Ismerje meg Ferzan Özpetek Isztambulját!

Legutóbbi filmje, a Vörös Isztambul (İstanbul Kırmızı) visszavitte Ferzan Özpeteket szülővárosába, Isztambulba. A városban történt változások a filmben is megjelennek.

 – Caner Kocamaz írása

Forrás: commons.wikimedia.org

„Isztambul folyamatosan változik.” Ez az a mondat, amelyet a helyiektől folyamatosan hallani lehet, azzal együtt, hogy „Isztambul csak az emlékekben marad meg”. Ez a mondat Ferzan Özpetek legújabb mozifilmjében, a Vörös Isztambulban is elhangzik. Könnyű a várost hibáztatni, még akkor is, ha az emberek változtatják meg azt és nem a város saját magát. „Ami engem megérint, az nem a város változása, hanem az embereké, a viselkedésüké és a világnézetüké.” mondta Özpetek a The Guide Istanbulnak adott interjújában.

A forgatókönyvíró és rendező, Ferzan Özpetek Isztambulban született, de 1976 óta Olaszországban él. Azóta többször visszatért már Isztambulba, hol egy filmforgatás miatt, hol nyaralni, és ezért talán könnyebben észreveszi azokat a változásokat, amelyet a helyi lakosok nem érzékelnek, és ezek a filmjében is megjelennek.

A Vörös Isztambul című filmjében Özpetek azt mutatja meg, milyen fontos szerepet játszik Isztambul a helyiek életében. A nyitójelenettől az utolsó képkockáig a film végigviszi a nézőket Isztambulon, miközben az emlékek valósággá válnak az emberek történeteiben. A film alapjául Özpetek azonos című könyve szolgált, melyet 2013-ban adtak ki. Özpetek elmondta, hogy „a történet egy szerkesztőről szól, aki 20 év után látogat el Isztambulba”. A szerkesztő, Orhan (Halit Ergenç – Szulejmán) Isztambulba tart, hogy Denizzel (Bejat İşler – A bosszú), az író-rendezővel dolgozzon együtt annak könyvén, mely a családjáról és barátairól szól. Deniz azonban Orhan érkezése napján eltűnik, és amíg keresi őt, Orhan szembetalálja magát Isztambul jövőjével és saját múltjával.

Forrás: Youtube

A mozifilm a nézőkben vegyes érzéseket váltott ki. „Vajon lesz folytatása? Mi lesz a vége?” kérdezték. Ez azonban Özpeteket nem izgatta. „Jó volt látni, hogy az emberek beszélgettek a filmről.” Ahogy a város, a Vörös Isztambul is rejtélyes, kiszámíthatatlan és félelmetes.

Özpetek szemüvegén keresztül

A világ, különösen Isztambul, nagyon másnak tűnhet, ha Özpetek szemszögéből nézzük. Filmjei azért sikeresek, mert a dolgokat más megvilágításban mutatja meg, mint ahogy általában látjuk. Mikor elhagyjuk a mozit és túljutunk a film kritizálásán, láthatjuk meg, milyen jelentősek az eddig figyelmen kívül hagyott változások. Esetleg más nézőpontból szemléljük a szokásos dolgokat.

A film kezdőjelenete egy építkezésre viszi el a nézőt Karaköy partjainál. A cölöpverő gép ritmusos zaja a film valamennyi fontos momentumánál hallatszik. „Ez az a gép, amely megmutatja Isztambul belsejét. Ezzel a hanggal sok dolog romlik, sok minden változik.” – mondta. Ez a hang hallható az eredeti filmzenében is, melyet Guiliano Taviani és Carmelo Travia szerzett.

„Reggelente ezt a hangot hallottam a házam előtt, és ez néha összekeveredett a reggeli ima zajával, egyszerre volt profán és szent.” – mesélte Özpetek. Az építkezés zajával Özpetek a város negatív irányba történő változását próbálja megjeleníteni.

A rendező első filmje, a Hamam, 1997-ben készült, amelyben sikeresen mutatta be a közönségnek Törökország fürdőkultúráját, és ezzel ledöntötte a sztereotípiákat is. „Úgy látták a nézők a hamamot, mint egy turisztikai intézményt, bár én más érzésekkel készítettem a filmet.” – mondta. „A hamam és a körülmetélés ebben az időben mindenki számára tabu volt.” A kritikusok által elismert mozifilm végül eljutott a cannes-i filmfesztiválra és más nemzetközi fesztiválokra is, díjakat nyert Törökországban, Olaszországban és más országokban is. „Néhányan a szexuális vonatkozását emelték ki, mások mást mondtak róla. Bárhogy is, ez egy filozófia, amely lehetővé teszi, hogy a test megtisztításával elérjük a lelkünket.” A film levetítése után megnőtt az érdeklődés a hamamok iránt. A Çemberlitaş Hamamı tulajdonosa például megköszönte nekem, mert sok pénzt keresett a filmnek köszönhetően.

Itt az idő, hogy ellátogassunk Isztambulba!

Bár Özpetek Olaszországban él, és nagyon elfoglalt új filmje miatt, mindig szakít időt, hogy 15 napra vagy egy hónapra ellátogasson Isztambulba. „Isztambul az a város, amely számtalan dolgot kínál – olyan hely, amely magával ragad. Szeretek a mellékutcákon sétálni, beülni egy kis kávézóba, olyan helyekre, amelyekről sokan nem is tudnak.” Özpetek arra bátorítja nem török barátait, hogy a filmeken kívül is látogassanak el Isztambulba. „Mondom nekik, hogy itt az idő, hogy felkeressék szülővárosomat. Szálljanak meg a Pera Palace Hotelben, amely maga az álom, és most még nagyon olcsó is. Az utca másik oldalán pedig ott van a legjobb étterem, a Duble Meze. Régebben két héttel korábban kellett asztalt foglalni, annyira népszerű volt. Ma teljesen kihalt. A múzeumoknál sem kell sorba állni.” – tette még hozzá Özpetek.

Napjainkban Özpetek ismét Nápolyban van, új thrillerét forgatja, a Napoli Velatát, melynek főszerepét Giovanna Mezzogiorno játssza, és már harmadik alkalommal rendezi a Traviátát. „Most is Isztambulban lennék, ha nem épp egy új filmet forgatnék.”

Forrás: The Guide Istanbul

Fényképek: Yiğit Eken

Fordította: Kollár Kata – Türkinfo