Muszlim bevándorlók és menekültek Romániában? Igen, már több száz éve

Nagy meleg, kiszáradó legelők, a falvakban félholdas imaházak és a délutáni csendben a minaretekből felcsendül a müezzin hangja: évszázados romániai tapasztalat.

Nagyon sokan rettegnek attól a szótól, hogy iszlám, muszlim, bevándorló, menekült. Pedig Romániában már 700 éve vannak muszlim közösségek, főként Dobrudzsa megyében. Az ojtozi csángók, az orosz lipovánok mellett őket is meglátogattuk, most, amikor állítólag éppen befuccsolt a multikulturalizmus.

Kis hazánkban megközelítőleg 64 ezer muszlim él, főként a krími tatárok, törökök, romák. Ezekhez még hozzáadódik néhány albán, és a huszadik század végétől pát tucat szíriai, iraki, palesztin és egyéb bevándorló. Az utóbbiak többnyire üzletemberek, akik éttermeket, gyorskajáldákat működtettnek. Vagy ilyen ember a palesztin származású Raed Arafat is, aki miután kiépítette nekünk a rohammentő-szolgálatot, most mint belügyi államtitkár éppen rendet próbál tenni a Caracal-ügyben. A muszlimok 85 százaléka Konstanca megyében él, és amikor arra jártunk az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával (DRI) feltérképezni az etikai- és vallási kisebbségeket, akkor őket is felkerestük.

A romániai muszlim közösségnek 108 temetője van, 81 kultikus épülete, amely főleg mecsetekből, dzsámikból áll. Ma újra létezik oktatási intézményük, a medgidiai a Kemal Atatürk Főgimnázium, ahol létezik iszlám teológiai profilú képzés is. Romániában a vallási vezetőség egyetlen muftiátusba tömörül, amit Murat Jusuf mufti vezet. Nemzeti kisebbségként két szervezet látja el az érdekképviseletüket, a Romániai Török-Muzulmán Tatárok Demokratikus Szövetsége (UDTTMR), és a Romániai Törökök Demokratikus Szövetsége (UDTR). – a Transindex.ro portálról