Ismét látogatható a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi

Forrás: Attila Jandi Photography Facebook oldala

Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete.

Az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs hódoltsági történelmén keresztül a város török építészeti emlékeit és az egykori “titokzatos Kelet” hatását a mai iparművészetre, zenére, kultúrára.

A kiállítás három helyiségében nem csupán az oszmán kori Pécsről, de a magyar-török kulturális kapcsolatokról is benyomásokat szerezhetünk.

A Jakováli Hasszán dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. A kiállításon rövidfilm mutatja be a pécsi derviseket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők. A magyar-török kulturális kapcsolatokról szól a második tematikai együttes, ahol a látogatók megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin. Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16-17. századi hódoltságkori élettel.

A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán dzsámi – az oszmán kori emlékekben leggazdagabb magyarországi településnek számító – Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija mellett.

Az 1526 és 1686 között oszmán hódoltság alatt álló városban a 16. század második felétől kezdődően sorra épültek iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, mecsetek és dzsámik.

A korabeli török tartományvezető, Jakováli Hasszán pasa egy kisebb vallási negyedet, úgynevezett küllijét alapított Pécsen a középkori városfalon kívül. Ehhez tartozott a 16. század közepén a dzsámi és a mevlevi dervis kolostor, valamint a vallási főiskola, vagyis a medresze, és az ehhez csatlakozó nyitott konyha, az imaret is, ahol az utazóknak és a szegényeknek főztek. Ez az épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját.

Forrás: pecsaktual.hu