Török bakancs(lista) – Küre Dağları: a kalandra vágyók paradicsoma

Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.

Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.

A Kastamonutól Bartınig húzódó Küre-hegység különleges felszíni formáival kiemelkedő szépségű terület, a Fekete-tenger déli részén található legnagyobb kiterjedésű erdőségek otthona. Vadállománya, növényvilága, völgyei, szorosai, vízesései, barlangjai Törökország egyik legfontosabb földrajzi területévé teszik.

A Küre Dağları Yolu néven ismert gyalog- és kerékpáros útvonalrendszer 37 ezer hektáron terül el, és összesen 762 km túraútvonalat foglal magában. Az ajánlások szerint május és november közé érdemes az utazásunkat tervezni.

Az alapút 482 km, azonban az összesen 336 bejárható mellékútvonallal együtt 762 km hosszú, illetve a kerékpárosok 828 km hosszú hegyi útvonalon járhatják be a területet.

Az útvonalat nehézségi fokok szerint alakították ki. A túrázók idejük és erőnlétük függvényében tervezhetnek rövid, egynapos vagy hosszú túrázásokat. Érdekessége továbbá, hogy a Küre-hegység – közelségük miatt – összeköthető még a Yeni Ormanları (Új erdők) és az İstiklal Yolu (a függetlenség útján) nevű területekkel, így egy 500 kilométeres, 1 hónapos túra is tervezhető. Izgalmasnak hangzik, ugye?

Röviden ejtsünk szót a terület történelméről, mely elég viharos: a hettita időkben kezdődik, majd az uralmat a frígiaiak és a lükiaiak vették át. Az i. e. IV. században a perzsák igázták le a hegység területét, tőlük Nagy Sándor serege hódította el. Majd az i. e. I. században Paflagonya néven a Római Birodalom része lett. Újabb változás után i. e. 395-ben a Bizánci Birodalom irányítása alá került.

A török uralom 1105-ben kezdődött azzal, hogy az anatóliai szeldzsukok rendelkeztek felette, majd 1460-től az Oszmán Birodalom része lett.

A terület számos hagyományos életmódot folytató falvában az asszonyok a mai napig hordják a színes népviseletüket, és megőrizték kézművességüket, a tájra jellemző ételeiket. A hegyekben termő növényeket fűszerként, az ott élő állatokat alapanyagként használják. A falvak házai fából épültek, ma is ezekben élnek, sőt az utazók is megszállhatnak a hagyományos épületekben berendezett panziókban.

A Küre-hegység Nemzeti Park a Természetvédelmi Világalap (WWF) szigorúan védett területeinek listáján a 100., Törökország viszonylatában a 9. legfontosabb helyként szerepel. Ennek oka a geológiai, földrajzi jelentőségén túl a biológiai gazdagsága. 637 növény, 132 emlős, 129 madárfaj életterületét jelenti. Fontos megemlíteni, hogy 33 növényt és 40 emlőst soroltak a veszélyeztetett fajok közé.

Természetesen kevesen tehetik meg, hogy sok száz kilométert túrázva 1 hónapot itt töltsenek. Így az ide látogatók részére ajánlanak 7, illetve 14 napos szervezett túrákat is. Minden nap falvakat, völgyeket, barlangokat ejtenek útba. A sok úti cél közül érdemes kiemelni a Valla-szorost, mely páratlan szépségű vízesésekkel tarkított, és nagy kalandokat ígér a merészebb utazóknak.

Különösen izgalmas útvonal a Horma-szorosban fából épített, és csavarokkal a sziklához rögzített sétaút. Néhol 50-60 méter magasban sétálhatunk. Ráadásul érdemes felkeresni az év minden szakában.

Egészen új látványosság, és remek élmény az a kilátóterasz, mely 2019-ben nyílt meg és a világ második legmélyebb szorosára néz. Kell egy kis merészség, hogy fent sétáljunk, de biztosan megéri.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

TRT 2 (@trt2) által megosztott bejegyzés

A túraútvonalakról információk: outdoorturkiye.net

Erdem Éva – Türkinfo

RELATED ARTICLESMORE FROM AUTHOR