Török büszkeség és balítélet – Deniz Gamze Ergüven: Mustang

A Mustang című film nyerte a CineFest fődíját, a Pressburger Imre díjat, sőt a hírek szerint Franciaország ezt nevezi a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra, ami szép eredmény az elsőfilmes török rendező, Deniz Gamze Ergüven részéről. Munkája egy bátor és élesen társadalomkritikus film a nők helyzetéről és a női felnőtté várásról Törökországban.

A 12. CineFest Filmfesztivál versenyprogramjában számos darab foglalkozott a felnőtté válással (Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, Sangalie nyara, A tinilány naplója), kettő viszont nem elsősorban tinédzserek problémáira koncentrált, hanem inkább a családon belüli szülő-gyermek (pontosabban nevelő-nevelt) viszonyokat vesézte ki. Az egyik a szlovák-cseh Gyerekek (Deti), melynek magyar vonatkozása is van, hisz a producer Prinkler Mátyás (Köszönöm, jól). E szkeccsfilm különböző gyereksorsokat mutat be négy rövidfilmen keresztül: egy apa autista gyerekéhez próbál közelebb kerülni, egy férfi a börtönből is hazaszökik a családjához, egy fiú életét pokollá teszi a mostohaapja, egy nő pedig agg, hanyatló elméjű atyjával bajlódik. A rögrealista és dokumentarista kisfilmek mind eredendően tragikusnak ábrázolják a bemutatott kapcsolatokat és a neveltek vagy (ritkábban) a nevelők sorsát. A másik ilyen darab a Mustang, ami nagyságrendekkel jobb film: nem négy, hanem öt gyereksorsot mutat be, ám mindezt jóval társadalomkritikusabban teszi, ráadásul kiutat is kínál.

A film a török vidéken játszódik, nyár elején. Az iskolából hazafelé tartva öt tinédzser lánytestvér korukbeli fiúkkal játszadozik a vízparton. Ártatlanul, gyerekesen bohóckodnak a nyári szünet kezdetétől megrészegülve, ám egy falubeli meglátja őket. A szomszéd szerint e játék mégsem volt olyan ártatlan, és jelenti az esetet a nevelőszülőknek. Akik ettől kezdve szorosabbra fogják a gyeplőt: a családi házat már-már börtönné alakítják, kijárási tilalmat rendelnek el, elvágják a lányokat a külvilágtól, mindennapjaikat háztartástan-órákká változtatják. Igyekeznek tökéletes leendő feleséget gyártani belőlük, de persze épp ellentétes hatást érnek.

A nyitány rögtön remekbeszabott: látunk egy vészjósló, tragédiát ígérő rövid flash forward narrációt, majd az ominózus vízparti játékot. A jelenet látványos fényképezése nem öncélú, hisz mint később kiderül, a lányok számára ezzel vége is a nyárnak és egyben a boldog gyermekkornak. Ez a szcéna a történet bonyodalma, annak pedig pazar, hisz vizuálisan dinamikus és hatásos, képek lehet elmesélni, és sikerült is. A lányok elveszítik az ártatlanságukat, de nem a fiúkkal való játék alkalmával, hanem a falusi felnőttek rosszhiszeműsége, prüdériája miatt. Később ugyanis minden más értelemben is elveszítik az ártatlanságukat, azonban mindezt a legkevésbé sem ideális módokon teszik, ami nevelőik szigorának köszönhető.

A cikk folytatása>>>

prae.hu