hangja. Regényeiben gyakran foglalkozik identitással, lélektannal, a személyes múlt traumáival és a társadalmi nyomással, miközben érzékeny, költői nyelvezettel formálja meg hőseit. Műveit finom pszichológiai ábrázolás, mély belső monológok és erős női karakterek jellemzik.

Forrás: www.scolar.hu

A felvidéki Vámbéry Árminról készül fikciós dokumentumfilm Szabó Kimmel Tamás főszereplésével

Kép forrása: commons.wkimedia.org

Vámbéry Ármin és Ishak Molla története címmel készül fikciós dokumentumfilm, amelyben a világhírű kelet-kutató, nyelvész, etnográfus, a felvidéki Vámbéry Ármin és a vele Magyarországra érkező üzbég hittudós életre szóló barátsága elevenedik meg. A magyar-üzbég koprodukció főszerepét Szabó Kimmel Tamás és Ulmas Uraev játssza.

A Mythberg Films gyártásában készülő tévéfilmet már forgatják, a tervek szerint jövőre láthatja a közönség.

A filmet rendező Tóth Tamás és üzbég társrendezője, Ilkhom Magometibraimov egy kivételes, veszélyekkel és ellentmondásokkal teli 19. századi kalandos utazás és barátság történetéről készít filmet.

A Szentgyörgyön (Svätý Jur) született, majd Dunaszerdahelyen nevelkedett Vámbéry Ármin 1863-as közép-ázsiai útja során zarándok dervisként járta be a mai Üzbegisztán oázisait.

Összebarátkozott egy fiatal üzbég vallástudóssal, Ishak Ibrahimmal, aki feladva szent mekkai zarándoklatát, elkísérte a dervist sivatagi útján, majd Magyarországra is elutazott az önmagát a hazaút során leleplező Vámbéryvel.

Folytatás

Forrás: atempo.sk

8 évig nőként bujkált a rendőrök elől egy körözött férfi: húga személyazonosságát használta

A körözött Tuğrul Başart (Forrás: YouTube)

Egy török férfit nyolc évvel azután fogtak el Isztambulban, hogy megszökött a rá kiszabott börtönbüntetés elől. A hatóságok szerint Tuğrul Başar éveken át nőként élt, és a húga személyazonosságát használta.

2010-ben három rablás miatt ítélték el. A bűncselekményeket a vád szerint úgy követte el, hogy hivatalos személynek adta ki magát. A férfit végül három év szabadságvesztésre ítélték, ám 2018-ban megszökött, hogy elkerülje büntetésének letöltését.

A török hatóságok ezt követően éveken át keresték, de csak most sikerült a nyomára akadniuk. A férfit Isztambul Kadıköy negyedében azonosították egy olyan akció során, amelynek célja a korábban kiszabott, de még le nem töltött szabadságvesztésüket töltetlenül hagyó szökevények elfogása volt.

Nőként élt a húga személyazonosságával

Başar ügye azért vált különösen érdekessé, mert a rendőrség szerint a férfi az elmúlt években teljesen megváltoztatta a külsejét, és nőként élt. A beszámolók szerint ráadásul a húga személyazonosságát is használta.

A hatóságok állítólag akkor figyeltek fel a különös helyzetre, amikor a férfi családtagjait és korábbi ismerőseit kezdték megfigyelni. Így jutottak el a húga otthonához, ahol a hírek szerint két fiatal nő élt, és mindketten ugyanazt a személyazonosságot használták, amikor elhagyták a lakást.

A rendőröknek a beszámolók szerint azért sem volt egyszerű dolguk, mert Başar külseje annyira megváltozott, hogy a nyolc évvel korábban készült fényképek már alig segítettek az azonosításban.

Folytatás

Forrás: nlc.hu

Oszmán palotakonyha: Mit főztek a szultán konyhájában?

Kép forrása: www.pxfuel.com

A Topkapi palota négy évszázadon át irányította az Oszmán Birodalom ügyeit, a második udvar déli oldalán viszont nem a diván ülésezett, hanem a konyhák sorakoztak egymás mellett, saját kéményekkel és saját renddel.

A szakácsmesterség ott nem szimplán szakma volt. De mit jelentett pontosan az étel egy ilyen udvarban, és miért bukkan fel újra meg újra a szépirodalomban ez a világ?
Hogyan működött a palota konyhája?

A Topkapit II. Mehmed szultán építtette a 15. század közepén, a konyhák pedig jól elkülönítve kaptak helyet a reprezentáció tereitől. Ez a konyha önálló üzemként működött, saját mesterekkel, tanoncokkal és szigorú rendben felépülő részlegekkel. Külön ember felelt a levesekért, a rizses ételekért és a palota édességeiért.

Nem csak a szultánt látták el, hanem az udvar népét is, a hivatalnokoktól a szolgálókig, ezért a napi adagok elosztása önmagában is kifejezte, ki hol áll a rangsorban. A rendszer katonás pontossággal működött, mert a napi ellátásnak kiesés nélkül kellett mennie, és egy elrontott vagy késve érkező fogás az egész udvar rendjét felboríthatta.

A konyhán belüli hierarchia ugyanolyan szigorú volt, mint az udvaron kívül, és a tanoncok évekig dolgoztak azért, hogy egy-egy fogáshoz egyáltalán hozzányúlhassanak. Az étel a palotában rangot, ajándékot és üzenetet is jelentett.

Miért maradt fenn ennyire élénken ez a kép?

A tereket ma múzeumként járhatjuk be, a hatalmas kéményekkel és a kiállított étkészletekkel, a konyhák fölé emelkedő kupolák pedig messziről felismerhetőek a palota látképén. Nem véletlen, hogy a török regények és filmek rendre visszatérnek ide.

A hely hangulata azóta is jó alapanyag az íróknak, mert egy palotakonyha minden fontos elemet magában hordoz: zárt közeg, szigorú rend, versengés és titkok.

Az oszmán udvar konyhája ráadásul olyan metszéspont, ahol a birodalom egész sokszínűsége megjelenik, a fűszerpiacoktól a kikötővárosokig. Ami a tálra került, az egyszerre tükrözte a kereskedelmi útvonalakat, a hódításokat és a helyi hagyományokat.

A magyar olvasónak ez a díszlet ráadásul nem idegen terep, mert a török sorozatok óta ismerősen csengenek a palota nevei és rangjai, a közös történelem miatt pedig a konyhánk is őriz török nyomokat.

Folytatás

Forrás: dizko.hu

Mohamed Szalah-show volt a török bajnokságban

Szalah triplával intézte el Sallaiékat

A Trabzonspor hazai pályán 4-0-ra ütötte ki az utolsó percekre tíz emberre fogyatkozó Galatasarayt a török élvonal 6. fordulójában.

A meccs hőse a nyári sztárigazolás, Mohamed Szalah volt, aki három gólt szerzett és egy gólpasszt is kiosztott.

A címvédő Galatában kezdőként 73 percet kapott Sallai Roland. Csapata először kapott ki a bajnoki szezonban.

A Trabzonspor, amely elbukta az Európa Liga-selejtezős párharcát a Ferencvárossal szemben,  az ötödik a Süper Ligben.

24.hu

Kossuth Lajos, a magyar „padisah” távozása Kütahyából

1802. szeptember 19-én született Kossuth Lajos, s közel pontosan 172 évvel ezelőtt (1851) hagyhatta el Kütahyát, törökországi száműzetésének utolsó színhelyét. A helyiek úgy emlegették a volt kormányzóelnököt, mint a magyar „padisah” (jelentése: a legfőbb uralkodó), a kényszerű lakóhelye közelében lévő parkot pedig Kossuth-bagcsénak (Kossuth-ligetnek) hívták. A volt kormányzó a külvilágtól elzárva, sok-sok veszély közepette – még merényletet is szerveztek ellene – kereste a magyar szabadságharc újrakezdésének a lehetőségét.

A kütahyai tartózkodása alatt törökül tanult, sőt, még egy többnyelvű szótárat és egy török–magyar nyelvtankönyvet is készített. „Elhagytuk s édes fájdalommal emlékezünk vissza kényelmes fogságunkra s a jó törökökre.” – írta Kossuth egyik közeli társa, mikor is végre megnyílt a lehetőség, hogy a volt kormányzó és köre elhagyhassa a várost. Ma egy, az óvárosban található múzeum őrzi Kossuth kütahyai tartózkodásának emlékét.

Menekültként Törökországban

Miután a 1848–49-es szabadságharc folytatása a többszörös osztrák és orosz túlerő miatt reménytelenné vált, magyarok ezrei Törökország felé hátráltak. Kossuth több társával együtt 1849. augusztus 17-én lépte át a török határt Orsovánál. Az osztrák és az orosz udvar követelte a menekültek kiadatását, ezt azonban a török szultán, I. Abdül Medzsid elutasította, vállalva ezzel akár még egy háború kockázatát is. Kossuth így emlékezett vissza erre:

„Abdul Medsid szultán felemelkedett üléséből a Divánban, s kezeit égre emelve, ünnepélyesen ezeket mondá: »Alláh hatalmas. Bizom oltalmában. De ha vesznem kell, vesszek becsülettel. Azt a gyalázatot nem hozom nevemre, hogy megsértettem a vendégjogot, hogy kiszolgáltattam ellenségeik bosszujának a szerencsétleneket, kik nálam oltalmat kerestenek. Akarom, hogy meg is találják. Jőjjön, a minek jőni kell. Én nem adom ki. Igy akarom. Igy legyen. Gondoskodjatok a védelemről.« És nem adott ki. Háboru nem lett belőle. De lett számunkra letartóztatási fogság a távol Ázsiában. Igy látta jónak a dolgot közölni az európai diplomáczia”

Forrás és teljes történet a https://rubicon.hu/ oldalon

Hellenisztikus kori sírokat tártak fel az ókori Hattuszaszban

Forrás: wikimedia / KapuskaCoFabli / 4 August 2019, 14:08:53

Három kora hellenisztikus és galata korszakból származó sírt tártak fel a Hettita Birodalom egykori fővárosában, a mai Törökország területén fekvő Hattuszaszban. A legújabb régészeti ásatásokról szóló jelentések szerint a Kr. e. 4. század vége és a Kr. e. 3. század közötti időszakra tehető temetkezések a hettita állam bukása utáni korszakot világítják meg. A felfedezés igazolja, hogy a jelentős ókori központot a későbbi korokban is folyamatosan használták a térségben élő közösségek.

A feltárt 3 nyughely közül egy szinte teljesen érintetlen állapotban maradt fenn. A temetkezést egy megközelítőleg 7 méter átmérőjű, kör alakú kőfal övezte, amelyen belül egy második kőhatárt is kialakítottak az elhunyt számára. A régészek a belső térben egy felnőtt ember teljes csontvázát exhumálták, akinek a jobb válla mellett egy kést találtak.

A szakemberek jelenleg laboratóriumi vizsgálatokkal igyekeznek megállapítani, hogy a fémből készült vágóeszközt tudatosan elhelyezett sírmellékletként tették a halott mellé, vagy az elhunyt személyes használati eszköze volt a mindennapokban.

A mostani felfedezés szervesen illeszkedik a területen végzett korábbi kutatások sorába. Az eddigi szezonok során a régészek összesen 17, a kora hellenisztikus és a kelta galata korszakhoz köthető temetkezést azonosítottak Hattuszasz romterületén. Ezek közül 5 nyughelyet már a megelőző időszakban feltártak, míg további 9 temetkezés a település nyugati részén került elő. Az egyre bővülő kora ókori leletanyag strukturáltabb képet nyújt a birodalmi korszakot követő időszak helyi temetkezési szokásairól és demográfiai viszonyairól.

Hattuszasz elsősorban a késő bronzkor egyik legjelentősebb hatalmának, a Hettita Birodalomnak a központjaként ismert. A hettiták a Kr. e. 14. század közepére kiterjedt államalakulatot hoztak létre, amely az Égei-tenger partvidékétől Észak-Szíriáig húzódott, ellenőrizve az ókori Közel-Kelet főbb kereskedelmi útvonalait.

A város politikai és diplomáciai súlyát jól bizonyítja az a több mint 30 ezer agyagtáblát számláló állami archívum, amelyet az UNESCO A világ emlékezete programja is nyilvántartásba vett. Ebben a levéltárban maradt fenn a Kr. e. 1259-ben Egyiptommal kötött kádesi békeszerződés hettita példánya is, amelyet a történelem első ismert írásos békeokmányaként tartanak számon.

Bár a hettita államigazgatásról a bőséges írásos forrásoknak köszönhetően kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a történettudomány, a birodalom Kr. e. 12. századi összeomlását követő évszázadok eseményei lényegesen homályosabbak. Az újonnan feltárt Kr. e. 4. és 3. századi leletek pontosan azért bírnak nagy jelentőséggel, mert kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatnak a terület poszthettita lakottságára.

A tudományos dokumentáció befejezése után az illetékes török hatóságok a sírok fizikai helyreállítását tervezik, majd a konzervált építészeti emlékeket a későbbiekben a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik a helyi régészeti park részeként.

Forrás: mult-kor.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow