2025. június 28.
Türkinfo Blog Oldal 1320

1968-ban mutatták be az első színes magyar tv-filmet

mtva_2012_large.w160A Fekete István ifjúsági regényéből készült A koppányi aga testamentuma című alkotást Zsurzs Éva rendezte, s a forgatókönyvet is ő írta Bencsik Imrével.
Az operatőr Czabarka György, a zeneszerző Petrovics Emil volt. A főbb szerepeket Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Szirtes Ádám, Benkő Gyula, Bodrogi Gyula és Benkő Péter játszották. A történelmi mű a török hódoltság idején, 1586-ban játszódik. Főhőse egy magyar végvári vitéz, akinek apját Oglu aga, a koppányi vár ura egy párviadalban megölte. László megfogadja, hogy bosszút áll apja halálán.

A Magyar Televízió 1957 februárjában indult fekete-fehér kísérleti adása után egy évtizedet kellett várni arra, hogy Magyarországon is elkezdődjenek a színes tévés próbálkozások. 1966-ban így készült el Bartók: A csodálatos mandarin című balettjének felvétele, s az Orion gyár is ekkor mutatta be a színes adás vételére alkalmas készülékét, a Coloriont. A színes technika alkalmazása a tévénél próbajelleggel 1967-ben indult, s miután 1968. április 4-én bemutatták a Koppányi agát, 1969 márciusától a televízió 2. programja keretében megkezdődött a színes kísérleti adás is, eleinte szerdánként 18 és 21 óra között.

Részletek

2013-04-04

A németországi muszlimok helyzete Thilo Sarrazin könyvének tükrében

sarrazin3„A multikulturalizmus hitvallása megbukott” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár pártja ifjúsági szervezetének kongresszusán 2010. október 16-án. Bár a közlemény tartalmát tekintve nem jelentett újdonságot a német társadalom számára – hiszen Merkel valami olyat mondott ki, amit már mindenki tudott –, két szempontból mégis történelmi pillanatnak számít. Egyrészt, mert Thilo Sarrazin, a német jegybank egykori vezetőségi tagjának két hónappal korábban megjelent, témába vágó könyve kapcsán a kancellár még a különböző kultúrák németországi együttélésének koncepcióját kikezdhetetlennek vélte. Másrészt pedig, ugyancsak a könyvnek köszönhetően újraéledt, muszlimokkal kapcsolatos társadalmi diskurzus során először ismerte be német vezető, hogy a hivatalos politika által évtizedek óta támogatott koncepció gyakorlatilag nem működik. A muszlimok és a németek közötti együttélés nehézségeiről szóló, és az integrációs folyamat teljes bukása körüli viták mindennapossá váltak.

A tanulmány letöltése pdf formátumban

2013-03-26
Bodnár Előd

A török jelenlét pozitívum volt Erdélynek

torok222Nagyvárad – Szerdán este az Ady Endre Középiskolában az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított Szacsvay Akadémia Erdély a magyar történelemben modulja keretében dr. Gebei Sándor egri egyetemi tanár, a MTA doktora tartott előadást az 1657-1711 közötti Erdélyi Fejedelemségről.

Előadása kezdetén dr. Gebei Sándor kijelentette: előfordulhat, hogy sokak számára újdonságnak számító információk is elhangzanak majd, melyek lehet, hogy nem mindenkinek fognak tetszeni, de ez így van rendjén, hiszen a tudományos nézetek nem feltétlenül azonosak a közgondolkodással, a történelemkutatás pedig dinamikusan fejlődik, s egyik jellemvonása, hogy vitára késztet. Megjegyezte: nem ért egyet azzal az állásponttal, hogy az Erdélyi Fejedelemség hanyatlása 1660-1711 közé tehető, hiszen bizonyos szempontok alapján akár kronológiai viszonyítási pontnak tekinthető az 1526-os mohácsi csata vagy Buda 1541-es eleste is, ezért ő inkább úgy gondolja, hogy a Magyar Királyság, illetve az Erdélyi Fejedelemség kora újkorának határai 1521 és 1718, vagyis ezen időszak Nándorfehérvár elestétől Temesvár felszabadításig tartott. Megítélésében tehát 1660 inkább következménye volt az előbb felsorolt eseményeknek, legfőképpen pedig II. Rákóczi György kudarccal zárult lengyelországi hadjáratának, melynek súlyos hatásai voltak. Az, hogy a fejedelem foggal-körömmel ragaszkodott a hatalmához Sztambul akarata ellenére, és nem vállalta a sikertelenségéért a felelősséget, öt évig tartó testvérháborút, valamint török büntetőhadjáratot eredményezett, egy olyan periódust, melyben fejedelmek és ellenfejedelmek (II. Rákóczi György/Barcsai Ákos/Kemény János/Apafi Mihály) váltották egymást Erdélyben.

Részletek

2013-03-21

Elnevezések, melyek eredete már a múlt ködébe veszett

196389_multMeddig éltek a régi szolnoki városrészek nevei? A település régi ábrázolásának csak néhány épülete ismerhető fel a mostani városképben.Tabán, Pletykafalu, vagy ahogy szolnokiasan mondták: Szepcsik-telep és társai. Elnevezések, melyeket Szolnok városrészeiként emlegetünk, de soknak már a múlt ködébe vész az eredete, története. Aztán akadnak olyanok is, melyek léteztek ugyan valamikor, de már legfeljebb történészek, levéltárosok, meg régi papírosok iránt érdeklődő egerek tudnak róluk valamit, mert kikoptak a használatból. A Katonaváros, Kamaraváros már régen eltűnt, ma más elnevezések osztoznak a területén, máshol meg új értelmet nyert az egykori szó.

A sajnálatosan korán elhunyt Vincze László számbavétele szerint 1980-ban Szolnokon az alábbi elnevezések éltek, melyek néhány kivétellel ma is megtalálhatóak a városban. A Zagyván túl Vosztok, vagy Tallinn, Alcsi, a Tiszán túl Tiszaliget, Szandaszőlős, Kertváros, a Tiszán innen Tabán, Széchenyi-lakótelep, Pletykafalu, Partoskápolna, MÁV-telep, Cukorgyári lakótelep, TVM-lakótelep. Közülük Szanda neve a legrégebbi, már 1075-ben felbukkan, utána jön Alcsi 1222-ből, majd ezt követi a Tabán, melynek neve török eredetű. Eredeti formája tabakháne, vagyis tímártelep.

Ennek a sok vizet kívánó mesterségnek a művelői telepedtek le a Zagyva mellé, s ugyan már régen eltűntek, de a név a középkor óta őrzi emléküket. Utána némi csend, majd a 18. században bukkan fel a Partoskápolna, az eredetileg Isten szolgálata helyett sokkal harciasabb hivatalt betöltő hely. Távoli dombján ugyanis valaha lőpormalom állt, ami azért volt olyan messze, hogy ha levegőbe röpülne, minél kevesebb embert üssön agyon. A mai Tabánt, Ady Endre utat, Kossuth utca, Ságvári körút közötti területet felölelő Katonaváros keresztelője 1550 körül lehetett, az Újváros, Ferencváros a 18. században, Szent János város a 19. században keletkezhetett. A két utóbbi a területén álló kápolnákról kapta a nevét. A Katonavárosnál egyértelmű, hogy kik lakták, a várhoz tartozó segédcsapatoktól kezdve a későbbi félkatonai szervezet, a milícia tanyája volt ez a hely. A tőle délre levő Kamaraváros meg már a török utáni békésebb idők emléke, amikor Szolnok jó része a Kamara fennhatósága alá került.

Részletek

2013-03-17

Kossuth és a magyar emigráció török földön

kossuthSZÖLLŐSY FERENC
A MAGYAR EMIGRÁCIÓ TAGJA
(FÜGGELÉK: ÚTIRAJZOK)
Lipcse, 1870.
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Szőllősy Ferenc (1796-1854) Kossuth elnöki titkára volt. Kolozsvári diákként katonának állt. Később kivándorolt Törökországba, ahol 1829-ben tiszti rangban harcolt az oroszok ellen. 1835-ben ő szervezte meg Albániában a csendőrséget. Hazatért Erdélybe, ahol perbe fogták, de fölmentették, és Zimonyba küldték keleti tolmácsnak. Az összes fontosabb keleti nyelveket ismerte, összesen 14 nyelven beszélt. 1848-ban a Batthyány-kormány Bukarestbe küldte, később Kossuth titkáraként teljesített szolgálatot. A szabadságharc bukása után Törökországba menekült. 1853-ban Máltán és Franciaországon keresztül hazatért. Kossuthról utóbb gyalázkodó iratot adott ki. Állítólag ő árulta el a császári kormányzatnak a magyar korona rejtekhelyét.

ELŐSZÓ

Több éve már, hogy e könyv sajtó alá volt szánva. S hogy mégis csak ma lép közönség elé, annak egyik oka nemcsak a sajtó, de egyúttal a politikai viszonyokkal is szorosan összefügg.
Míg a magyar nemzet az absolutismus nyomása alatt nyögött, igazságtalanság leendett oly adatokat közrebocsátani, melyek ellenében, minden egyebet mellőzve, teljes lehetetlen lett volna az önvédelem.
Ma nem úgy áll többé a dolog. A helyzet javult, s támadás visszaverésére egyenlő fegyverekkel rendelkezik a hazában mindenki.
A történeti igazság nagyérdeke követeli tehát, hogy a jelen munka gazdag adatai ne lappangjanak tovább is elrejtve, hanem nyilvánosságra juttatván lehetségessé váljék így a hozzászólás azoknak, kiket a nagy részben új és ismeretlen tények egyik-másika közvetlenül érint. Valószínű, hogy a cáfolatok vagy fölvilágosítások nem is fognak elmaradni, s ha ezáltal a magyar szabadságharc gyászos befejezését követő események tisztába hozatni s történeti bizonyossággal megállapíttatni fognak, teljesen elérte, mit elérni remélt és óhajtott

a névtelen kiadó.

A tanulmány folytatása

2013-03-15

A bíró kényelmes bűnbak, de le kéne szokni erről a hozzáállásról

Még halálos fenyegetéseket is kapott Cüneyt Çakır török játékvezető, aki a Manchester United-Real Madrid Bajnokok Ligája-nyolcaddöntőn ki merte állítani Luis Nanit, a hazaiak szélsőjét. A bírót a célkeresztbe állító kultúrát ideje lenne felszámoln

Az, hogy Sir Alex Ferguson nem jelent meg a sajtótájékoztatón, valahol érthető. Még az is, hogy a United játékosainak kiadták ukázba, hogy a sajtó képviselőinek egy szót se. Lehet vitatni, hogy ez-e a leghatékonyabb, legelegánsabb PR-módszer a válságkezelésre – nem, messze nem az -, de legalább nem szítja tovább az indulatokat.

Indulatok meg aztán voltak bőven, és most nem arra célzunk, hogy egy vicces kedvű drukker még a rendőrséget is kihívta, mondván, Nani kiállítása bűntény volt. A játékosok is, Ferguson is kishíján felrobbantak, látható volt: a skótról köztudomású, megszállottja a Bajnokok Ligájának – ő maga ismerte ezt be már önéletrajzi könyvében is -, és biztos, hogy pokolian fájt neki, hogy egy ilyen nemes ellenféllel szemben, mint a Real Madrid, így vérzik el csapata, amely 150 percig rendkívül okosan futballozott, és előnyös helyzetbe küzdötte magát.

Részletek

2013-03-08

A Habsburgok maguknak szabadították fel hazánkat

12o-jo-scan-fffffFelszabadítás és eltulajdonítás, avagy hogyan rendezkedett be a Habsburg-ház Magyarországon a 17–18. század fordulóján?
Magyarország és a magyar etnikum kifosztása, értékes állami javak idegeneknek adományozása nem új keletű, hosszú évszázadok óta tartó törekvése ellenségeinknek. Az első privatizációs részvénytársaságot, 1688-ban Habsburg I. Lipót regnálása alatt állították fel. Az Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio) a célból jött létre, hogy a töröktől visszafoglalt országrésznyi területeket, a régi magyar nemesi földbirtokokat a Habsburg-udvar saját híveinek és hitelezőinek juttassa

Részletek

2013-03-08

Gyulát tartották legtovább védői a törökök támadása során

2508111121045235_gyulai_var_kicsiA fürdővárosi önkormányzat és Gyulai Várszínház közös drámapályázata ismét ráirányította a figyelmet a 16. század egyik, magyar szempontból jelentős csatájára

Valamennyi hazai végvár közül Gyulát tartották legtovább védői a törökök támadása során 1566-ban. A fürdővárosi önkormányzat és Gyulai Várszínház közös drámapályázata ismét ráirányította a figyelmet a 16. század egyik, magyar szempontból jelentős csatájára, és egy fontos történelmi félreértés tisztázásában is segíthet.

— Gyula az 1400-as évek végén hazánk tíz-tizenkét legjelentősebb mezővárosának egyike volt. A 16. század elején a 2500-3000 lélekszámú település számos kiváltságot kapott Mátyás királytól, illetve később Corvin Jánostól — jellemezte a korszakot lapunk kérdésére dr. Erdész Ádám.

A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója elmondta, a virágzó fejlődésnek az vetett véget, hogy a térség a török-magyar hadszíntér centrumába került, s a helyzetet csak súlyosbította, hogy 1552-ben elesett Temesvár. Innentől bármikor várható volt, hogy az oszmán hadak Gyula ellen vonulnak majd.

A várat később a Habsburg uralkodó ismét a felügyelete alá vonta, s azt a jobbágyok robotjának árán meg is erősítették. A kapitányi tisztséget az a Kerecsényi László töltötte be, aki korábban már több alkalommal kitűnt a török elleni csatározásokban.

Az oszmán hadak Magyarországra érkezésük után kétfelé váltak 1566-ban, az egyik sereg Szigetvár ellen vonult II. Szulejmán vezetésével, míg a másik sereg Pertev pasa irányításával Gyula felé indult. A településen 1500 magyar, szerb, horvát végvári vitéz, illetve 600 német puskás nézett farkasszemet a törökök 30-40 ezerre tehető haderejével. A lakosság nagy része ismerve az ellenfél kegyetlenségét, elmenekült.

Részletek

2013-02-23

Vörös (vagy Arany) Alma: a muszlim világhódítás próféciája

iszlam_mecsetA Kizil Elma (Vörös vagy Arany Alma) eszméjének eredetét már a kortársak előtt is homály fedte. A pécsi születésű török történetíró, Ibrahim Pecsevi (1572–1650) azt írta: „Annak a mondásnak az eredete, hogy az iszlám népe az aranyalmáig fog hódítani, szolgáljon nemes tudomásul, hogy a nép száján elterjedt: az iszlám népe bizonyára az aranyalmáig fog hódítani. De ennek a mondásnak eredete és oka nem ismeretes.”

Miközben Európa lassacskán teljesen elfelejti saját történelmét – amely a negyedik századtól kezdve egybeesik a kereszténység történelmével –, az iszlám nagy gonddal őrzi saját múltbeli hagyományait. Olyannyira, hogy világértelmezésük kereteit – a Korán mellett – saját históriájuk sok száz évvel azelőtti eseményei határozzák meg. Míg Európában a „keresztes háborúk kora” legfeljebb bebiflázandó érettségi anyagnak számít, az iszlám világban az utolsó utcagyerek is tudja, hogy a „keresztesek” alatt a nyugati világot kell értenie, amelynek két meghatározó vallása a zsidóság és a kereszténység, fő hatalma pedig az „Új Róma”, amely az Egyesült Államokat és az Egyesült Európát foglalja magában.

Az egymást követő világbirodalmak sorát kétezer-ötszáz évvel ezelőtt Dániel könyve rögzítette a Bibliában, végérvényes módon: az „arany fejet” (vagyis az Újbabilóni Birodalmat) követte az „ezüst mell” (a méd–perzsa királyság), a „bronz derék” (a görög–makedón világbirodalom), majd végül a „vas lábak”, vagyis Róma. Ez utóbbiról mind az ó-, mind az újszövetségi próféciák mint a „végidők birodalmáról” emlékeznek meg. Az Imperium Romanum fénykorában három kontinensre terjesztette ki uralmát: Európa nagy részére (északon a Rajna és a Duna vonaláig), Ázsia egy kisebb területére (a Kaukázusig és az Eufráteszig), valamint Észak-Afrika termékeny tengerparti övezetére a Szaharáig. A belső problémák és a népvándorlások viharai következtében a 395-től hivatalosan is kettéosztott Római Birodalom nyugati része az 5. század végére elbukott. Nem véletlen, hogy a Dániel könyvében szereplő „vas lábak” folytatásaként megjelenő „vas és cserép” lábfejeket Szent Ágoston a Nyugatrómai Birodalom helyén alakult barbár államalakulatokkal azonosította. Gótok, vizigótok, szvévek, vandálok, szászok, frankok – számtalan barbár eredetű, ugyanakkor már túlnyomórészt kereszténnyé vált törzs foglalta el a nyugati és afrikai területeket, miközben a szintén krisztianizált Keletrómai Birodalom sikerrel állt ellen a népvándorlásoknak. Egészen az iszlám hódításig.

Részletek

2013-02-23

Kelet és nyugat zenéi a Magyar Rádió Márványtermében

A 2006-ban alakult Tanini Trió február 22-én ad koncertet a Magyar Rádió Márványtermében. Az előadáson nem csak török szerzők művei, hanem klasszikusok (mint Csajkovszkij Diótörőjéből egy részlet, valamint Bach Ave Maria című műremeke) is felcsendülnek

A zenekar tagjai zongorán, kanunon és neyen játszanak. A ney egy sumér eredetű nádfurulya, amely az idő folyamán nem sokat változott. Előbbi pedig a Magyarországon is jól ismert cimbalomnak egy távoli rokona, egy citera-típusú hangszer.

A trió számos országban megfordult, felléptek már Olaszországban, Németországban, Bulgáriában, valamint Európán kívül, az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Kanadában is játszottak már. Eddig két albumuk jelent meg, Érintések és Érintések II címmel.

Részletek

2013-02-18

1...1 3191 3201 321...1 402Page 1 320 of 1 402
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020