![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A török infláció több mint 31 százalék volt februárban
Az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult a török infláció, amely éves bázison 30 százalék feletti.
A török fogyasztói árak februárban 2,96 százalékkal emelkedtek januárhoz képest,
éves alapon pedig 31,53 százalékos inflációt mértek
– közölte kedden a Török Statisztikai Hivatal. Mind a havi, mind az éves adat lényegében megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A Reuters felmérésében szereplő szakértők havi szinten 3 százalékos, éves összevetésben 31,55 százalékos inflációra számítottak.
Januárban a havi drágulás a vártnál nagyobb, 4,84 százalékos volt, miközben az éves infláció 30,65 százalékra mérséklődött. A friss adatok szerint a belföldi termelői árak februárban 2,43 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, ami éves alapon 27,56 százalékos emelkedésnek felel meg.
A GDP nem alakult jól
Hétfőn derült ki, hogy a török GDP még idén is bővült, de a várakozásoktól elmaradt.
Törökország GDP-je 3,6 százalékkal bővült 2025-ben, miután a negyedik negyedévben az éves alapú növekedés 3,4 százalékot tett ki. A Reuters által megkérdezett elemzők összesítése alapján ezek 1-1 tizeddel elmaradnak a várakozásoktól. Bár a növekedés üteme ezzel is bővült a 2024-es 3,3 százalékhoz viszonyítva, komolyan elmaradnak a számok az ezeket megelőző három évhez képest, ahol 11,8, 5,4, majd 5 százalékos volt a növekedés.
A Török Statisztikai Intézet (TÜIK) adatai alapján a tavalyi növekedést elsősorban az építőipar hajtotta, ahol a hozzáadott érték 10,8 százalékkal emelkedett. Ezt az információs és kommunikációs szektor követte 8 százalékos bővüléssel. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat ugyanakkor 8,8 százalékos visszaesést könyvelhetett el.
Forrás: www.portfolio.huz
A Galatával játszik a Liverpool a Bajnokok Ligájában, kisorsolták az ágakat is
Pénteken az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) székházában elkészítették a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőinek sorsolását, egyúttal azt is, hogy a továbbjutók milyen ágon juthatnak el a május 30-i budapesti döntőbe.
Még három magyar válogatott játékos volt érdekelt a húzásnál, a Liverpoolt erősítő Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos, valamint a török Galatasarayban jobbhátvédet játszó Sallai Roland. Azt már tudtuk a sorsolás előtt, hogy ők összekerülhetnek, és így is lett. (Az alapszakaszban Isztambulban 1-0-ra győzött a Galata.) A Liverpool egyébként a címvédő PSG ágára került, a franciák búcsúztatták el tavaly az angolokat.
Ezek Európa legolcsóbb városai a húsvéti hosszú hétvégére
A Which? Travel több mint háromezer utazási csomagot hasonlított össze, ezek alapján pedig rangsorolták a legjobb ár-érték arányú városokat az ünnepi szezonra.
- A lista élén a török riviérán fekvő Marmaris végzett.
Egy hétnapos, repülőjegyet is tartalmazó húsvéti utazás átlagosan nagyjából 679 euróba, azaz körülbelül 265 ezer forintba kerül fejenként. Áprilisban napi kilenc óra napsütés és húsz fok körüli hőmérséklet várja az utazókat, esténként pedig a kikötő menti szabadtéri klubok és zenei helyek gondoskodnak a programokról.
A második legolcsóbb úti cél Krakkó lett, ahol egy húsvéti városlátogatás átlagosan 718 euróba, vagyis körülbelül 280 ezer forintba kerül fejenként. A város kiemelkedően jó értékelést kapott szállások, gasztronómia és közlekedés szempontjából, kulturális látnivalói között pedig olyan UNESCO-helyszínek szerepelnek,
Isztambul, Bizánc – a letűnt birodalmak
„Éreztük szívünkben a hüzünt, a különleges szomorúságot, melyet a letűnt birodalmak feletti bánat okoz” – Harasztos Ágnes isztambuli úti beszámolóját közöljük.
Isztambul a világ turisták által leginkább látogatott metropolisza. Túlturizmusra, túlárazott bazárárura és mecsetek kavalkádjára számítottunk. De hogy 2026-ban még Bizánccal is találkozhatunk? Arra aztán igazán nem.
Piros alapon ősi bizánci félhold és csillag fogad minket a világ legnagyobb repülőterén mindenütt, a török zászló. Pár éve építették ezt a gigantikus repteret, ami a nem-helyek szabályait követve sokkal többet árulna el az elvont modern állam kontroll iránti igényéről, mint az adott kultúráról. Azért persze igyekeztek oszmános íveket lopni a szupermodern üvegpalotába, és a kis reptéri kávézók, kioszkok és szuvenírboltok személyzete máris egy több ezer éves szabályrendszerről mesél. Elsőre szembetűnik a macho kultúra: minden boltban legalább három felnőtt férfi teljesít szolgálatot. Ha van is női alkalmazott, nem ő kezdi a kommunikációt, és legjobb esetben is az egyik férfi által leosztott feladatot végzi el háttérszereplőként. Ha úgy léptünk be egy üzletbe, hogy csak női eladó volt benn, az első dolga volt hívni egy férfit. Negyvenes anyuka és magas, de még csak 15 éves kamaszfia gyakran okoz feloldhatatlan rejtélyt számukra. Legtöbben először a férfipalántához fordulnak, csak úgy megszokásból. Aztán, amikor kiviláglik, hogy európai normák szerint a mi kettősünkben én viszem a prímet, legalább hátba veregetéssel vagy biztató vigyorokkal fejezik ki a férfiszolidaritást. Persze nem kell mindig kiélezni a Másikkal való találkozás teatralitását, hiszen az mindig magában rejti azt is, ami összeköt. A bizonytalan pillantások azonnal mosolyra derülnek, ahogy megtudják, ő a fiam. Egy pillanatra elfeledkeznek a turisták lehúzásáról, a túlturizmusba kissé belefáradt hétköznapokról és a hiányos angoltudásukból következő kommunikációs gátakról, és megörülnek az ismerősnek. De elég-e, ha csak azt látjuk a Másikból, amit ismerünk és megszoktunk? Láthatunk-e valaha is mást? Minket mindenesetre még lelkesít a vágy, találkozni Isztambullal.
Şebnem İşigüzel: Átváltozások
Vajon vannak életeken átívelő vonzalmak? Török szerzőket bemutató sorozatunkban Şebnem İşigüzel prózáját olvashatjátok Schmidt Szonja fordításában.
„… Olyan, mintha az összes felhő leszállt volna a földre. Még a gyerekeim arcát is alig tudom kivenni. A téren tumultus van. Nehéz haladni, folyamatosan nekimegyek valakinek. Az arcomat apró esőcseppek verik. Hideg van. Csak sikerüljön áttuszkolni magunkat ezen a téren és kijutni a tömegből, a végén két diadalkapun át apró utcákba érünk. Igaz, a kikötőben talán meg sem találom a hajót, amivel el akarunk innen menni. Rengeteg új árbócos érkezett a városba, rabszolgákkal… Mielőtt odaérünk, még egyszer be kell mennem a templomba. Könyörögnöm kell Istenhez, ne jusson ez a gyönyörű város a muszlimok kezére. Már korábban is ostromolták, de eddig még nem sikerült bevenniük. A mostani uralkodójuk viszont sokkal erősebb, mint a régiek. Győzelmet győzelemre halmoz, senki nem tudta eddig térdre kényszeríteni. Állítólag van egy álma, mégpedig az, hogy bevegye a városunkat. Imádkoznom kell: ne essen el ez a szép város, ahol a gyermekeimet a világra hoztam; és ne váljanak az itt élők a muszlimok rabszolgájává! És azért is imádkoznom kell, hogy hazatérhessek a szülőföldemre, és ezt a helyet többé csak az álmaimban lássam. A felhők mögül azonban hirtelen előbukkan a férjem. A gyerekek megölelik. Meg fogja akadályozni, hogy elmenjünk. Visszafordulok, nem vagyok képes elszökni. Hiszen ő a gyerekeim apja. Nem akarok többé az ő felesége lenni. Szerelmesen ragaszkodik hozzám, és ezzel eléri, hogy eltérítsen az utamról, még mondania sem kell semmit. Hazáig nem beszélünk. Átkozott legyen a hallgatása, mellyel kínoz engem. Átkozott legyen…”
Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz…
– Jó reggelt! A hipnózis sikerült. Hogy érzi magát?
– Fáradtan.
A recsegő hangom a magnószalagon tényleg fáradt. Az ujjam jóformán megfagyott a diktafon gombján. Igaz volt, amit hallottam?
Kezdjük az elejéről. „…ezt a várost többé csak az álmaimban lássam. A felhők mögül azonban hirtelen előbukkan a férjem. A gyerekek megölelik. Meg fogja akadályozni, hogy elmenjünk. Visszafordulok, nem vagyok képes elszökni. Hisz’ ő a gyerekeim apja. Nem akarok az ő felesége lenni. Mielőtt odaérünk, még egyszer be kell mennem a templomba. Könyörögnöm kell Istenhez, ne jusson ez a gyönyörű város a muszlimok kezére. Már korábban is ostromolták, de eddig még nem sikerült bevenniük…”
Amit a hipnózis során az orvosomnak mondtam, az nem a jelennel kapcsolatos.
Forrás: 1749.hu
Kép illusztráció: II. János bizánci császár és Piroska – Mozaik a Hagia Sophia-székesegyházban.
Forrás: wikimedia