Digitális börtönné válhat Törökország az új kiberbiztonsági törvény miatt

Törökország új kiberbiztonsági törvénye szinte korlátlan hatalmat ad az elnöknek, a kezébe kerül az internet és a közösségi média ellenőrzése.

A törvény értelmében a digitális felügyeleti hatásköröket hivatalosan Törökország Kiberbiztonsági Igazgatóságánál központosították, amely Recep Tayyip Erdo?an elnök hivatalához tartozik. Az igazgatóság most már saját kezdeményezésére vagy a biztonsági szervek kérésére sürgős intézkedéseket írhat elő. A távközlési szolgáltatóknak, a hozzáférést biztosító szolgáltatóknak és más online platformoknak két órán belül eleget kell tenniük ezeknek a rendelkezéseknek, amelyeket a végrehajtást követően egy bíró vizsgál felül.

A július végén hatályba lépett törvény nemzetbiztonsági okokkal indokolja ezt a megközelítést, és a kibertérre úgy hivatkozik, mint a „hagyományos védelemmel egyenértékűen létfontosságú” területre a digitális szuverenitás, a kritikus infrastruktúra és a közrend védelme szempontjából. Ersan Aksu, Erdogan kormányzó AK pártjának parlamenti képviselője szerint a kiberbiztonsági hatáskörök koncentrálása egyben elkerüli a különböző állami szervek feladatainak párhuzamosságát, és 30 milliárd török lírát, azaz 630 millió dollárt takarít meg.

Jogvédő szervezetek arra figyelmeztettek, hogy az új török kiberbiztonsági törvény egy „teljes körű digitális engedelmesség” rendszerének kialakulásával fenyeget, mivel széles körű hatásköröket biztosít az elnökség számára az internetes szolgáltatások, a játékplatformok és a közösségi médiafiókok felett. A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Törökország országos médiájának mintegy 90 százaléka már most is kormányzati ellenőrzés alatt áll, ami azt jelenti, hogy az olyan platformok, mint az X, a YouTube és a Meta Instagramja azon kevés felületek közé tartoznak, amelyek még viszonylag nyitottak a kritikus tudósítások és a rendszerrel szembeni vélemények előtt.

Törökország a Riporterek Határok Nélkül legfrissebb sajtószabadság-indexében a 180 ország közül a 163. helyen áll. „Az új intézkedés egyenesen az autoriter környezetek információellenőrzésének szokásos szabálykönyvéből származik” – mondta Tomiwa Ilori, a Human Rights Watch technológiai és jogi részlegének vezető kutatója. „A kiberbiztonsági hatásköröket nem szabad a végrehajtó hatalom kezében összpontosítani. Megfelelő garanciáknak is vonatkozniuk kell rájuk.”

A lépés bírálói, miközben elismerték a nemzetbiztonsági aggályok jelentőségét, azt mondták, hogy a törökországi cenzúra tágabb összefüggései teszik igazán aggasztóvá a jogszabályt. „Az új törvény több annál, mint a hatáskörök látszólagos áthelyezése az elnökséghez” – mondta Yaman Akdeniz, az isztambuli Bilgi Egyetem jogászprofesszora és vezető digitális jogi aktivista. „Egy olyan parancsnoki központot hoz létre, amely Törökország digitális engedelmességi rendszerét irányítja.” A törökországi számítástechnikai és villamosmérnöki kamarákhoz hasonló szakmai szervezetek szintén bírálták az intézkedést, amely szerintük lényegében „digitális cenzúrának” minősül. Tahsin Ocakh, az ellenzéki Köztársasági Néppárt parlamenti képviselője azt mondta, hogy a pontosan meg nem határozott hatáskörök azt kockáztatják, hogy Törökország „digitális börtönné” válik.

Folytatás

Forrás: sg.hu