![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Bursa, két szótag, öt betű, de ennél sokkal több – írja a városról készített bemutatkozó anyag első oldalán Alinur Aktaş főpolgármester.
Történelmi és birodalmi város, a vallási oktatás központja, szellemi központ, százával találhatók itt mecsetek, imaházak, türbék. Bevásárlásra is tökéletes helyszín, a textilipar fellegvára, bazárjai, bevásárló utcái megszámlálhatatlanok. A természet központja, hegységei, völgyei, vízesései, barlangjai, növény- és állatvilága páratlan. A termálvizek városa, ötcsillagos hotelek várják a pihenni, gyógyulni vágyókat. Hegy és tenger városa, az Uludağ lábánál, a Márvány-tenger partján fekszik. Gasztronómiai város, különleges ételeivel, helyi termékeivel. Ezek csak részletek a városról, és a nagyvárost körbe vevő környékről írt jellemzésből.
Cikkünkben kiemelünk néhány olyan dolgot, melyben Bursa megelőzte az egész világot és minden más törökországi várost.
325. május 20-án nyitotta meg I. (Nagy) Konstantin bizánci császár a nikaiai zsinatot, a keresztény egyház első gyűlését. Nikaiában májusában kezdődött meg az a két hónapos gyűlés, melyen – a becslések szerint – több, mint 300 birodalmi püspök, papokkal kiegészítve mintegy 1800 fő vett részt. Nikaia a mai Iznik latin neve.
A világon is ritkaságnak számító, zene nélküli néptáncok közül az első Bursához köthető. Neve Kılıçkalkan, mely két katona tánca, melynek során az egyik kardot, a másik pajzsot tart kezében. (A kép forrása és további látványos felvételek ITT)
Az Oszmán Birodalomban az oktatásnak is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Tíz egyetemet alapítottak, ebből az első az Orhaniye Medresesi 1335-ben Iznikben nyílt meg. A korabeli ábrázolást megnézve inkább egy egész egyetemi városról beszélhetünk. Megtekinthető emlék sajnos nem maradt fent belőle mára.
Ha Törökország, akkor ami sokak eszébe jut elsőként: a török bazár. Nos, az Oszmán Birodalom első fedett bazárát is Bursában alapították meg, mely úgy alakult ki, hogy a karavánszerájok közötti területeket befedték, és mestereket, árusokat engedtek oda.
A világon az első bevásárlásra alkalmas üzleteket befogadó hidat is Bursában építették 1442-ben. Neve Irgandı Köprüsü, és Irgandılı Ali fia, Hacı Muslihiddin építette. 1855-ben egy nagy földrengés, 1922-ben a görögökkel folytatott háború tépázta meg. 2004 óta fogad újra látogatókat, amikor a 19. századi állapotának megfelelően újították fel.
A textiliparáról méltán híres Bursa több ehhez kapcsolódó dologban szerzett elsőséget. A Bizánci Birodalomban a selyemgubókból nyert első selymet itt állították elő. Az első gyapjú- és selyemfeldolgozásban használt gépeket 1437-ben Üçkuzular Tekkesi háremében használták. Törökország első selyemipari iskoláját 1888-ban 12 tanulóval alapították. Az első mesterséges selyemgyárat is Bursában nyitották, 1938. február 1-jén.
Törökország első török nyelven előadó színházát Ahmet Vefik pasa, Bursa kormányzója alapította. A színházban 1879. szeptember 15-én tartották az első előadást, mely Molière egyik darabja volt, amit az alapító fordított török nyelvre, majd – egyéb művek mellett – Molière összes darabját színpadra állították. Munkájának köszönhetően egy színházlátogató nemzedék nőtt fel, és sok darabbal ismerkedhettek meg. Napjainkban a színház helyén egy 1935-ben, közösségi háznak készült épület áll.
Bursa ma is jelentős iparral rendelkezik: autógyárak, bútorgyárak és egyéb gyárak épültek itt. A termékek gyártásának és az iparnak történelme van a városban. 1963. október 29-én itt gyártották az első török kerékpárt. 1966. november 6-án itt nyitották meg az első, mára Törökország minden pontján megtalálható ún. szervezett ipari övezetet. Az itt található Tolon gyárban állították elő az első mosó- és mosogatógépet is 1950-ben.
A város bármely pontjáról jól látható a 2.543 m magas Uludağ hegy. Nem csoda, ha ehhez kapcsolódóan is beszélhetünk első dolgokról. Bursában alapították meg az ország első hegymászó klubját. Itt rendeztek elsőként nemzetközi síversenyt 1955. február 25–28. között. És a városban készült elsőként libegő, drótköteles felvonó, mely 1963. október 29-én kelt először útra a hegycsúcsra – ma már modernizált változata közlekedik. Egy-egy szép napon sok százan kirándulnak vele.
Az emberek, sőt az állatok egészsége érdekében is sokat tett a város. Bursában nyitotta meg kapuját az ország első állatkórháza még az oszmán időkben. De az Oszmán Birodalom első kórházát is a megyében, Inegölben alapították. Akkoriban az országban csontkovácsok, kuruzslók, gyógyító asszonyok dolgoztak. 1902-ben az országrész katonai vezetője a szultánnak egy jelentést írt, melyben a terület népsűrűségéről számolt be. A leirat szerint ez indokolja, hogy a köznépnek egy gyógyítóközpontot, azaz kórházat nyissanak. II. Abdul-Hamid engedélyével 1906-ban kórházat alapítottak, mely háborús időkben különös jelentőséggel bírt. A nyitás 110. évfordulóján megnyitottak egy kórház- és mentőautómúzeumot Bursában, mely az egészségügy 100 éves történelmét mutatja be a látogatóknak, és nagyon népszerű a látogatók körében. Az országban ez az egyetlen ilyen kiállítás, és állítólag a világban is a második. Az oszmán időkben nyitott kórház makettje is megtalálható a tárlaton.
+ 1 első
Nem hagyhatjuk ki egy Bursa elsőségeiről szóló cikkből a ma már mindenhol fogyasztható, de elsőként 1867-ben a városban készített iskender kebabot, melyről már a Türkinfo oldalain is többször olvashattunk.
Ez így már 11 téma, amiben Bursa első volt a világban vagy az országban. És elhiheti a kedves olvasó, hogy a felsorolás nem teljes. Nem szóltunk azokról a személyekről, akik Bursában születtek és éltek, és valamiben elsők voltak. Nem írtunk az első kerámiákról, melyek Iznikben készültek, vagy a híres árnyjátékról, a Karagözről, mert ezekről már olvashattak hűséges látogatóink.
Erdem Éva – Türkinfo
