Gyakorlati török nyelvtan – IV. A számnevek és melléknevek

IV. A SZÁMNEVEK

19. A tőszámnevek (numeralia cardinalia)

0 sıfır 6 altı 30 otuz 90 doksan 1 bir 7 yedi 40 kırk 100 yüz 2 iki 8 sekiz 50 elli 200 ikiyüz 3 üç 9 dokuz 60 altmış 1000 bin 4 dört 10 on 70 yetmiş 10.000 onbin 5 beş 20 yirmi 80 seksen 1,000.000 bir mil-yon

A számnevek a magyarhoz hasonlóak, pl. 11, onbir, 22, yirmi iki 9876 dokuzbin-sekizyüz-yetmiş-altı. Mint már említettük a számnevek után a főnév nem áll többes számban pl. on masa, 10 asztal.

20. A sorszámnevek (n. ordinalia)

A sorszámneveket az –inci, -ıncı, -uncu, -üncü végződésekkel képezzük. 1. birinci, 2. ikinci, 3. üçüncü 10. omuncu stb.

21. A törtszámok

A törtszámok: ¼, dörtte bir, „4-en 1” vagy çeyrek, negyed. ½, yarı, fél, 1/3, üçte bir, „3-on 1”, 1/100, yüzde bir, „100-on 1”, 3/7, yedide üç, „7-en 3, de 1 ½, bir buçuk, „másfél”, 6 ½ altı buçuk, 6 (és) fél. Tizedes számok: 1,5, bir virgül beş „1, vessző 5”, vagy bir buçuk, „másfél”, 2,08, iki virgül sıfır sekiz, „2, vessző nulla 8” A %-ot előre kell helyezni: % 5, yüzde beş, %10, yüzde on, 100-on 5, és 100-on 10.

22. Az osztószámnevek (n. distributiva)

Az egyenként, kettesével, hármanként stb. amikor többnek egyenként ugyanaz a szám (mennyiség) jut a török ha a számnév mássalhangzóra végződik, akkor –er/ar, ha magánhangzóra akkor –şer/-şar toldalékkal képzi. Pl. birer, ikişer, üçer, dörder (t~d), beşer, altışar, yedişer, sekizer, dokuzar, onar, yüzer. Öğretmen çocuklara birer kitap veriyor, a tanár a gyerekeknek egy-egy könyvet ad.

23. A számtani alapműveletek

Összeadás, toplama: 3+2=5, üç artı (meg, plusz) iki eşit (egyenlő) beş. Az összeg: toplam. Kivonás, çıkarma: 7-3=4, yedi eksi (mínusz) üç eşit dört. A maradvány: fark. Szorzás, çarpma: 5×3=15, beş çarpı (szorozva) üç eşit on beş. Szorzat: çarpım. Osztás, bölme: 15:5=3, onbeş bölü (osztva) beş eşit üç. Hányados: bölüm. Ismétlés a magyar -szor, alkalommal, esetben stb. kifejezésére: a defa, kere, kez, sefer szavak szolgálnak Pl. bir defa, egyszer; birinci defa (kere stb.), az első eset(ben); sonuncu defa, utolsó eset. De ilk defa, az első eset, son defa, az utolsó eset .

24. Az óra és az idő kifejezése

A török saat, óra szó használatáról tudni kell, hogy ha a saat szó a számnév előtt áll, akkor időpontot, pl. saat onbirdir, 11 óra van, saat onbirde, 11 órakor. Ha a saat a számnév után áll, akkor időtartamot jelöl pl. Ankaradan Istanbula otobüs saat yedide kalkıyor, yolculık altı saattir, A-ból I-ba az autóbusz 7 órakor indul, az utazás 6 óra. Ha a nem egész órás időpontokat percekben kívánjuk megadni, akkor 7:30 saat yedi otuzda (dakıka, perc), 8:40 saat sekiz kırkta stb. Hivatalosan 14:35 saat ondört otuz beş/te. A fél órákat a buçuk, a negyedeket a çeyrek szóval fejezzük ki. Pl. saat yedibuçukta fél 8-kor (vigyázat, mert a török nem úgy gondolja, hogy fél óra múlva 8”, hanem „7 múlt fél órával!). A hány? hánykor? mikor? stb. a török a kaç (hány, mennyi) kérdőszóval alkotja. Pl. Saat kaç(tır)? Hány óra (van)? Kaç saattir? Hány óráig tart? Saat kaçta? Hány órakor? Kaçtan kaça kadar? Mettől meddig? …múlt … lesz Negyed kettő, saat biri çeyrek. Negyed nyolc, saat yediyi çeyrek geçiyor ¾ 2, saat ikiye çeyrek ¾ 7, saat yediye çeyrek Tíz perccel múlt 11, saat onbiri on (daki-ka). Öt perccel múlt 6, saat altıyı beş geçiyor 10 perc múlva 11, saat onbire on (daki-ka) 5 perc múlva 6, saat altıya beş (kala) Kifejezések: 0-24 óráig, saat sırfından yirmi dörte kadar. A magyar -tól, -től helyén a -dan, -den áll, a meddig? kérdésre felelő szó a főnévragozásból ismert hová? (-a, -e, végződésű) esetben, s a magyar –ig helyén pedig a kadar. Pl. 1-3-ig, saat birden üçe kadar; 9-10-ig, dokuzdan ona kadar.

25. Év, évszak, hónap, nap és dátumok

Bir yıl 12 aydır. Bir ayda 30 yahut 31 gün var. Bir haftada 7 gün var. Yedi günün isimleri ayrı ayrıdir: pazartesi, salı, çarşamba, perşembe, çuma, cumartesi, pazar. Bir yılda 4 mevsim var. Her mevsim 3 aydır. Ilkbahar ayları: Mart, Nişan, Mayistir. Yaz: Haziran, Temmuz, Ağustos. Güz: Eylül (Eylûl), Ekim, Kasım aylardır. Kış da: Aralık, Ocak Şubat. A török helyesírás szerint a hónapok nevét nagybetűvel kell írni! Dátumok: febr. 16, 16 (on altı) Şubat; Istambul, 2001-10-02, Istanbul iki Ekim ikibinbir; Ma október 23-a van, bugün yirmiüç Ekimdir, október 23. napja, Ekimin 23 (yirmiüçüncü) günü. Az év- és napszakok többsége, mint időhatározók, rendhagyóak. Ezekhez a nevekhez a birtokos eset ragjával azonos toldalék járul, melyet néha egy –le- szótag előz meg, pl. kış, tél, kışın, télen, kışınleylin, telente; yaz, nyár, yazın, nyáron; güz, ősz, güzün, ősszel; sabah, reggel, sabahleyin, reggelente; gündüz, nap; gündüzleyin, nappal; öğle, dél, öğleyin, délidőben; gece, éjjel; geceleyin, éjjelente, éjjelenként stb. Kifejezések: tavasszal, ilkbaharda, ősszel, sonbaharda; munkanap, çalışma günü; szabadnap, tatil günü; a hét munkanapjai, çalışma günleri; hétfőnként, pazartesi gün-lerinde;

A MELLÉKNÉVRŐL

26. A melléknév és határozó fokozása

A melléknév fokozása az egymással összehasonlított tulajdonságok különböző mértékét jelöli. Csakúgy, mint a magyarban, három foka van: 1. alapfok (gradus positivus), melynek nincs jele. 2. középfok (g. comparativus), melyet a melléknév előtt a daha szó, 3. felsőfok (g. superlativus), melyet pedig a fokozott melléknév előtt az en szócska jelez. A köznyelvben az összehasonlítások esetében a középfok daha szó (a képző) elmaradhat, és csak az összehasonlító névszó kap –dan, -den honnan? kérdésre felelő (ablativus) ragot. Pl. can maldan tatlıdır, az élet a vagyonnál édesebb, dil kılıçdan keskindir, a nyelv élesebb a szablyánál stb. Alapfok Középfok Felsőfok güzel szép daha güzel szebb en güzel legszebb çabuk gyors daha çabuk gyorsabb en çabuk leggyorsabb küçük kis daha küçük kisebb en küçük legkisebb A melléknevek intenzitásának fokozására használatos a gâyet, felettébb, és a fevka-lâde, rendkívül szavak, pl. gâyet güzel, felettébb szép, fevkalâde büyük, rendkívül nagy stb. A melléknevek fokozásának tekinthető az a sajátságos mód, mely különösen a köznyelvben, s főként a nyelvjárásokban elterjedt, hogy a melléknevet, vagy annak az első szótagját megkettőzik. Ez utóbbi esetben gyakran a szótagzáró mássalhangzó helyére m, p, r, s hangokat iktatnak közbe. Egyszerű kettőzés pl.: uzun uzun, nagyon hosszú, çok çok, nagyon sok stb. Szótag kettőzés pl. upuzun, nagyon hosszú, bom-boş, egészen üres, bambaşka, egészen/teljesen más, kıpkırmızı, nagyon piros, stb.