Gyakorlati török nyelvtan – VI. A névutók

VI. A NÉVUTÓK

A névszó után állnak, s azzal együtt alkot határozószót. A török névutók egy része — mint a magyarban, pl. alattam, mögöttünk —, birtokos személyragokat vesz fel, de ehhez még további esetragokat is fűz.

37. A névutók (postpositiones)

A névutók a névszók után állva, velük együtt fejezik ki a cselekvés körülményeit. A névutós névszók a mondatban a határozó szerepét töltik be. A török névutókhoz birtokos személyragok, s ehhez még esetragok is kapcsolódhatnak, s köztük több tárgy- (accusativus), részes- (dativus), határozó- (ablativust) esetet vonz. Eredetileg a legtöbb török névutó korábban főnév volt, s a nyelvfejlődés során vált névutóvá. Ezért egyes névutók toldalék nélküli alakjukban főnévként, vagy melléknévként szerepelnek szópárokban, és összetételekben., dış ticaret, külkereskedelem, stb.

A ragozott névutók 2. és 3. személyű alakja azonos (homonima), ezért szükség esetén, a megfelelő birtokost (névmást) jelölni kell, pl senin altına, te alád, onun altına, ő alá stb. Az alt főnévként, „alsó részt” jelent, pl. alt kat, alsó-, földszint, alt dudak, alsó ajak stb. Birtokos személy- és határozó ragokkal: (Hová?) altıma, altına, altına, altımıza, altı-nıza, altılarına; alám, alád, alá, alánk, alátok alájuk. (Hol?) altımda, alattam, altında, alattad, alatta (!) stb. (Honnan?) altımdan, alólam, altından, alólad stb. Az üst főnévként, „felső részt” jelent, pl. üst kat, felső szint, emelet, üst dudak, felsőajak stb.

Ragtalan birtok viszonyban pl. baş üstüne, (szó szerint: a fejre) „szívesen!”

Birtokos személy- és határozó ragokkal: (Hová?) üstüme, rám, üstüne, rád és rá (!), üstünüze, rátok, stb. (Hol?) üstümde, rajtam, üstünde, rajtad és rajta (!), üstümüzde, rajtunk, stb. (Honnan?) üstümden, rólam, üstünden, rólad és róla (!), onların üstünde, ő rajtuk stb. Az üzer, felső rész, felszín, főnévi tőalakja nem használatos, csak ragozott (dativus) alakja, pl. ateş üzere koy! Tégy a tűzre!

Birtokos személy- és határozó ragokkal: üzeri, külseje, pl. üzeri temiz, tiszta külsejű, üzerimdeki yeni elbise, a rajtam levő új ruha, stb. Így használják gyakran a „felől” és „felé” kifejezésére pl. Ankara üzerinden geldim, A. felől jöttem, Istanbul üzerine gidiyorum, I. felé megyek stb. Az ön főnévi jelentése: elülső rész, ön taraf, elülső oldal, homlokzat, melléknévi pedig: elő-, elülső, pl. önsöz, előszó (könyvben).

Birtokos személy- és határozó ragokkal: önüne, elé, önümde, előttem, önünde, előtted és előtte stb. Az arka főnévi jelentése: hát, melléknévi pedig: hátsó, pl. bınanın arka tarafında, az épület hátsó oldalán/részén. Birtokos személy- és határozó ragokkal: arkamda, mögöttem, arkasında, mögötte, arkamızda, mögöttünk stb. Ara, közbülső távolság, ugyanúgy vesz fel toldalékokat, mint az előbbiek. Pl. Ara-mızda kalsın! Maradjon köztünk! Bu arada, eközben. Boğaziçi Avrupa ile Asya arasındadır, A Boszporusz Európa és Ázsia között van. Orta, közép, ugyanúgy vesz fel toldalékokat, mint az előbbiek. Pl. ortaya atmak, felvetni (témát), yolun ortasında, az út közepén stb. Yan, oldal, pl. masanın yanında, az asztal mellett, arkadaşımın yanına gittim, a barátomhoz mentem stb. Karşı, valaminek a „szemköztje”, pl. Karşımıza, velünk szembe, Pencerenin karşı-sında, az ablakkal szemben/közt stb. Doğru, felé, pl. Köprüye doğru. A híd felé. Sabaha doğru. Reggel felé. Iç, belső rész, belső, pl. içimde, bennem, a bensőmben, Boğaziçi, „torok belső” Boszporusz, şehir içinde, a város belsejében stb. Dış, külső rész, külső, pl. Onun dışından, azon kívül, Dışişleri Bakanlığı, Külügyminisztérium, dış ticaret, külkereskedelem stb.

38. Esetraggá váló névutók

Több névutó a gyakori használat következtében esetraggá vált, s ezért az előtte álló szó toldalékaként viselkedik. Az ile, -val, -vel névutó, a mássalhangzóval végződő szavak után, ma már –la, -le többfunkciós ragként használatos. Eszköz határozóként, pl. otobüsle, autóbusszal, vapurla, gőzhajóval, dersi kalemle yazıyorum, a leckét tollal írom.

A beraber, együtt szó ragozott alakjaival kapcsolódva társhatározó, pl. arkadaşımla beraber geliyorum, a barátaimmal (együtt) jövök. A magánhangzóval végződő szavak, s ezért a 3. sz. birtokos végződés után után mindig –yle, -yla, pl. araba ile, vagy egybeírva arabayla, és arkadaşlarıyla, barátaival. Mivel az ile (-val, -vel, társ és eszközhatározó), melyet teljes alakjában a szavaktól külön kell írni, illetve ennek rövidebb, de azonos jelentésű -le, -la, és az için, -ért, miatt jelentésű szavak előtt a nevek birtokos esetben állnak, kivéve azok többes –lar, -ler alakjait pl. onlarla (nem onlarınla!). Pl. Benim ile, benimle, (nem benle!), velem, seninle, veled, senin için, érted, kimin-le, kivel? kimin için, ki miatt, bunun için, ezért, emiatt stb.

A köznapi nyelvben néha: kim için, kimle stb. A ne için, miért? már egybeolvadt, inkább niçin-ként használatos. Néhány névutó az –ile-vel együtt új jelentést kap, pl. dolayısiyle, következtében, alkalmával, yardımiyle, segítségével stb. Az için, -ért, miatt célhatározót, is gyakran egybe van írva a megelőző szóval, s ilyenkor a szóvégi mássalhangzó után az i kiesik (-çin). A –çin (néha -çün) mélyhangú szavak toldalékaként is magas hangrendű marad. A névmások — csakúgy, mint az ile —, birtokos esetével áll együtt, kivéve a többes –lar, -ler alakokat. Pl. seninçin, (nem sençin!) éretted, onunçün, érette. A gibi, -ként, hasonló, „olyan, mint”, módhatározó, ez is a névmások birtokos esetével áll együtt. Jelentését a gyakorlatban lehet jobban elsajátítani, pl. aslan gibi bir adam, oroszlánhoz hasonló ember, senin gibi uzun boylu, olyan nyúlánk, mint te. A kadar, -ig, néha „olyan mint” jelentésű idő- és helyhatározó, de használatos összehasonlítás esetén (l. később) — a gibi-hez hasonlóan — az egyenlőség, sőt a mennyi? mekkora? annyi, akkora kifejezésére is. A névmások birtokos esetével áll együtt, pl. arslan kadar kuvvetli bir adam, olyan erős ember, mint az oroszlán, Ne kadar? Mennyi? Beşten ona kadar, öttől tízig. O kadar çok, oly/an sok, senin kadar kuvvetlidir, olyan erős mint te stb.

A değin, -ig, hely és időhatározó. Pl. Buraya değin. Eddig. Akşama değin. Estig. Egy legföljebb két esetraggal használatosak: Bakımından, abból a szempontból, tekintetében. Başında, -nál, nél. Etrafında, körül. Sırasında, idején, folyamán, során. Yerine, helyett, helyébe. Yerinde, megfelelő, alkalmas, helyénvaló. Yoluya, révén, segítségével. Uğruna, -ért, céljából, érdekében. Yüzünden, miatt. Régi arab eredetű névutók és mai török megfelelői: Aleyhine=karşısına, dahiline=içine, dahilinde=içinde, dahilinden=içinden, haricin-de=dışında, lehine=uğruna, zarfında=içinde, tarikiyle=üzerinden, yolu ile. Régi, a hivatalos nyelvben ma is gyakran használt arab és perzsa eredetű névutók: esnasında, alatt, folyamán; hakkında, -ról, -ről, vonatkozólag; hariç, kivéve; husu-sunda, (valamivel) kapcsolatban; münasebetiyle, összefüggésben, alkalmával; sebe-biyle, következtében; vasıtasiyle, -val, -vel, segítségével. Az –ince és megfelelőivel képzett névutók: Boyunca, át, mentén, folyamán. Devamınca, folyamatosan. Gereğince=mucibince (régi), képest, szerint, alapján.

39. A névutók áttekintő táblázata

Előtte a főnév alany-, a névmás birtokos esetben áll için, -ért, miatt gibi, mint ile, -val, -vel kadar, mint -siz nélkül üzere, rá, megfelelően A főnév részes esetben (dativus) áll -e binaen, annak következ -e istinaden, annak alapján -tében/ alapján -e karşı ellen, ellenében -e dair, vonatkozóan -e karşılık ezzel szemben -e dayanarak, arra alapozva -e karşın annak ellenére -e değin, -ig, (-hoz) -e mukabil, szemben, ellenében -e dek, -ig, -e gelince, abban a vonatkozásban -e nazaran, képest, tekintettel -e göre, szerint, mint arra , szerint -e kadar -ig -e nispeten ahhoz képest -e doğru felé, irányában -e nispetle ua. A főnév tárgyesetben (accusativus) áll -i mütaakıp, azt követően -i mütecaviz, meghaladó, több A főnév ablativusban áll -den başka, vlmin kívül -den maada, vlmin kívül -den beri, óta -den öte, túl -den dolayı, miatt -den ötürü, amiatt -den itibaren, vlmitől kezdve -den yukarı azon felül A főnév ablativusban, vagy rag nélkül (-den) evvel, előbb (-den) sonra, után (-den) önce, előbb Időtartam jelölésére: bir müddet önce/sonra, egy kis ideje, egy kis idő után. Időpont jelölésére: Geldiğimden önce, megjöttöm előtt; Ikinci Dünya saavaşından sonra, a 2. Világháború után.

Adorján Imre