Honnan jöttek a török nyelvi formák a magyarba? – Sándor Klára nyelvész a Mandinernek

„Paradigmaváltás várható a magyarba került török nyelvi formák kutatásában” – mondja Sándor Klára nyelvész lapunknak. A Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetőjét a magyar őstörténet izgalmas új fejleményeiről, a nyelvészet és a kapcsolódó tudományágak bonyolult kapcsolatáról és a valós múltunk feltérképezésének kihívásairól kérdeztük.

Sándor Klára (1965) nyelvész, kultúrtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a történettudomány doktora. A neves kutató a nyelvészet új irányairól és lehetőségeiről beszél lapunknak a magyar őstörténet kapcsán.

A Mandineren a magyar őstörténet témakörében megszólaltattuk már a régészet (Türk Attila) és az archeogenetika (Mende Balázs) jeles képviselőit, valamint a nyelvészeti megközelítésről is jelent meg cikkünk. A finnugrista Klima László után most a turkológus Sándor Klárát kérdezzük az izgalmas kutatási területről.

Hol lép be a turkológus a magyar őstörténetbe? Mikortól és földrajzilag merre lehet szerepe a turkológiának a magyar őstörténet-kutatásban?

Jó volna, ha egyértelműen tudnánk válaszolni erre a kérdésre, mert hogy akkor tisztábban látnánk a korai magyar történelem sok vonatkozását. Többféle válasz is létezik. Elképzelhető, hogy már a szorosan vett magyar történelem megkezdése előtt: nem zárhatjuk ugyanis ki, hogy az eurázsiai steppének azon a határvidékén, talán az erdők és a steppe találkozásánál, ahol a magyarok elődei éltek, török nyelveket beszélő népek is éltek.

Folytatás >>>

Forrás: mandiner.hu